Közvetlenül a Duna bal partján terül el a 4250 lakost számláló nagyközség. Budapesttől 72 km-re Délre az 51-es számú Fő út mellett. A település belterülete 300 hektár, a külterülete 6400 hektár. Jól megközelíthető autóbusszal, a Budapest – Baja útvonalon, vonattal a Kunszentmiklós – Dunapataj szárnyvonalon és vízen a Dunán. (személyhajó közlekedés nincs, teherhajó-és csónakkikötő van.)
A település infrastruktúrája jól kiépített. A község teljes területén lehetőség van valamennyi közüzemi szolgáltatás igénybevételére (ivóvíz, villany, gáz, szennyvíz, telefon).
Az itt lakók életében a mai napig meghatározó jelentőségű a mezőgazdaság.
A magángazdálkodók mellett egy mezőgazdasági részvénytársaság és egy szövetkezet is működik.
A hagyományos gabonatermelés mellett jelentős szántóföldi kertészet is virágzik.
Fő szántóföldi termények: búza, kukorica, napraforgó, burgonya, paprika, hagyma, céklarépa, petrezselyem, dinnye. Bár területileg – érthetően – kisebb méretben, de találhatók telepített gyümölcsösök, azok árbevétel és az itt élők megélhetése szempontjából legalább akkora jelentőségűek, mint a szántók. Különösen jelentős termelés folyik sárgabarackból és meggyből, de komoly alma, őszibarack és szőlő ültetvények is találhatók a szórvány gyümölcsösök mellett.
Az önkormányzat igen kiterjedt intézményhálózatot működtet. Igyekszik gondoskodni a totyisoktól az idősekig minden korosztályról. Így üzemeltet bölcsődét, két óvodát, Petőfi Sándor Általános Iskolát, (ezen kívül található református egyházi és megyei önkormányzati általános iskola is) Vikár Béla Művelődési Házat és Könyvtárat, Idősek Napközi Otthonát, kettő felnőtt és egy gyermek háziorvosi rendelőt, Szakorvosi Rendelőintézetet és Tüdőgondozót (10 szakorvossal), Településellátó Intézményt, Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatot. Így a település második legnagyobb munkáltatója a 150 foglalkoztatottal.
A település történelme igen gazdag:
Már az időszámítás előtti második évezredből rendelkezik igen értékes régészeti leletekkel, melyek a Magyar Nemzeti Múzeumban vannak elhelyezve. Éltek itt trákok, szkíták, kelták, avarok, a Honfoglalás idején magyarok telepednek itt le, ennek szintén vannak tárgyi emlékei. Az Árpádkori leletek szintén a Magyar Nemzeti Múzeumba kerültek elhelyezésre. Írásban először 1271-ben találkozhatunk Vecse nevével.
A XIII. és XIX. század között a Vecsey – majd a Tetétleni – végül a Földvári család birtokában van a környék nagy része. A reformáció térhódításának eredményeként a település lakói református vallásúak.
1610-ben és 1635-ben itt tartották a református zsinatot. 1745- ben felépült a ma is álló református templom /műemlék/, melynek tornyát Hild József építette 1832-ben. 1761-ben Dunavecse mezővárosi rangot kapott, melyet a XIX. század végén veszített el. 1892-ben járási székhely lett, ezt a rangját 1970-ig őrizte. Óriási áldozatot hozott Dunavecse lakossága az első világháborúban, hisz 855 katonát adott, s közel 200-an hősi halált haltak, s több mint százan sebesülten, csonkán tértek haza a „csonka hazába”. Fogságba esett 150 fő, s ezek egy része szintén sosem tért haza. A II. világháború szintén nagy veszteséget okozott, bár ez koránt sem volt akkora áldozat a községnek, mint az I. világháborúban.
A Duna sok lehetőséget nyújtott a településnek, /malom , kereskedelem, hajózás, halászás / de nagy veszélyt is jelentett a községben élőkre. 1941-ben jeges árvíz pusztított a községben, az 1956-os árvizet sikerült megállítani. Ma a megerősített gátak biztos védelmet jelentenek a pusztító árvizek ellen. Dunavecse jelentős irodalomtörténelmi emlékhely. Itt éltek Petőfi Sándor szülei, 1841-44-ben, s az akkor bérelt mészárszék „A Kis-lak” még ma is áll az eredeti helyén és mint helytörténeti múzeum működik. Meg van a „Petőfi Ház” is, melyben vecsei tartózkodásai idején a költő lakott, s a ház tulajdonosának leánya iránt szerelemre lobbant, – ezt a szerelmet örökítik meg a „Zsuzsika” versek. Szebbnél-szebb versek születtek Dunavecsén mint a „Hazámban, Füstbement terv, Egy estém otthon, stb.” Ebben az időben talált vissza a költő a szüleihez, bár nem itt írta, de ide szól a „Távolból c.” verse, mely megzenésítetten ma Dunavecse himnusza. 1945-ben itt hunyt el a méltatlanul elfeledet kiváló népzenegyűjtő, etnográfus, műforditó, – Vikár Béla, akinek legismertebb műfordítása a KALEVALA.
Híres szülöttei még Vecsének Jean Tóth festőművész, aki Franciaországban lett ismert és a világhírű fotóművész Andre Kertész. Nagyszerű vizitura és vízi sportolási lehetőséget biztosít a Duna. Remek barangoló hely a vadregényes Duna part. (sajnos a víz szabályozási „védművek” eltakarják a Dunát.) Horgászási lehetőség van a Dunán kívül a Fűzvölgyi csatornán. A szép emlékművekkel díszített sok park, a közeli Duna part kiváló pihenési lehetőséget biztosít az átutazóknak.
Jelentős ünnepeink:
• „Kalevala nap” , február utolsó péntekje
• Emlékezés Vikár Bélára: „Március Idusa” több napos kulturális rendezvény sorozat, Március 15-éhez kapcsoltan. (máshol Falunapok)
• „Vecsei Majális” május 1. – minden politikai felhangtól mentes – Duna parti nép-ünnepély.
• „Szent István Nap” (augusztus 20.) műsoros megemlékezés az
államalapításról.
• „Szeptember Végén” (szeptember utolsó péntekje) irodalmi est, tisztelgés Petőfi előtt.
Fejlett közműhálózatunk, jó megközelíthetőségünk, Budapest közelségünk és a leendő Duna híd (Dunavecse – Dunaújváros ) kedvező lehetőség a beruházóknak. A Duna-part, az élő vizek, emlékhelyek, kellemes pihenést biztosítanak a horgászni üdülni vágyóknak.
A Vecsére érkezőt az alábbi tábla fogadja „Isten hozta Dunavecsén” és búcsúztatja: „Újra gyere, vár Dunavecse”.
Műemlékek, nevezetes épületek:
A település híres szülöttjeinek életéhez kapcsolódó épületek mellett említést érdemelnek a köztéri szobrok és templomok is.
Nagy Pálék háza (Zrínyi u. 38.).
Itt lakott Petőfi 1944. április elejétől június közepéig. Összesen 31 verse született itt, melyből 19-et a házigazda lánya – János vitéz Iluskájának is modellje -, Nagy Zsuzsika ihletett.
Petrovicsék mészárszéke (Petőfi tér 1.)
A házat a hozzá tartozó mészárszékkel Petőfi Sándor apja, Petrovics Sándor bérelte 1841 és 1844 között. Az épületben jelenleg múzeum működik.
Állandó kiállításai: Fejezetek Dunavecse történetéből és néprajzából; Petőfi Sándor Dunavecsén; Vikár Béla, a néprajzgyűjtő és irodalmár.
Nyitva tartás: március 15. – október 31. kedd 14-16 óra, szombat 9-12 óra
Más időpontokra előre be kell jelentkezni. Telefon: 78/437-095
Petőfi-mellszobor (Fő tér)
Kétszeres életnagyságban, mészkőből faragta Szandai Sándor szobrász.
Vikár Béla emlékmű (Fő út 35.)
Eskulits Tamás szobrászművész bronzba öntött alkotása egy ablakon kikönyöklő, messzire, a világra kitekintő idős emberként ábrázolja Vikár Bélát, a jeles népdalgyűjtőt, gyorsírót és nyelvészt, a Kalevala című finn eposz magyarra fordítóját. A több, mint 700 népdalt megörökítő folklórkutató itt Dunavecsén halt meg 1945. szeptember 22.-én.
Református templom (Petőfi tér)
1745-ben épült, barokk stílusban. Tornyát Hild József tervei szerint emelték 1832-ben. Az 1100 ülőhelyes templom 12 regiszteres orgonájának megvásárlását Nagy Pál, Petőfi házigazdája kezdeményezte egy nagy összegű pénzadománnyal.
Katolikus templom (Honvéd u. 4.)
2002-ben épült széles társadalmi összefogással.
Nazarénus imaház (Mártírok útja)
Az impozáns közösségi épület 2002-ben készült el, számos korszerű kiszolgáló helyiséggel.
A II. világháború és az 1956-os forradalom áldozatainak állított emlékmű (Hősök tere)
A Makovecz Imre tervezte emlékmű öt, az áldozatok nevét tartalmazó farönkből áll, melyek egy vaskeresztet vesznek körül, azt nem engedik eldőlni.
Az I. világháborús honvéd hősi emlékmű (Hősök tere)
Weisze Béla dunavecsei szobrászművész munkája Dunavecse 192 hősi halottjának állít emléket. A szobor egy trombitás honvédet örökít meg, a talapzat három oldalán a hősök neveivel.
A talapzatra 1948-ban egy emléktáblát helyeztek el, rajta: „E szobor helyén állott egykor a kis lak a nagy Duna mentében, melyben Petőfi szülei laktak 1840-44-ig.
Faun szobor
Mostani helyére, a Millecentenáriumi Emlékparkba 1996-ban került. Boldogfai Farkas Sándor szobra egy szarvakkal, kecskelábakkal ábrázolt fiúalak, melynek ihletője Faunus, a termékenység istene, az erdők, nyájak védelmezője a római mitológiában.
Polgármesteri Hivatal (Fő út 43.)
Az egykori járási székház 1926-ban épült Bayer Lajos budapesti építész tervei alapján.
Cím: Dunavecse Fő út 43
Tel: +36 (78) 437 116
E-mail: dunavecseph@level.datanet.hu
Web: http://www.dunavecse.hu
