orrás: M1/Ma reggel
Az ENSZ-főtitkár a közel-keleti országok megsegítésére szólította fel a G20-at a menekültválság enyhítésére, de egyelőre azt sem tudni, kivel is lehetne tárgyalni a segélyre szorulóknál – figyelmeztetett Boros Imre közgazdász a Ma reggelben.
Az ENSZ-főtitkár a közel-keleti országok megsegítését célzó, afféle új Marshall-terv kidolgozására szólította fel a világ 19 legnagyobb gazdaságát és az Európai Uniót tömörítő G20-csoport vezetőit, mondván, az segíthet megoldani az Európában kialakult menekültválságot.
Kivel tárgyajunk?
A második világháború után a megsegélyezettek még tárgyalhattak egy államhatalommal, a másik oldalon pedig megvolt a szándék, az önérdek és a cél is, hogy a világgazdaságot, világkereskedelmet fellendítsük – mondja Boros Imre közgazdász – , itt viszont egyelőre azt sem nem tudni, a segélyre szorulóknál (Líbia, Irak, Afganisztán, Szíria) pontosan kivel is beszéljünk egyáltalán, először ezért egy tárgyalópartnert kellene „szerkeszteni”. Azt sem világos, ki osztaná szét a pénzt, mindenesetre, ha az ENSZ sürgeti ezt, várhatóan a világszervezet vagy annak valamelyik szakosított szerve kapná ezt a feladatot.
Miről tárgyaljunk?
A méretek is valószínűleg grandiózusak lennének – teszi hozzá a szakember -, a „demokráciaexport-kísérletekkel” ugyanis ezeknek az országoknak a gazdaságait alaposan szétszórták. Egyelőre azonban a keretek sincsenek meg, így nem tudni pontosan, mire is szólna ez a segély, ezért az összeg is meglehetősen tág határok közt mozoghat, hiszen ezek az országok olyan mértékben elszegényedtek, hogy gyakran még az élelmiszerekhez való hozzájutás is problematikus, az első lépés így talán a mezőgazdaság és a helyi élelmiszer-termelés helyreállítása lehet, nem biztos, hogy oda rögtön high-techet kellene vinni – jelentette ki Boros.
Döcögnek a szabadkereskedelmi tárgyalások
A szakember az M1 reggeli műsorában arra is emlékeztetett: a szabadkereskedelmi egyezmény tárgyalása is igencsak döcög, miközben Európa nagy sok országában gyűlnek az aláírások, hogy az Európai Parlament tárgyaljon róla. Itt egyébként nem is igazán szabad kereskedelemről, hanem az európai kultúrával ellentétes normák elfogadásáról van szó – jelentette ki Boros. Az Egyesült Államokban például, amíg nem bizonyosodik be, hogy egy élelmiszerrel baj van, forgalomban lehet, míg nálunk pont fordítva működnek a dolgok. De ilyen a választott bírósági eljárás intézménye is, amellyel simán megkerülhető például egy ország törvénykezése, és úgy el lehet meszelni egy országot egy nagyvállalattal szembeni vitában, hogy a bírósága szerephez sem jut – mondta a Ma reggelben.
