Csehország
Csehország (csehül Česko, IPA ˈt͡ʃɛsko), hivatalos nevén Cseh Köztársaság (csehül Česká republika, IPA ˈt͡ʃɛskaː ˈrɛpuˌblɪka) egy szárazföldi ország Közép-Európában. Nyugaton Németország, délen Ausztria, keleten Szlovákia, északon Lengyelország határolja. Fővárosa és egyben legnépesebb városa az 1,3 millió lakosú Prága. A mai Csehország területén 1918 előtt három terület osztozott, ezek Csehország, Morvaország és részben Szilézia.
Története
Az őskorban és az ókorban
A mai Csehország területén az őskorban jóval kevesebben éltek, mint a délebbi, melegebb vidékeken, ám mindamellett szép számú lelet került elő a középső paleolitikumtól kezdve (főleg Morvaország területén).
Az i. e. 2. évezredben Csehország a La Tène kultúra befolyása alatt állt. Az első nem csak ásatásokra alapozó ismeretek a i. e. 2. századból valók, ekkor a kelta boiok ellenőrizték a területet. Valószínűleg innen ered Csehország másik elnevezése, a latin Bohemia is. A kelták az i. e. 1. században a hódító germán törzsek elől elvándoroltak. A helyüket a szvéb törzsszövetségbe tartozó nyugati germán törzsek foglalták el, köztük a markomannok, akik i. e. 80 körül érkeztek ide.
A Római Birodalom határa Dunánál volt, így különösebb hatása nem volt a területre. A népvándorlás során Csehország területén az úgynevezett keleti germán népek is megfordultak, köztük a legfontosabbak a vandálok és a keleti gótok voltak.
A kora középkorban
Az 5. századtól kezdve jelentek meg Csehország területén a szláv törzsek, ám a legnagyobb hullámban csak a 6. században érkeztek. Az első államszervezet Csehország területén Szamo fejedelemsége volt, amely az avarok hatalmát volt hivatott ellensúlyozni. A fejedelemség Szamo 658-as halálát követően felbomlott.
A 8. század végére a terület a Frank Birodalom határmezsgyéjére került. Ekkor alakult ki egy újabb hatalom a térségben, a Morva Fejedelemség („Nagymorva Birodalom”), amely a mai Morvaország területén helyezkedett el. Ekkor kezdődött meg a kereszténység terjedése Morvaországban, amelyben nagy szerepe volt a keletről érkező, szláv nyelveket is beszélő Cirillnek és Metódnak. Ezzel párhuzamosan, 880 körül kezdett kialakulni a Cseh Fejedelemség is, amely a Frank Birodalom vazallusaként működött. A Morva Fejedelemség végül a magyarok jövetelével bomlott fel.
Az első cseh állam egy kis fejedelemség volt, amely a 9. században a mai Prága környékén jött létre, az akkori Nagy-Morva Birodalom közelében. A birodalom 907-es bukása után a hatalom központja Morvaország helyett a Přemysl-ház központja, Prága lett. 929-ben a Přemysl-házi I. Vencel cseh fejedelem uralma alatt folytatódott a kereszténység terjedése.
A terület 1002-től a Német-római Birodalomhoz tartozott.
1030-ban a cseh fejedelmek bekebelezték Morvaországot, majd 1085-től II. Vratiszláv cseh fejedelem a királyi címet is elnyerte. 1092-től a cseh uralkodók azonban ismét fejedelmi rangban voltak a német–római császár hűbéresei.
