A mai település faluelődei, így Káptalanfa, Boldogasszonyfalva és Ágod a környező dombokon létesültek. A tatárjárás után azonban a lakók a mostani helység völgyébe húzódtak le. Az 1305-ös első oklevél már Dinnyeberkit említ, amely a mai helyén terült el, tán a Bak-réti elfelejtett temetőnél. Létezett a Dénesberki falunév is, ami egy Dénes nevű birtokosra utal. A községjelölés kifejezi azt, hogy hajdan erre dinnyetermő hely, valamint berkes, mocsaras rész húzódott. A mai lakók a legnagyobb vízfolyást Malom-ároknak nevezik, aminek az Árpád-kori neve Gyűrű. (Ebből ered a Gyűrűfű helységmegjelölés.) őskori településnyomról sehol sem tudnak. A hódoltság idejében viszont a Kám-völgyben tatár kán szálláshelye létezett, míg a helyi törökök a Fekete-hegyen temetkeztek. A törökök a határban építettek egy utat és kialakítottak egy pincét, ahová a végleg elvonuló muszlimok nemesfémértékeiket rejtették el. A legenda szerint akik később megpróbálták a kiásást, sorra meghaltak a helyszínen. A nemesek lakta Ágodról az őslakók úgy tudják, hogy az méretében egy kisebb városnak illett be. Van, aki katonai erődítéséről is tudott. Régészetileg egyik részt sem tárták fel, így eddig nem nyertek igazolást a népi naiv magyarázatok.
A zsáktelepülés már a Zselichez tartozik, Legalábbis földrajzi értelemben. A megyeszékhelytől való távolsága 25 km. Megközelítése dél felől Szentlőrincről, északkelet felől Oroszlóról lehetséges. A település közelében több patak folyik, a legismertebb az Okor. A pici falut erdő öleli körül, csendes, tiszta, jó levegőjű környék. Kiváló terepe az erdő és vadgazdálkodásnak.
A község neve az írott forrásokban először 1305-ben bukkan fel Dinneberki változatban. Az 1542. évi adólajstromban Dinnyeberki. A magyar dinnye növénynek és a berek liget jelentésű képzős származéka. Azóta is egyutcás két házsoros falú. Temploma inkább harangláb jellegű, amit korábban iskolaként és templomként használtak.
Cím: Dinnyeberki Fő utca 32.
Tel: +36 (73) 378 449
E-mail:
Web:
