Valamikor nyíltan, néhányszor pedig árnyaltan került szóba Magyarország, illetve a magyar kormány politikája az európai pártcsaládok által az Európai Bizottság élére javasolt csúcsjelöltek vitáján az Európai Parlamentben, Brüsszelben. Hat jelölt, hat témakör, másfél órában. Németh Zoltán helyszíni tudósítása.
A vitát egy francia és egy német újságíró moderálta, de a közösségi oldalakon keresztül az unión belülről több ezer üzenet, kérdés érkezett a polgároktól. Ezeket egy finn kolléga közvetítette a hallgatóság felé.
A kandidálóknak egy, de többször csak fél – fél percük volt elmondani álláspontjukat egy-egy témában, vagy válaszolni kollégájuk, illetve néha egy-egy nézői kérdésére. A megszólalók sorrendjét korábban sorsolással döntötték el.
Nico Cué, az Európai Baloldal jelöltje a szolidáris Unióért áll ki. Jelenleg a bankok és az adócsalás Európájának tartja a közösséget.
Ska Keller, a Zöldek képviseletében a szociális Európáért akar küzdeni, ahol a terhekből a nagyvállalatok is kiveszik a részüket és megvédik a környezetüket.
Az Európai Konzervatívok és Reformisták jelöltje, a cseh Jan Zahradil, aki azt hangsúlyozta, hogy vissza kell vágni és decentralizálni szükséges az EU-t, amely tiszteletben tartja a nemzeti kormányokat. Egyensúlyra kell törekedni a közös és a tagállami hatáskörök között.
A liberális Margarethe Vestager a klímaváltozás ellen venné fel a harcot, és az emberek mindennapi életét tenné jobbá.
Az Európai Néppárt csúcsjelöltje az emberek bizottságát szeretne létrehozni. Amennyiben Manfred Weber lenne az ősszel megalakuló új Európai Bizottság elnöke, akkor egy friss indítást szeretne. A készség és az optimizmus bizottságának nevezné a következőt.
Frans Timmermanns alapvetően megreformálná Európát. A szocialista politikus európai minimálbért vezetne be, a jogállamiságot pedig minden országban betartatná.
Migráció
A hat témakör közül a migráció volt az első.
A cseh nemzetiségű jelölt elutasította a közös kvótát. Jan Zahradil úgy vélte, a nemzeti kormányoknak kell eldöntenie, hogy kiket engednek be országukba. A befogadóközpontokat az unión kívül helyezné el, és stabilizálná a helyzetet Afrikában.
Az Európai Néppárt bajor képviselője közös megoldást akar, visszaszerezve a határok feletti ellenőrzést. Manfred Weber a Frontex 10 ezer fős megerősítését is ebbe az irányba történő lépésnek tartja.
Az Európai Néppárt csúcsjelöltje egy új Marshall tervet javasolt Afrikának, valamint egy külön biztost az új bizottságban, aki a fekete kontinensért felelne.
A baloldali Nico Cué botrányosnak nevezte ezeket az elképzeléseket.
Margherethe Vestager hosszútávú, stabil megoldásokban hisz. A liberális politikus szerint az európaiaknak nyitott szívekkel kell fogadniuk a menekülteket, ezen túl pedig közös menekültügyi és szolidaritási rendszert kell kialakítani.
A szocialisták csúcsjelöltje elfogadhatatlannak nevezte az olasz kormány intézkedéseit, amikor nem engedték kikötni a Földközi-tengeren érkező menekültekkel teli hajókat. Szolidaritásra is szükség van – tette hozza, majd azt mondta: ha ezt a közép-kelet-európaiak visszautasítják, akkor újra megjelennek azok a határok, amik korábban is voltak.
Ska Keller a zöldektől szinten közös összefogást szorgalmazott ezen a területen.
Ifjúsági munkanélküliség
Jelenleg 3.3 millió európai fiatal van munka nélkül az unióban. A legnagyobb probléma pedig valószínűleg Portugáliában.
Az Európai Konzervatívok és Reformisták testre szabott megoldásokat javasolnak. Csúcsjelöltjük saját hazája, Csehország intézkedéseit ajánlotta a közönség figyelmébe,
Manfred Weber jó gazdaságpolitikát, munkahelyteremtő gazdaságot és erős belső piacot sürgetett.
Nico Cué vitatta az eddig szakpolitikák sikerességét, és határozatlan idejű munkaszerződések kötését javasolta a fiatalok számára.
Margrethe Vestager a szociális partnerek szerepéről valamint a közös tagállami megoldásról beszélt.
Frans Timmermans kiterjesztené az Erasmus programot minden fiatalra, függetlenül attól, hogy egyetemre jár-e vagy nem, majd váratlanul bejelentette: szerinte már 16 éves kortól lehessen szavazni.
Ska Keller szerint nagy kárt okoztak a megszorító intézkedések. A Zöldek jelöltje a zöld gazdaságba fektetne be, illetve szociális és ökológiai átmenetet akar.
