Döbbenetes gyorsasággal párolog el egy egész óriásbolygó

2018-12-15

FORRÁS: (NASA, ESA, AND D. PLAYER (STSCI))

Szokatlan megfigyelést tett csillagászok egy csoportja: a Gliese 3470b nevű bolygó olyan gyorsasággal veszíti el légkörét, amit korábban lehetetlennek tartottak a szakemberek.

Létezik a Naprendszeren kívüli bolygóknak (exobolygóknak) egy csoportja, amit a tudósok csak „forró Neptunuszokként” emlegetnek. Ezek a Neptunusz-nagyságú égitestek nagyjából 1-2 nap alatt kerülik meg csillagjukat, a rajtuk uralkodó hőmérséklet meghaladja a 900 Celsius-fokot, és az erős sugárzás hatására a légkörükben lévő hidrogén elpárolog. A 3869 megerősített exobolygó között csak nagyon kevés forró Neptunusz található, aminek okára ez idáig nem találtak kielégítő magyarázatot a csillagászok.

A most megfigyelt planéta példájából kiindulva azonban az atmoszféra elvesztése számos bolygó esetében sokkal gyorsabb folyamat lehet, mint azt a kutatók gondolták, így a forró Neptunuszokból nagy valószínűséggel mini Neptunuszok lesznek, amik viszont már gyakori bolygói a világegyetemnek.

Nem a Gliese 3470b az egyetlen párolgó forró Neptunusz, a Gliese 436b hasonló módon veszíti el atmoszféráját.Jelentős különbség kettejük között ugyanakkor, hogy a folyamat a Gliese 3470b esetében 100-szor gyorsabban játszódik le.Ez annak köszönhető, hogy bár mindketten 6 millió kilométerre vannak anyacsillaguktól, a Gliese 436b egy jóval öregebb és emiatt hűvösebb, nyugodt vörös törpe körül kering, mint a Gliese 3470b. Utóbbi központi csillaga egyébként egy „alig” kétmilliárd éves és igen aktív vörös törpecsillag. A méretbeli hasonlóságok ellenére a Gliese 3470b sűrűsége kisebb, mint rokonáé, így gyengébb gravitációs ereje kevésbé hatékonyan tudja megtartani a szivárgó légkört.

Döbbenetes gyorsasággal párolog el egy egész óriásbolygó — FORRÁS: (NASA, ESA, AND D. PLAYER (STSCI))

A légkörvesztés üteme a kutatók szerint olyan gyors, hogy néhány milliárd éven belül a bolygó elveszítheti tömegének felét, és mini Neptunusszá, vagy akár szuperfölddé is alakulhat.A mostani megfigyelés adatait a Hubble szolgáltatta, de a kutatók szeretnék a 2021-ben induló James Webb űrtávcsővel is alaposan tanulmányozni az égitestet. A publikáció az Astronomy & Astrophysics című szakfolyóiratban jelent meg.