Cseh Királyság
1198-ban I. Ottokár (1198–1230) került hatalomra, aki 1212-ben szerezte meg az örökös királyi rangot. Uralkodása idején Csehország komoly fejlődésnek indult, unokája, II. Ottokár befolyása alá került Ausztria. II. Ottokár pályázott a német-római császári címre, ám Habsburg Rudolf – IV. (Kun) László magyar király segítségével – 1278-ban a morvamezei csatában legyőzte őt, és meggátolta efféle törekvéseit. A 13. században sok német telepes érkezett Csehországba, felfejlesztve a nagy középkori városokat, mint Kutná Hora, Jihlava vagy Németbrod (a mai Havlíčkův Brod). 1306-ban kihalt a Přemysl-dinasztia, a helyét a Luxemburgi-ház vette át. Megkezdődött Csehország aranykora.
A csehek legjelentősebb uralkodójuknak I. Károlyt (1347–1378, (IV. Károly német-római császárt) tartják, aki óriási fellendülést hozott az ország életébe, amely a Luxemburgi-ház uralkodásának idején elérte legnagyobb kiterjedését. Új közigazgatást szervezett, létrehozta a prágai érsekséget. 1348-ban megalapította a prágai Károly Egyetemet, a Német-római Birodalom, és egyúttal Közép-Európa első egyetemét. Prága hamar Európa egyik kulturális központjává vált. Rengeteg földet juttatott az egyháznak – később ezek visszaadása lett a husziták egyik fő követelése. A huszita-háborúk idején az országot egész Európa kereskedelmi embargóval sújtotta.
Csehország a mohácsi csata után a Habsburgok birodalmának része lett és maradt 1918-ig.
A katolikus–protestáns ellentétek miatti prágai defenesztráció 1618-ban vezetett a harmincéves háború kitöréséhez. A csehországi felkelésben vívott fehérhegyi csata, 1620 után Csehország elvesztette addigi különállását és a Habsburgok örökös tartományává nyilvánították. Morvaországnak is ez lett a sorsa külön tartományként. Ezzel együtt tovább központosították a vezetést, és erőszakkal mindenki németesíteni, illetve katolicizálni akartak. A Német-római Birodalom 1806-os felbomlását követően a történelmi Csehország a Habsburg Birodalom részévé vált. A cseh területeken alakultak ki a birodalom ipari központjai.
Földjén a harmincéves háború és a napóleoni háborúk fontos csatáit vívták. A 19. században a cseh nemzeti mozgalom megerősödött, de ugyanakkor Prága a német kultúra igen jelentős központja volt.
Csehszlovákia része
A független Csehszlovák Köztársaságot 1918-ban alapították, miután az első világháborúban összeomlott az Osztrák–Magyar Monarchia. Csehország volt a gazdaság központja. Az új állam részei Csehország, Morvaország, Szilézia, Szlovákia és Kárpátalja voltak jelentős német, magyar, lengyel és ruszin nyelvű kisebbséggel. 1933. után Csehszlovákia volt Közép- és Kelet-Európa egyetlen demokratikus állama. Mivel nem biztosítottak semmiféle területi politikai autonómiát a kisebbségeknek, erőteljes támogatói lettek minden törekvésnek, amelynek Csehszlovákia felbomlasztása volt a célja.
Adolf Hitler e körülményt használta ki és Konrad Heinlein Szudétanémet Nemzeti Szocialista Pártjának támogatásával megszerezte a nagyrészt német nyelvű Szudétavidéket az 1938-as müncheni egyezménnyel. Lengyelország magához csatolta a lengyelek által lakott Český Těšín környékét (Zaolzie). Magyarország az első bécsi döntés nyomán Szlovákia és Kárpátalja egy részét kapta meg.
Szlovákia és Kárpátalja nagyobb autonómiát kapott, az államot átnevezték „Cseh-Szlovákiára”. Szlovákia 1939 márciusában különvált és saját jogán csatlakozott a hitleri koalícióhoz. A maradék cseh területet megszállta Németország és létrehozta ott az úgynevezett Cseh–Morva Protektorátust. A protektorátus a Harmadik Birodalom része volt, elnöke és miniszterelnöke a náci birodalmi protektor alárendeltje volt. Kárpátalja Kárpátukrán Köztársaság néven 1939. március 15-én kinyilvánította függetlenségét, de ugyanaznap megszállta Magyarország és másnap saját területéhez csatolta.
