Az Eurostat tavalyi méréséhez képest a főváros még jobban, Észak-Magyarország még rosszabbul áll az ott élő diplomások tekintetében. Eközben Budapest az EU-s átlag 156 százalékával fejlődik, majdnem ötször gyorsabban, mint Nógrád.
Észak-Magyarország az Európai Unió negyedik legkevesebb diplomással rendelkező régiója, miközben hazánk – és főleg Budapest – jóval az európai uniós átlag felett teljesít a felsőfokú végzettségek tekintetében. Mindkét szélső érték csak éleződött tavaly óta a konkrét számok és helyezések tekintetében is, ráadásul ezek az adatok érdekes hasonlóságot mutatnak a régiók fejlődési ütemével.
Az EU statisztikai hivatala, az Eurostat 2022-es adatokat összegző tanulmánya szerint jelentős a szórás a diplomás fiatalok számát illetően az unió egészét, az országokat, valamint a nagyobb városok és a vidék összevetését nézve is.
A 240 földrajzi területet feldolgozó kutatás a 25 és 34 év közötti diplomásokat vizsgálta lakhelyük szerint. A dolgozat egyfelől azt állapította meg, hogy az EU-ban összességében a fiatalok 42 százaléka rendelkezik diplomával – ráadásul közülük néhányan még tovább is tanulhatnak –, másfelől azt, hogy 72 régió máris felülmúlja a 45 százalékos uniós elvárást. Ezen felül a régiókat hat kategóriába sorolták.
A litván főváros környékén található a legtöbb diplomás
A rétegzés szerint Budapest a legmagasabb, a lakosai között legalább 52 százaléknyi diplomást felvonultató terület közé került, a 62,3 százalékos magyar fővárost körülölelő régió már a középmezőnyhöz tartozó 30-34 százalékos sávba, míg a többi magyar egység a legrosszabb, legfeljebb 30 százaléknyi diplomással bíró terület közé. Az alábbi térképen minél kékebb a terület, annál jobb a százalékos értéke, és minél narancssárgább, annál rosszabb.
A csúcsot a litván főváros, Vilnius és környéke tartja 73,6 százalékkal, megelőzve 11 másik régiót, amely legalább 60 százaléknyi diplomással büszkélkedhet. Ezek jellemzően a fővárosok köré szerveződő területek, mint például:
- Dánia,
- Franciaország,
- Hollandia,
- Írország,
- Lengyelország,
- Luxemburg,
- Magyarország, vagy
- Svédország.
A tanulmány kifejtette, hogy ezek vonzzák a magasan kvalifikált embereket, mert nemcsak az oktatási és munkavállalási kínálatuk, hanem a szociális és szórakozási lehetőségek is itt a legjobbak, legváltozatosabbak.
A Baltikum jól áll, Észak-Magyarország a sereghajtók között
Akad három terület, amely kilóg az eddig felsorolt trendszerűségekből azzal, hogy ugyan a régió maga nem lenne kirívóan magas diplomásszámú, de a statisztikai összeget megdobja, hogy kutatás-fejlesztési és/vagy oktatási központok viszont megtalálhatók ott. Ide tartozik a hollandiai Utrecht és az észak-spanyolországi País Vasco, valamint Észak- és Nyugat-Írország – mind 60 százalék feletti diplomással.
Fotó: Shutterstock
A skála másik végén értelemszerűen a legkevesebb diplomással rendelkező vidékek vannak. A kutatás a 240-ből 17 olyan régiót talált, ahol a 25-34 éves lakosság negyede sem rendelkezik diplomával.
Románia 8 régiójából 7 ide tartozik
– az egy szem kivétel nyilván Bukarest és környéke. Magyarországnak és Olaszországnak három-három ilyen régiója van, Bulgáriának kettő, Cseh- és Franciaországnak egy-egy – utóbbié éppenséggel a Dél-Amerika északi részén található tengerentúli megyéje, a 83 százalékban esőerdő borította Francia Guyana.
Az Eurostat hozzá is tette: a skála rosszabbik végére kerülő területek közül sok az elszigetelt/mezőgazdasági vidék, ahol kevés az olyan munka, amely magas kvalifikációt igényelne, ezért az itt születettek – még ha is szereznek diplomát – nem valószínű, hogy életvitelszerűen maradjanak, ezáltal rontják a statisztikai eredményt.
Budapest lepipálja az átlagot
Ezzel pedig elérkezünk Észak-Magyarországhoz, amelynél csak két román és egy cseh régió teljesített rosszabbul az ott élő diplomások számát tekintve:
- Dél-Románia 16 százalékkal,
- Délkelet-Románia 17 százalékkal,
- Északnyugat-Csehország 18 százalékkal.
Utánuk következik 18,2 százalékkal Észak-Magyarország.
Mindez illeszkedik ahhoz, amit Navracsics Tibor, az EU-s források felhasználásáért is felelős területfejlesztési miniszter több helyütt, például tavasszal a Magyarország 2030-konferencián is beszélt: Budapest az uniós átlag 156 százalékával fejlődik, ugyanakkor a három rossz sorsú régió, Észak-Magyarország, az Észak-Alföld és a Dél-Dunántúl lassabb az átlagnál (ráadásul a főváros a hazai GDP-hez viszonyítva 206 százalékkal hasít, ez Nógrádhoz mérten 4,7-szeres sebesség).
Különösen az északkeleti sarok maradt le a bruttó átlagkereset tekintetében is, a nagyvárosok, megyeszékhelyek és főleg Budapest, illetve az északnyugati háromszög vonzereje pedig a belső migrációban jelentkezik.
A szélső értékek pedig nemhogy közelítenének, hanem inkább távolodnak egymástól itthon, miután 2021-ben Budapest 61,1 százaléknyi diplomásnál tartott, Észak-Magyarország meg 19,2 százaléknyinál – azóta előbbi értéke tovább nőtt, utóbbié tovább csökkent.
Az Eurostat idei kutatását illetően érdekesség még, hogy a legalacsonyabb diplomásszámú kategóriába a sok magyar és román, valamint bolgár, balkáni és cseh régió mellett kerültek Olaszországból, de még Németországból is. Arányaiban elsősorban Írország, továbbá Spanyol- és Franciaország (nagyja), a Benelux-, illetve balti államok, valamint a nem EU-tag, de számos kétoldalú szerződéssel rendelkező Norvégia áll még jól e tekintetben.
Eközben az Európai Unió tagállamainak gazdasági bővülését látványosan szemlélteti az alábbi mozgó grafikon – a sötétzölddel jelölt Magyarország a középmezőnyből indul és hullámvasutazás után oda is érkezik:
Forrás