Környezetvédelem és éghajlatváltozás
A közösségi oldalakon keresztül érkező hozzászólásokat tekintve ez a témakör volt a legnépszerűbb. Hozza kell tenni, hogy a vitat leginkább Nyugat – Európában követték, az Unió keleti részén élőket kevésbé hozta lázba.
A liberálisok szerint ezen a területen úgy lehet előrelépni, ha az embernek a személyes életükön változtatnak.
A Zöldek azt vallják, meg kell lépni azokat a szakpolitikai intézkedéseket, amelyek már megvannak, de a Parlamentben több frakció leszavazza ezeket. Ska Keller közölte: meg kell állítani azokat az állami támogatásokat, amelyek a klíma ellen vannak.
A Szocialisták csúcsjelöltje a következő bizottság kiemelt témájává tenné az éghajlatváltozást. Itt hangzott el először az is, hogy Frans Timmermans pártja a Zöldekkel fogna össze. Konkrét lépésként pedig bejelentette: megadóztatná a kerozint és a szén-dioxid kibocsátókat.
A Baloldal jelöltje a legnagyobb környezetszennyező multik ellen lépne fel.
Manfred Weber 2050-ig szén-dioxid mentes Európát akar megteremteni. A néppárti jelölt a légiközlekedésre is kiterjesztené az emissziós rendszert.
Mindezzel együtt a jobboldali politikus kevésbé lendületes ezen a téren, ugyanis több dologban szocialista, zöld és liberális ellenfelei is kérdőre vonták és támadták.
Adópolitika
Itt lényegében a nagy amerikai tech-cégek megregulázásáról volt szó.
A jelenlegi versenyjogi biztos azt mondta: vannak olyan cégek, amelyek egyáltalán nem fizetnek adót.
Margrethe Vestager digitális adózást helyezett kilátásba.
Meglepő módon Frans Timmermans itt hozta először szóba a magyar kormányfőt, bár sem a nevét, sem az országot nem mondta ki. Úgy fogalmazott, az európai polgárok ellen vannak azok, akik Putyinnal tárgyalnak, aztán Trumphoz mennek, közben pedig egyeztetnek Salvinival és Strahéval.
Manfred Weber az Egyesült Államokkal történő kereskedelmi megállapodásról beszélt, majd azt mondta: többségi szavazás kell külpolitikai kérdésekben, mert így erősebb tud lenni az Unió. (Venezuela esetében 4 hét kellett ahhoz, hogy az EU-nak egységes álláspontja legyen az ottani helyzetről)
Jan Zahradil ez utóbbit elvetette, és ezzel lényegében tolmácsolta a kelet-európai állapotot. Úgy vélte, ez csak mélyíti a szakadékot az európai államok között.
A versenyjogi biztos, aki a liberálisok jelöltje, határozottan fellépne a tisztességtelen verseny ellen. Az értékalapú megállapodások között említette a Japánnál és Kanadával kötött egyezséget.
Jogállamiság
Az utolsó téma felütésénél a vita francia moderátora utalt a magyar kormányra, igaz itt sem említve az ország nevét. Emilie Tran Nguyen szerint egyes országokban választást lehet nyerni azzal, ha kiplakátolják, hogy állítsuk meg Brüsszelt.
Ska Keller szerint vannak olyanok, akik szét akarjak zúzni az Európai Uniót. A Zöldek jelöltje, Manfred Webernek címezve azt mondta: az osztrák kormányban a néppárt koalíciós társa az FPÖ, illetve “az Orbán-ügyet sem tudták megoldani”.
Frans Timmermans kollektív felelősségüknek tarja Nagy-Britannia uniós kilépését, ahol a jelenlegi káoszt érzékeltetve azt mondta: ott most a Trónok harca zajlik.
Az Európai Baloldal jelöltje esélyesnek tartja az európai egység szétesését, majd fasisztának nevezte az olasz és a magyar kormány intézkedéseit.
Manfred Weber azok ellen lépne fel, akik szét akarjak zúzni Európát. Az Európai Néppárt spitzenkandidatja ezért egy független jogállami mechanizmust vezetne be, és pénzügyileg büntetné azokat, akik ezeket megsértik.
A bajor politikus egyébként az egész vitán távol tartotta magát attól, hogy a Néppárthoz tartozó kormányokat és országokat nyíltan bírálja.
Később, a vitát követően a sajtónak nyilatkozva azt sem akarta kommentálni, hogy Orbán Viktor alkalmatlannak nevezte arra, hogy az Európai Bizottság elnöke legyen, illetve hogy a Fidesz nem fogja támogatni a jelöltségét, amennyiben arról kell szavazni az Európai Parlamentben.
Az Európai Konzervatívok és Reformisták szerint vissza kell vágni Európát, nem kell belőle több.
Míg a liberálisok jelöltje azt szorgalmazta, hogy az uniós politikusok végre az emberek nyelvén beszéljenek, ne használjanak szakszavakat, valamint a leendő Bizottságnak is erőteljesen fel kell lépni az álhírekkel szemben.
infostart