A németek körülbelül 390 000 csehszlovák állampolgárt, közte 83 000 zsidót megöltek vagy kivégeztek, százezreket küldtek börtönbe, koncentrációs táborba vagy kényszermunkára. Prágától északra Terezínben német koncentrációs tábor működött. A náci megszállás elleni cseh ellenállási mozgalom legnevezetesebb tette Reinhard Heydrich náci vezető meggyilkolása volt Prága elővárosában 1942. május 27-én. A száműzetésben működő csehszlovák kormány és hadserege a szövetségesek oldalán harcolt (Nagy-Britanniában, Észak-Afrikában, Közel-Keleten és Szovjetunióban). A megszállás 1945. május 9-én ért véget a szovjet és amerikai csapatok érkeztével és a prágai felkeléssel.
1945-46-ban csaknem az egész csehszlovákiai német kisebbséget, mintegy 2 700 000 embert, kitelepítettek Németországba és Ausztriába. A még ottmaradottak és az 1945 nyarán elkövetett tömeggyilkosságokat túléltek közül németek tízezreit börtönözték be, küldték büntetőtáborba vagy kényszermunkára. Mintegy 250 000 német maradhatott. Ők a nácikkal szembeni ellenállás aktív résztvevői voltak, illetve nélkülözhetetlenek a gazdasági életben. Később többségük emigrált. A magyarokkal szemben teljesen hasonló bánásmód érvényesült. Az intézkedések jogi alapja az úgynevezett Beneš-dekrétumok volt, amelyek máig érvényesek, és terhelik egyfelől Csehország és Németország, másfelől Szlovákia és Magyarország viszonyát.
A szovjetek által szervezett népszavazás eredményeként Kárpátalja nem tért vissza csehszlovák uralom alá, hanem az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság része lett 1946-ban, mint annak Kárpátontúli területe.
Csehszlovákia nehéz körülmények között próbálta eljátszani a kelet és nyugat közötti híd szerepét. Gyorsan nőtt Csehszlovákia Kommunista Pártjának népszerűsége. Ennek oka volt a csalódás a Nyugatban a müncheni egyezményben játszott szerepe miatt és az általános szovjetbarát érzelem azon szerep miatt, amit a németek alóli felszabadításban játszottak. Az 1946-os választásokon a szavazatok 38%-ával a kommunistáké lett a legnagyobb párt a csehszlovák parlamentben. Gyorsan konszolidálódtak a viszonyok. Döntő lépés történt 1948 februárjában. Az akkori eseményeket a kommunisták forradalomnak, az antikommunisták hatalomátvételnek nevezik. A kommunista Népi Milícia átvette az ellenőrzést Prága kulcsfontosságú létesítményei fölött és új, tisztán kommunistákból álló kormány alakult.
A következő negyvenegy évben Csehszlovákia kommunista ország volt a keleti blokkon belül. A társadalomban jelentős átalakulás történt. A kommunista kormány teljesen államosította az árutermelést és bevezette a tervgazdaságot. A gazdaság gyorsan nőtt az 1950-es és 1960-as években, lassabban az 1970-es években és növekedési problémákba ütközött az 1980-as években.
Az 1950-es években rendkívül elnyomó politika érvényesült (számos kirakatpert rendeztek), valamivel nyitottabb és toleránsabb az 1960-as években. Ennek csúcspontja az 1968-as prágai tavasz volt Alexander Dubček vezetésével, amikor megpróbálták létrehozni az „emberarcú szocializmust” és közel kerültek a politikai pluralizmus bevezetéséhez. Ennek erőszakkal vetett véget a Varsói Szerződés csapatainak 1968. augusztus 21-i bevonulása, amelyben Románia nem vett részt. 1989-ig a politikai vezető réteg visszatért az elnyomás politikájához, minden rendelkezésére álló eszközzel kényszerítette ki a lakosság passzivitását.
Bár a többi ország katonáit hamarosan kivonták, a szovjet csapatok 1991-ig az országban maradtak. 1989 novemberében a békés bársonyos forradalomban Csehszlovákia visszatért a demokráciához.
Cseh Köztársaság
Csehország történelmi régiói
Bohémia
Morvaország
Cseh-Szilézia
A szlovák nemzeti törekvések egyre erősödtek 1993. január 1-jéig, amikor békésen különvált Csehország és Szlovákia. Mindkét országban gazdasági reformokat vezettek be és privatizáltak a piacgazdaság kialakítása érdekében. Ennek eredményeként Csehország nagy gazdasági fejlődésnek indult, nagyrészt a Németországból beérkező befektetőknek köszönhetően. Demokratikus politikával és sikeres gazdaságpolitikával elérték azt, hogy a cseh főváros, Prága legyen Közép-Európa egyik legnagyobb pénzügyi központja, valamint leglátogatottabb városa.
1991-től a Cseh Köztársaság a visegrádi négyek tagja (eredetileg nem saját jogán, hanem Csehszlovákia részeként), 1995-től az OECD-nek is tagja. A Cseh Köztársaság a NATO-hoz 1999. március 12-én, az Európai Unióhoz 2004. május 1-jén, Magyarországgal azonos időpontban csatlakozott.
2006-ban Csehország lett a KGST tagállamai közül az első, melyet a Világbank fejlett országnak nyilvánított. Kelet-Közép-Európában itt a legmagasabb az emberi fejlettségi index, a rangsor szerint nagyon magas emberi fejlettségű ország. Ez az ország Európa kilencedik legbékésebb országa, a régiójában pedig itt a legjellemzőbbek a demokratikus értékek, és itt a legkisebb a csecsemőhalandóság. Csehország többpárti parlamentáris képviseleti demokrácia, az Európai Unió, a NATO, a OECD, az EBESZ, az Európa Tanács, és a Visegrádi Együttműködés tagja.
Földrajza
Csehország műholdképen
A Cseh-Svájc Csehország négy nemzeti parkjának egyike
Csehország nagyrészt az északi szélesség 48. és 51., a keleti hosszúság 12. és 19. foka között fekszik. (Kis rész átnyúlik az 51. foktól északabbra is.)
Csehország területének más országokba benyúló kiszögellései:
aši,
frýdlanti,
šluknovi,
broumovi,
javorníki,
osoblahai,
břeclavi (avagy thayai háromszög).
Csehország felszíne igen változatos. Az ország nyugati részén fekvő történelmi Csehország nagy része a Cseh-medence az Elba csehül Labe és a Moldva csehül Vltava völgyével. A medencét jellemzően alacsonyabb röghegységek ölelik körbe, mint például a Szudétákhoz tartozó Óriás-hegység. Itt van az ország legmagasabb pontja, az 1602 m magas Sněžka. Az ország keleti részét elfoglaló Morvaország legnagyobb tájegysége a Morva-medence, amit a Cseh-medencétől a Cseh–Morva-dombság választ el. A Morva-medence legnagyobb folyója a Morva csehül Morava, de itt ered az Odera is. Északi határán a Szudéták húzódnak.
Az egyetlen tengerrel sem határos Csehországból három vízfolyás ömlik a tengerbe, egy-egy az Északi- a Balti- és a Fekete-tengerbe. Csehország mindmáig bérli a versailles-i békeszerződés 363. cikkelyével Csehszlovákiának ítélt területet, a 30 000 m²-es Moldauhafent a hamburgi kikötőben: itt rakodják át a folyókon lehajózott árukat a tengerjáró hajókra. A területet Németország 2028-ban kapja vissza.
Az ország növényföldrajzilag az északi flórabirodalom közép-európai flóraterületéhez tartozik. A Természetvédelmi Világalap beosztása szerint Csehország négy ökorégió:
a közép-európai kevert erdők,
a pannon kevert erdők,
a nyugat-európai tűlevelű erdők,
valamint a Kárpátok erdőinek
határterülete.
Csehországban négy nemzeti park van. Ezek a Krkonošei Nemzeti Park, (bioszféra-rezervátum), a Šumavai Nemzeti Park (bioszféra-rezervátum), a Podyjí Nemzeti Park és a Cseh-Svájc.
Éghajlata
Csehország éghajlata mérsékelt kontinentális, meleg nyarakkal és viszonylag felhős, csapadékos, hideg telekkel. A téli és a nyári hőmérsékleti értékek között a szárazföldi elhelyezkedés miatt viszonylag nagy a különbség.
A tengerszint feletti magasság nagyban befolyásolja az adott területen uralkodó hőmérsékleti viszonyokat. Minél magasabban fekszik egy adott terület, a hőmérséklet annál alacsonyabb, illetve a lehulló csapadék mennyisége annál magasabb. A legtöbb csapadék a Jizera-hegységben fekvő Bílý Potokban, míg a legkevesebb a Prága környéki Louny-i járásban hullik. Mindezeken felül fontos a hegyek elrendeződése. Összességében ezeknek köszönhető, hogy az ország éghajlata eléggé változatos.
Králický Sněžník hegyvidéke
A Sněžka, az ország legmagasabb pontja környékén az átlaghőmérséklet mindössze -0,4 Celisus-fok, míg a Dél-Morva kerületben ez akár 10 fokkal melegebb érték is lehet. Hasonlóak a körülmények Prágában is, bár ott jelentős a városi élet okozta hatások is.
A leghidegebb hónapok általában január, február és december. Ezekben a hónapokban a hegyeket, és néha a városokat, illetve az alacsonyabban fekvő területeket is hó borítja. Márciustól májusig a hőmérséklet gyorsan emelkedik, ilyenkor napról napra jelentősen átalakul az időjárás. Nap közben a legnagyobb hőmérséklet-ingadozások áprilisban vannak. Az olvadó hó miatt tavasszal általában megnő a folyók vízállása, ami néha árvizekhez vezet.
Az év legmelegebb hónapjai a június, a július, és az augusztus. Nyáron általában 20 fokkal magasabb a hőmérséklet, mint télen. Nem ritka a 30 fok feletti hőmérséklet sem. A nyárra jellemzőek az esős időszakok és a viharok.
Az ősz szeptemberben köszönt be, ám ekkor még meleg és csapadékos az időjárás. Októberben a hőmérséklet 10-15 fok alá csökken, és a lombhullató fák megválnak a koronáiktól. Novemberben a hőmérséklet fagypont körül ingadozik.
A valaha mért legalacsonyabb hőmérsékletet 1929-ben České Budějovice mellett Litvínovicében jegyezték fel. Ekkor a hő érő higanyszála -42,2 foknál megállt. Az eddig mért legmelegebb, 40,4 fok Dobřichovicében, Prága környékén volt 2012-ben.
A legtöbb eső nyáron hullik le. Prága környékén a legalább 0,1 mm csapadékot hozó napok átlagos száma szeptemberben és októberben 12, novemberben 16, de a zivataros napok (amelyeken akár 10 mm eső is hullhat) sokkal jellemzőbbek májusban és augusztusban (átlagosan 2-2 ilyen nappal).
Népesség
Gyalogosok a prágai Vencel téren
A 2011-es népszámlálás előzetes eredménye alapján Csehország lakosságának nagy része (63,7%-a) cseh. Őket a morvák (4,9%), szlovákok (1,4%), lengyelek (0,4%), németek (0,2%) és a sziléziaiak (0,1%) követik. Mivel a nemzetiségi hovatartozásra vonatkozó kérdésre nem volt kötelező válaszolni, így többen (26%) üresen hagyták ezt a részt.[20] Egyes becslések szerint mintegy 250 000 roma lakik az ország területén.
A cseh Belügyminisztérium nyilvántartása alapján 436 116 külföldi élt Csehországban.[23] Közülük a legtöbben ukránok (132 481), szlovákok (75 210), vietnamiak, (61 102), oroszok (29 976), lengyelek (19 790), németek (14 156), moldávok (10 315), bolgárok (6346), mongolok (5924), amerikaiak (5803), kínaiak (5314), britek (4461), fehéroroszok (4441), szerbek (4098), románok (4021), kazahok (3896), osztrákok (3114), olaszok (2580), hollandok (2553), franciák (2356), horvátok (2351), bosnyákok (2240), örmények (2021), üzbégek (1969), macedónok (1787) vagy japánok (1581) voltak.
A történelmi Csehországban és Morvaországban 1930-ban élt 118 000 zsidó majdnem teljesen eltűnt a náci Németország által indított holokauszt következtében 2005-ben nagyjából 4000 zsidó lakott az országban. Jan Fischer volt miniszterelnök vallását és eredetét tekintve is zsidó.
2013-as adatok alapján egy nő átlagosan 1,29 gyermeknek ad életet, mely alatta van a népesség fenntartásához szükséges 2,1-nek. Ez a világon az egyik legalacsonyabb szaporodási ráta. 201-ben az újszülöttek 45%-a házasságon kívül született.ref>http://www.czso.cz/csu/csu.nsf/enginformace/coby032114.docx 2013-ban az átlagos várható élettartam 77,56 év (74.29 év a férfiaknál és 81,01 év a nőknél).
A bevándorlásnak köszönhetően 2007-ben majdnem 1%-kal nőtt az ország népessége. Évente átlagosan 77 000 ember választja ezt az országot új otthonának. A vietnamiak már a kommunizmus idejében elkezdtek ide telepedni, mikor vendégmunkásként várta őket az akkori csehszlovák államvezetés. Ma nagyjából 70 000 vietnami él az országban. Az ukránokkal ellentétben a vietnamiak véglegesen itt akarnak maradni.
A 20. század elején Prága és Bécs után a harmadik legtöbb cseh Chicagóban lakott.[32][33] A 2006-os amerikai népszámlálás adatai alapján 1 637 218 amerikai mondta azt, hogy részben vagy egészben cseh származású.
Gazdasága Škoda Auto Közép-Európa egyik legnagyobb autógyára. A német VW leányvállalata 2011-ben rekord számú, 875 000 autót értékesített
Csehország hagyományosan fejlett, magas bevételű gazdaságú ország, ahol az egy főre eső GDP értéke az európai uniós átlag 81%-a. Csehország az egyik legstabilabb és legígéretesebb posztkommunista ország. A jelenlegi gazdasági világválság kitörése előtt gazdasága évente 6%-kal bővült. A növekedés két forrása az Európai Unióba, elsősorban Németországba irányuló export és a külföldi befektetések.
A gazdaság nagy része magán kézben van. Ezen szektorok közé tartozik a pénzügyi és a telekommunikációs terület. A hatalmon lévő jobbközép kormány az energetika és a prágai repülőtér privatizálását tervezi. Nemrég egyeztek meg a CEZ Csoport energiatermelő 7%-os tulajdonrészének értékesítésében, és a tervek között van a Budějovický Budvar, národní podnik sörgyár eladása is. A Cseh Gazdasági Szövetséggel közösen 200-nem végzett felmérés arra mutatott rá, hogy a cseh közgazdászok többsége támogatja a további szektorokban végrehajtandó magánosítást.
Az ország a schengeni övezet része, így megszüntette a szomszédos államokkal közös határokon a határellenőrzést. 2007. december 21-től ellenőrzés nélkül lehet belépni Németország, Ausztria, Szlovákia és Lengyelország felől is. Csehország 1995. január 1. óta tagja a Kereskedelmi Világszervezetnek is.
Az előző, szociáldemokrata vezetésű kormány tervei szerint Csehország 2010-ben vezette volna be az eurót, de a későbbi kormány 2007-ben ezeket a terveket felfüggesztette. Bár konkrét céldátumot nem kötöttek ki, a pénzügyminiszter 2012-t hihetőnek nevezte.Ehhez azonban a közpénzügyeket megreformáló csomagnak életbe kellett volna lépnie. A legfrissebb tervek nem említenek dátumot a bevezetés idejére vonatkozóan.
Az OECD által elvégzett PISA-mérés szerint a cseh oktatási rendszer jelenleg a világon a 15. legjobbnak számít. Ezzel jobb teljesítményt ér el, mint az OECD átlaga.
Külkereskedelem
2012-es adatok alapján az export értéke 134 milliárd USD, az importé 129 milliárd USD.
Legfőbb kereskedelmi partnerek (2012-ben):
Kivitel: Németország 31,8%, Szlovákia 9,1%, Lengyelország 6,1%, Franciaország 5,1%
Behozatal: Németország 29,5%, Lengyelország 7,7%, Szlovákia 7,4%, Kína 6,3%, Hollandia 5,8%
Turizmus
A cseh gazdaság bevételeinek jelentős része az idegenforgalomból származik. 2011-ben Prágába ment a hatodik legtöbb turista. 2001-ben az iparág 5,5%-kal, 118,13 milliárd CZK-val járult hozzá az ország GNP-jéhez. Több mint 110 000 ember, a lakosság több mint 1%-a dolgozik ebben a szektorban.[58] 2008-ban azonban, talán a hazai fizetőeszköz, a korona magas értéke miatt és az ezzel együtt növekvő árak, valamint az ezért elérhető szolgáltatások minősége miatt csökkent Prága látogatottsága.
Emellett az útikönyvek egyre többet foglalkoztak azzal, hogy a taxik túlárazottak, és magas a zseblopások száma. Pavel Bém – aki 2005 óta Prága polgármestere – azon dolgozott, hogy az ilyen kis súlyú bűncselekmények számának csökkentésével javítsa Prága megítélését. Azt akarta, hogy mindenki arra figyeljen, a lopásokat leszámítva Prága igenis, biztonságos város. Csehországban általánosságban véve is alacsony a bűncselekmények száma.
Az országnak több népszerű régiója is van. Ezek közé tartoznak a híres gyógyfürdők városai Karlovy Vary, Mariánské Lázně and Františkovy Lázně. A másik fő látványosság, ami idevonzza a turistákat, a számtalan itt épített vár és kastély. Ilyenek Karlštejn vára, Český Krumlov vagy a Lednice–valticei kultúrtáj. A pápa 15 itteni templomot minősített bazilikának. A városokon kívül olyan helyszínekkel lehet találkozni, minr a Český ráj, a Šumava vagy az Óriás-hegység.
Az ország híres a játékbabáiról és a marionettjeiről. Területén sok bábszínház működik.
Az Aquapalace Praha a Prága közelében fekvő Čestlicében Közép-Európa legnagyobb víziparkja.
Sok sörfesztivált rendeznek itt, ezek közé tartozik a Prágában májusonként 17 napon át zajló Cseh sörfesztivál, a cseh sörök legnagyobb ünnepe, az augusztusi Pilsner Fest Plzeňben, az „Olomoucký pivní festival” (Olomoucban), valamint a „Slavnosti piva v Českých Budějovicích” fesztivál České Budějovicében).
Forrás: Wikipedia; Képek: Google
Korrektúra: www.hirmagazin.eu;
Cím: Nem köthető városhoz Csehország
Tel: 0036705322177
E-mail: [email protected]
Web: www.hirmagazin.eu
