1986. április 26-án hajnalban, 35 évvel ezelőtt kezdetét vette a történelem legpusztítóbb atomkatasztrófája a Csernobili Vlagyimir Iljics Lenin Atomerőműben. A Zóna azóta megnyitotta kapuit a turisták előtt, az atomkatasztrófa helyszíne mára hátborzongató látványossággá változott. Ahogy a Greenpeace tavaly fogalmazott: Csernobil máig ketyegő bomba az emberiség testén.
35 évvel ezelőtt ezen a napon történt meg a világot végleg megváltoztató atomerőmű-katasztrófa, az akkor a Szovjetunióhoz tartozó ukrán szovjet szocialista köztársaság területén, a Kijevtől kevesebb mint 100 kilométerre északra fekvő csernobili erőmű negyedik blokkjában. Az erőművekben dolgozóknak felépített mintafalu, Pripjaty pár nappal a robbanás előtt még a szocializmus győzelmét ünnepelte, nem sokkal később pedig már teljes káoszban próbálták menteni az embereket. A 4-es blokknál gőzrobbanás történt, a reaktor belseje kinyílt, majd több detonáció után bekövetkezett a zónaolvadás: a föld legszennyezőbb anyaga, a klórium 3000 fokos lávaként kezdett ömleni, megolvasztva a grafitot és a betont. Ezután sugárfelhő borította be Európa nagy részét. Svéd tdósoktól tudta meg a világ, hogy mi történt.
A katasztrófa következtében kiszabadult, hosszú életű radioaktív izotópok még ma is emberek millióinak életére vannak hatással, a felrobbant reaktorral pedig azóta sem tudnak mit kezdeni a szakemberek. Sőt, a romokat eredetileg beborító szarkofág fölé egy újabbat kellett emelni, de az is csak 100 évre nyújt megoldást – miközben a sugárzás több ezer évig velünk marad.
Az atomerőmű körül ezt a 30 kilométeres, Fehéroroszországba is átnyúló, nyugati irányba viszont 60 kilométerre is kiterjedő területet tiltott övezetté minősítették.
35 évvel később több százan visszatértek a szellemvárosba
Pripjaty város több száz egykori lakója a „szellemváros” központjában emlékezett meg ma a csernobili nukleáris baleset 35-ik évfordulójáról – számolt be hétfőn a TSZN hírtelevízió.
A katasztrófa sújtotta település volt lakói az akkori robbanás bekövetkeztekor, pontban éjjel 01 óra 30 perckor 35 gyertyát gyújtottak meg a baleset áldozatainak emlékére.
Irina Mikicsak, az egészségügyi miniszter-helyettes hétfői tájékoztatóján közölte, hogy jelenleg Ukrajnában 2,5 millió csernobili áldozatot tartanak számon. Kiemelte, hogy január 1-jei adatok alapján 1,6 millióan vannak folyamatos orvosi megfigyelés alatt, köztük 317 769 gyermek.
Az ukrán vezetés az elmúlt években eközben főként arra koncentrált, miként tudja a csernobili övezetet turisztikai célokra felhasználni, hogy a területe ezáltal növelje az állami költségvetés bevételeit.
„A csernobili övezet a tragédia és az emlékezés helyszíne, egyben olyan hely is, ahol látni lehet, hogyan képes az ember leküzdeni egy globális katasztrófát. Új értelmezést szeretnénk adni: hogy a területre ne csak tiltott zónaként gondoljanak, hanem a fejlődés és az újjáéledés övezeteként” – fejtette ki Bohdan Boruhovszkij, a természetvédelmi tárca helyettes vezetője egy hétfőn megjelent lapinterjúban.
Szavai szerint a csernobili zóna kivételes turisztikai helyszín, ahol a látogatók elgondolkodhatnak azon, milyen következményekkel jár az emberi tévedés, de egyúttal tanúi lehetnek annak „az emberi hősiességnek” is, amivel ezt a hibát kijavították.
Boruhovszkij elmondta, hogy mind a négy csernobili reaktort csak 2064-ig bontják le. Ukrajna úgy döntött, hogy a tiltott zónát a többi atomerőmű kiégett fűtőelemeinek tárolására használja. Várhatóan idén nyitnak meg egy tárolót. Egészen a közelmúltig a kiégett fűtőelemeket Oroszországba szállították, így viszont a tisztségviselő szavai szerint Ukrajna évi 200 millió dollárt tud megtakarítani.
A napokban Olekszandr Tkacsenko kulturális miniszter közölte, lépéseket tettek annak érdekében, hogy a UNESCO felvegye a csernobili övezetet a világörökségi listájára.
„Nem jó, de nem is tragikus.”
Az HBO Csernobil sikersorozatának tételmondata – „Nem jó, de nem is tragikus.” – mára globális mém lett. A forgatókönyvírók zseniális mondata, amely mára világszerte az igazságot eltusolni próbáló hatóságok jelképe lett.
Ahogy az HBO-sorozat óriási sikere bizonyítja, a katasztrófa máig él emberiség kollektív emlékezetében.
10 tény, amit nem biztos, hogy mindenki ismer a csernobili atomkatasztrófával kapcsolatban:
- Alapnak tűnik, de nem mindenki tudja: az erőmű eredeti neve a Lenin-kultuszt miatt Csernobili Vlagyimir Iljics Lenin Atomerőmű. A katasztrófa után ezt szinte azonnal megváltoztatta a szovjet propagandagépezet, hogy a nyugati sajtó Lenin nevével mégcsak véletlenül se hozza összefüggésbe.
- A Csernobil szó magyarul azt jelenti, hogy üröm. Ez a gyógynövény nagyon elterjedt volt azokon a területeken.
- Az csernobili erőművel nem csak elektromos energiát állítottak elő, hanem a hadiiparban használatos tiszta plutóniumot is, elsősorban taktikai atomfegyverek fejlesztéséhez.
- A robbanást követő hónapokban összesen 600 ezer katonát, tűzoltót és kárelhárító munkást küldtek a katasztrófa helyszínére, kitéve őket a veszélyes sugárzásnak.
- A csernobili atomkatasztrófát nevezzük minden idők legnagyobbikának, azonban volt a történelem során egy ennél nagyobb is. 1957-ben, az eldugott Szibériában, Majak területén robbant fel egy atomerőmű, ami a csernobili sugárszennyezés kétszeresét produkálta. A Szovjet vezetés ezt hosszú évtizedekre titkosította, így nem tudni sok mindent róla de azt igen, hogy a károk hasonlóak voltak, mint Csernobil esetében.
- Jelenleg a tiltott övezetben, amely lakhatásra még mindig alkalmatlan, mintegy százan élnek, javarészt idős emberek, akik a veszély ellenére mégis visszaköltöztek otthonaikba.. Mindemellett munkások is dolgoznak folyamatosan a területen, akik az energiahálózat fenntartása, illetve az erőmű körüli munkák miatt vannak ott.
- Az állatok azonban a vártnál sokkal jobban viselték a sugárterhelést. Medvék, bölények, farkasok, hiúzok, vadlovak és több tucat madárfaj él az ember által elhagyott területen. Ukrán tudósok japán és német kollégákkal közösen kutatják ezt a jelenséget.
- A radiofóbia által kiváltott félelem következtében egyes becslések szerint világszerte mintegy 150 ezer abortuszra került sor. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség csak Nyugat-Európában 100 és 200 ezer közé teszi a baleset után végrehajtott művi vetélések számát.
- A katasztrófa színhelyére elsőként megérkező tűzoltóknak nem voltak biztonságos védőruháik. Az egyik tűzoltó, Vlagyimir Pravik szemei állítólag barnából kékbe váltottak a hatalmas sugárzás következtében.
- Egyes kutatások szerint az erőmű közvetlen környezete az elkövetkező 20 ezer évben bizonyosan nem lesz lakható az ember számára.
Lezárult kutatás a sugárszennyezett területen dolgozók gyerekeiről
A csernobili sugárzás okozta genetikai változásokat nem örökölték azon szülők később született gyermekei, akiknek egészsége súlyosan károsodott az atomerőmű 35 évvel ezelőtti felrobbanása nyomán keletkezett ionizáló sugárzásban – állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport 1987-2002 között született 130 gyermek teljes genomjának vizsgálata alapján.
A tudósok olyan gyermekeket vizsgáltak, akiknek szüleit akkor érte a sugárzás, amikor a világ legsúlyosabb nukleáris balesete után a sugárszennyezett térség eltakarítási munkálataiban segédkeztek. Ez az első tanulmány, amely bizonyítja, hogy a sugárzás okozta DNS-károsodást nem öröklik a jövőbeni gyermekek. Az amerikai Nemzeti Rákkutató Intézet (NCI) vezette nemzetközi kutatócsoport a Science című folyóiratban tette közzé eredményeit. A kutatócsoport teljes családokat vont be a tanulmányba, hogy a tudósok összehasonlíthassák az anya, az apa és a gyermek DNS-készletét.
„Megnéztük az apák és az anyák genomját, majd a gyermekekét. További kilenc hónapig vizsgáltunk minden olyan lehetséges jelet a mutációk számában, amely a szülők sugárzásnak való kitettségével állt kapcsolatban. Semmit nem találtunk” – hangoztatta a kutatás vezetője. A kutatók szerint ez azt jelenti, hogy a szülők szervezetét ért sugárzás nincs hatással a jövőben fogant gyermekekre.
Végezetül pedig összegyűjtöttük a szellemvárosról készült legsokkolóbb fotókat galériánkban:
Galéria
