Azt már eddig is tudhattuk, hogy idén a gabonapiac is a feje tetejére állt, most pedig egyre inkább úgy tűnik, hogy az idei kukoricatermés kevesebb lesz a magyar szükségletnél.
Az exportot nem az állami beavatkozás, hanem a magas árak fékezik, közben viszont beindult a hazainál olcsóbb kukorica importja.
A gabonapiacon most viszonylagos csend honol, az információcserét pedig az is fékezi, hogy az erre a hétre az agrártárcánál tervezett találkozót lefújták. A kukoricatermést illetően a kereskedők is tele vannak bizonytalansággal; jelenleg egy elsődleges termésbecslés áll rendelkezésükre, ami 3,1 millió tonnáról szól – mondta a Világgazdaságnak a Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetsége (Gabonaszövetség) főtitkára. Bár ez lehet akár 3,5 millió tonna is, de annál sokkal több nem. A szakember hozzátette, hogyha a nagyobb termésről szóló várakozás jönne be, az sem sokat segítene a helyzeten.
Ugyanis, a kukorica belföldi felhasználása négy- és ötmillió tonna között mozog egy normális évben. A helyzet súlyosságát jól mutatja, hogy a Gabonaszövetség főtitkára például nem emlékszik olyan évre, amikor ne termett volna meg a hazai szükséglet. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy jelentősen megnőtt az ipari felhasználás: az etanolgyárak évi 2-2,5 millió tonna kukoricát vesznek fel. Takarmányként 1,8 millió tonnát hasznosítanak, humán célokra pedig mintegy 200 ezer tonnára van szükség, ami már 4-4,5 millió tonnát jelent. De ebben még nincsen benne az átmenő készlet és nem számoltunk a vetőmagként felhasznált mennyiséggel és veszteséggel sem.
A gabona termékpálya 2022-ben nemcsak a pusztító aszály miatt különleges, hanem azért is, mert a hazai piac árai már elég régóta nem követik a világpiacot – ezt azonban árnyalja a forint gyengülése. Emellett a világ jelentős gabonatőzsdéin, mint a párizsi Matifon, vagy a chicagói CME-n az elmúlt hónapokban komoly árkorrekciókat lehetett megfigyelni, itthon viszont egyszerűen „beragadt” a tonnánkénti 140 ezer forintos búzaárszint. Ezt a termelők szempontjából meg lehet érteni, mivel az átlagosnál alacsonyabb lett a búzatermés is idén, illetve, ha a nagyon jó hozamok idején megkapták a 130 ezer forintos tonnánkénti árat, akkor most érthető módon nem akarják ennél olcsóbban eladni az árujukat.
Ez a világpiacihoz képest magas árszint most úgy áll fönn, hogy kukoricából havi 100 ezer tonna körüli mennyiség érkezik be az országba – zömében Ukrajnából -, ami olcsóbb, mint a hazai, de nem törte le igazán az árakat. Pótsa Zsófia szerint a piaci szereplők körében most még abból a szempontból is nagy a bizonytalanság, hogy lesz-e a belföldi felhasználáshoz elegendő import. Szerinte néhány hétnek még el kell telnie ahhoz, hogy egyértelmű trendet lehessen megfigyelni, merre indult el a gabonapiac. Közben a búza importja is elindult, igaz, a kukoricáénál kisebb mennyiségben-
A búzapiacon nagy kérdés az is, hogy a kivitellel mi lesz. A búzára, rozsra, árpára, zabra, kukoricára, szójababra és napraforgóra vonatkozó exportbejelentési kötelezettség él, de ez eddig nem korlátozta a kiszállítást. A szabályok szerint az exportszándék bejelentését követően 30 napig él az állam erővásárlási joga – ezzel idáig viszont nem éltek. Most pedig ettől függetlenül mondhatni, hogy csak csordogál az export, de ez nem a bejelentési kötelezettségnek köszönhető, hanem annak, hogy a világ legdrágább áruját nehéz eladni. Tehát ebből kiderül, hogy a magas hazai búza- és kukoricaárak tartják itthon az árut. Búzából egyébként lenne exportalapunk, a termés idén 3,8-4,1 millió tonna közötti volt, az átmenő készlet 400 ezer tonna körül alakult. A Gabonaszövetség számításai szerint egymillió tonna fölött van a belföldi felhasználáson felüli búzamennyiség, de egyúttal az is igaz, hogy ez jóval alatta marad a normál évekre jellemző mennyiségnek, amikor nagyjából 2,7 millió tonna búza kerül exportálásra.
agrarszektor
