A község keletkezése, népének eredete
A mai német-magyar lakosságú Császártöltés község keletkezésével kapcsolatosan sokféle vélemény alakult ki. A település hivatalosan 1747-ben nyert elismerést, jóváhagyást, a tényleges községalapítás ezzel szemben 1744ben megtörtént. A község a török iga alóli felszabadulás után a külső vándormozgalom első hullámának a végén, a XVIII. század közepe táján, 1744-ben alakult a régi Csákányfeő, másképp Császártötis néven ismert érsek puszta helyén az osztrák örökösödési háború közepén. A község alapítóinak tekinthető a német földről kivándorolt és hazánkba, illetve településünk helyére letelepedett mintegy 50-60 német család. A kalocsai érseki uradalomhoz tartozó területre oberschwabeni telepesek jöttek, ők alapították Császártöltést 1744-ben. A császártöltésiek zöme a németországi Oberschwabenből (Felső-Svábság) és ennek közvetlen szomszédságából származilk.
Népesség, foglalkoztatottság
A település lakosságának száma jelenleg 2.834 %, az elmúlt évekhez képest csökkenő tendenciát mutat. Külterületen élő lakosok száma összesen 123 fő. A községben a regisztrált munkanélküliek aránya az állandó lakosság 5-8 % – a. Foglalkoztatás tekintetében viszonylag jelentős az ingázók száma. A vidéken munkát vállalók aránya a település összmunkavállalóinak kb. 25 %- át teszi ki. Az egyetemet, főiskolát végzettek száma jelentősen növekszik Császártöltésen, azonban ez a réteg a beszűkült munkalehetőségek miatt zömében a környező városokban dogozik, illetve telepedik le.
Természeti adottságok
Földrajzi fekvés, domborzati és talajviszonyok Császártöltés a Duna-Tisza közén, Bács-Kiskun megye déli harmadában, a megyeszékhelytől 75 km- re déli irányban, az 54. számú főközlekedési út két oldalán, Kecel város és a Hajósi Pincefalu között terül el.
A község jelenlegi felszíne kettős arculatú, mely a mezőgazdasági termelésre is kihat. A település nyugat felé eső határrésze a Duna egykori árterét képezte, a Solti síkságnak tartozéka, mely terület a község határának mintegy 1/4 részét képezi. Az ártéri jelleget számos maradvány igazolja. A visszamaradt vizenyős részeken évezredek alatt nőtt nád, sás, gyékény és egyéb vízi növényzet maradványaiból helyenként gazdag, 3-5 méter vastagságú rétegben tőzeg keletkezett. Ezen a területen a középkötött, folyami hordalékokban gazdag, minőségi talaj az uralkodó mely a község legjobb búza és kukorica lelőhelye.
A határ felszínének keleti része merőben más jellemzővel rendelkezik, ez teszi ki határunk mintegy 3/4 részét. A fenti két terület között mind felszín, mind pedig talaj szempontjából éles határvonalat alkot a Kecel Baja irányában húzódó magas part. Ez a Duna-Tisza-közi hátság, más néven a Kiskunság nyugati pereme. Itt az altalaj agyag, a felszín humuszanyagokkal vegyes, viszonylag barna homok. A község határának e részén belterjes gyümölcs-, szőlő-, és zöldségtermelés folyik.
A község határának nagyobbik része a Kiskunság jellegével bír, a többi pedig agyagos, tőleges lévén a ,Sárközzel rokon. A Kiskunsági részen 10- 15 méteres szintkülönbségek is előfordulnak, a talajvíz itt 12-13 méter mélyen fekszik: A Kiskunság és a Sárköz határán, változóan hullámos felszínre épült falu településszerkezetének különlegességét az árterület szélén magasodó löszpartba fúrt, présbál pince-utcák adják. A település határának talaja tehát folyóvízi anyagokból, homokos löszből, ártéri löszös iszapból és futóhomokból áll. A község területének megoszlása: – belterület nagysága 351,l hektár, zárt kert nagysága 187 hektár, – külterületé nagysága 7.667,7 hektár. Császártöltésnek két számottevő külterületi települése van, Kiscsala a községtől északra 4 km-re a főútvonal mentén, és Középcsala a községtől keletre 5 km távolságban.
Éghajlat
Az alföldnek a községet magába foglaló területén az évi közepes hőmérséklet 9-10 C között ingadozik. A legmagasabb a rendes maximum, + 36 C, a minimum, pedig csak kivételesen süllyed a -30 C alá: A község területe az ország legverőfényesebb négyszögében fekszik, a napsütéses órák száma itt 2050 felett van. Általában két féle irányú szélmozgás az uralkodó: a nyugati szél és az eurázsiai monszun.
Növény és állatvilág
A Sárközi jelleget hordozó területeken fellelhető többek között a vízi lófark, fehérvirágú folyondár, fehér nimfa, sárga tavirózsa, kardlevelű sárga liliom. A part közelében a kádársás, a buzogánykáka, lila virágú ebszőlő a honos. A sekélyebb vízben a szagos fodormenta található szép számban. Ezek a vízi növények képezik a zsombékokat és a tőzeget. A Sárközi terület vadon termő növényei olyan gazdagságot mutatnak, hogy a jellegzetes fajták felsorolása szinte lehetetlenné válik. A sások közül a fehér, a lápi, zsombék fajták a honosak. A réti-, a salátaboglárka, a mocsári gólyahír, sárga nőszirom bőven található. A vízszegény lápokon még az alábbi mezei virágok díszlenek: gyöngyvirág, csomós ebír, a kék és a sovány csenkesz, a mocsári nefelejcs, nád, földi szeder, tövirózsa, békaliliom, különféle kákák, füvek és még sorolhatnánk. A község határban fellelhető vadon élő állatok állománya alföldi viszonylatban eléggé gazdag. A vadászok ezen a vidéken szarvast, őzet, vaddisznót, nyulat, fácánt, foglyot egyaránt lőhetnek. Az erdőkben a borz ma sem ritka, a mezőkön az ürge garmadával hallatja hangját. A település madárállománya igen bőséges, a hasznos énekesmadarak mellett megtalálhatjuk a ragadozókat is. A település határában mesterséges halastavak találhatók, mely halállományát zömében a ponty, csuka, harcsa, amur, süllő, keszeg és kárász alkotja.
Vízrajz
sászártöltés természetes tavakkal nem rendelkezik. A község Észak-Nyugati oldalán található a „Vörös mocsár”, mely nyílt felszínnel nem rendelkezik, hanem lápos, mocsaras, védett terület. A bel és csapadékvíz befogadója a Dunavölgyi Főcsatorna, mely a község külterületén, a belterülettől kb. 1 km távolságra É-D irányba folyik. A belterületen a csatorna 90 %-a nyíltárkos rendszerű.
Egyedi természeti adottságok
Császártöltés község területének részét képezi egy 930 hektárt magában foglaló természetvédelmi terület, az un. „Vörös mocsár’; mely a Bácskai löszhát és a Duna völgy találkozásánál kialakult lefolyástalan mocsárvilág maradványa. A „Vörös mocsár” eredetét a Duna-meder változásában kell keresnünk.
Mikor a Duna ezt a régi medrét elhagyta, a visszamaradt terepen buja vízi vegetáció indult meg, az abban elhalt növényzet a víz alá merülve eltőzegesedett. A régi Dunaág így lett tőzegmezővé. A Kecel Császártöltési tőzegtelep a Duna- Tisza közének legjelentősebb tőzegterülete. A 2-4 méter vastag tőzegtelepeit évtizedek óta bányásszák, melyek eredményeként mesterséges bányatavak keletkeztek. Változatos mélységű vízfelszínein gazdag élővilág telepedett meg, illetve maradt fenn: Jelentős a területen költő gémállomány és a magas löszpart madárvilága.
A természetvédelmi területhez tartozik az ország egész területén szinte egyedülálló, Közép-Európa egyik legnagyobb Gyurgyalag telepe. A Parti fecske (Riparia Riparia) védett madárfaj, fészkét löszpartba vájja. A település határában lévő löszfal egyfajta izolátum, társulásai, fajgazdagsága egyedülálló. A császártöltési löszpuszta- maradvány területe 16 hektár. A védett területen a mocsári madárvilág szinte minden tagja, így a jégmadár is jelen van. Nagy mennyiségben fellelhetők a gémek, kócsagok, récék széles tábora, ezenfelül hattyúk, ölyvek:
A község egyik kedvelt és a környékben igen népszerű, közkedvelt természeti értéke a Parkerdő; mely idősebb és fiatalabb korosztály számára egyaránt biztosítja a pihenési, szórakozási lehetőséget. Az erdőben focipálya, gyermekjátszótér, főzésre alkalmas területek vannak kialakítva. Vidéki látogatók elég nagy számban megfordulnak itt.
Gazdasági adottságok
Mezőgazdaság és ipar
A település gazdálkodására ma is elsősorban a mezőgazdaság jellemző. 8.205 hektár nagyságú határában zöldséget, gyümölcsöt, gabonát és takarmánynövényt termesztenek. Kiemelkedő Császártöltés szőlőtermesztése, mely a megművelt területek 7 % -át teszi ki. A község munkaképes lakosságának több mint fele foglalkozik szőlőtermesztéssel, borkészítéssel, az ő munkájukat fogja össze, érdekeiket védi a „Császártöltési Hegyközség”: A terület híres borvidék. Császártöltésen a lakóházak számával közel azonos mennyiségű pince (kb.:1.000 darab) és 786 darab présház található. Az állattenyésztésre korábban jellemző szarvasmarhatenyésztést mára a háztáji sertéshizlalás és a brojlercsirke nevelése váltotta fel.
Kereskedelem és vendéglátás
Császártöltés községben hét darab vendéglátó-ipari egység működik, közülük három étteremként üzemel: A településen 35 üzlet található, melyből az ilelmiszer jellegű boltok száma 7 darab. A község területén egy darab üzemanyagtöltő állomás van. Császártöltésen 59 vállalkozó foglalkozik mezőgazdasággal, élelmiszeripari, valamint kereskedelmi tevékenységgel. A település területén hotel, fogadó, kereskedelmi szálláshely nem található. A vendégek elszállásolását magánházaknál illetve a környező települések (Hajós pincefalu, Kecel, Kalocsa, Kiskőrös) apartmanjaiban, hoteljeiben, panzióiban lehetséges megoldani. A községben jelenleg egy család foglalkozik falusi szállásadással, illetve turizmussal. Császártöltés területén 1.010 lakóház található, melyből 297 családi házban üres, ki nem használt szoba is fellelhető. Az említett szobák átlagban 2 férőhelyet foglalnak magukban. A számítások szerint jelenleg Császártöltés területén magánházaknál és szobával kialakított présházaknál elszállásolható vendégek száma kb.600-650Fő.
Történeti, művészettörténeti és egyéb kulturális adottságok
Műemlékek
A községben található egy Tájház, amelyben a régi népművészeti, ruházati kellékek, edények, berendezési tárgyak, szerszámok arulkodnak őseink életéről. A település határában még máig fellelhetők az egykori zsidó temető romjai, sírkövei. A község képét meghatározó paraszt-barokk stílusú sváb házak mára már szinte teljesen eltűntek, de főutcáján még látható néhány a régi nagygazda- házak közül.
Kulturális, szórakozási lehetőségek, hagyományok
A több mint 250 éves múlttal rendelkező falu vonzerejét növelheti a népi mesterségek felelevenítése, illetve használata. A településen máig fellelhetők azok az emberek, akik hímzéssel, fafaragással, fazekassággal foglalkoznak. A község területén Német Nemzetiségi Táncegyesület és Német Nemzetiségi Fúvószenekar működik. A gyermekek részére a zene, illetve a tánc tanítása már az általános iskola alsó tagozatában elkezdődik. A német nemzetiségi nyelvoktatásnak hagyományai vannak, oktatását, illetve a nyelvvel való foglalkozást játékos keretek között, de már az óvodában megkezdik. Császártöltés partner- kapcsolatokat ápol, partnertelepülései a németországi DEGGENHAUSERTAL, akivel 1992-ben lépett a falu partnerkapcsolatba, és az osztrák KRENGLBACH, akivel a baráti szövetség megkötésére 1994-ben került sor. Ezek a megállapodások kölcsönös baráti kapcsolatok kialakítását, az emberek békében és szabadságban történő együttműködését hivatottak szolgálni. A cél az emberi, kulturális, sport és gazdasági kapcsolatok kialakítása, azok folyamatos ápolása. Ezek a partnerkapcsolatok támogatni kívánják iskolák, egyesületek és különféle szervezetek közös munkáját.
A település állandó rendezvényei, megemlékezései:
• „IDőSEK NAPJA”: évente egy alkalommal az önkormányzat vendégül látja, étellel-itallal és kellemes műsorokkal szórakoztatja a község nyugdíjas polgárait.
• „TEHETSÉGES DIÁKOK NAPJA” : évente egy alkalommal az önkormányzat megemlékezik a kitűnő és jeles tanulmányi eredménnyel, valamint a sportban és a és egyéb területen kiemelkedő teljesítményt nyújtott
• BÁLAK: Svábbál, Óvodabál, Iskolabál, Sportbál és Zenészbál, melyek nemcsak a fiatalok, hanem az idősebb korosztály szórakozási lehetőségeit is biztosítja.
• „CSÁSZÁRTÜLTÉSI NAPOK”: a három napos rendezvény keretei között szerepel különösen: Sportnap: „öregfiúk” labdarúgó mérkőzése, sakk, ulti és teniszverseny ügyességi vetélkedő. Parkerdőben: főzőverseny, ügyességi játékok, borverseny, testvérközségek és más település csapataival labdarúgó mérkőzések
• Pincesoron: borverseny, óbor- búcsúztató Központban : utcabál, tűzijáték, karneváli felvonulás ( Német nemzetiségi Tánccsoportok és Fúvószenekarok, Majorett- csoportok, általános iskolások kerékpáros csapatai, lovasok és lófogatos kocsik, hintók részvételével) színes folklór műsor a szabadtéri színpadon, képzőművészeti kiállítás és kirakodó vásár
• „MINDENKI KARÁCSONYA”: a helyi önkormányzat és dolgozói egyszerű műsor és ajándékozás kíséretében vendégül látja a település apraját-nagyját a köztéren felállított és feldíszített karácsonyfa ünnepi hangulatában. Az ünnepségen részvevők, megjelenők számára forró teát, szendvicseket; süteményeket szolgálnak fel a szervezők.
• A település életében hagyományként szerepel a majális, a május elsején állítandó májusfa, illetve az ehhez csatlakoló májusfatánc, a húsvéti locsolkodás.
• A településen sportolásra is lehetőségek vannak, Császártöltés rendelkezik kettő darab sportpályával (az egyik az iskola területén található), kettő teniszpályával és az iskola területén belül egy uszodával és egy SPORTCSARNOKKAL. Horgászversenyek rendezésére kiépített halastavak állnak a vendégek rendelkezésére.
Infrasruktúra
Az 1.010 lakás szinte mindegyikében (95%) van vezetékes ivóvíz, vezetékes gázzal a lakások 75 %-a van ellátva. Az energiaellátás minden lakásban megoldott. A Crossbar rendszerű telefonon a lakások 80 %-a hívható. A községben Kábeltelevízió külön adón sugározza a település életében történő fontosabb eseményeket, adásai a lakások háromnegyedében foghatók. A település közúthálózatának gerince az északdéli irányú 54. Sz. főközlekedési útvonal. A község belső úthálózata kelet- nyugati és észak-déli tagozódású. A belterületi utak mindegyike aszalttal fedett. A község vasúthálózattal nem rendelkezik, vasúti szállítás Kiskőrös és Baja városban oldható meg. A település beépítettsége 119/fő /km, az épilletek jellege családi házas. Császártöltés zárt közmű hálózattal rendelkezik. A település fúrt kútból kapja az ivóvizet. A településen mind a szervezett kommunális szilárdhulladékgyűjtése, mind a begyűjtött hulladék szakszerű elhelyezése megoldott. A folyékony hulladék elszállítása szintén megoldott. A településen csatornahálózat még nincs kialakítva. Intézmények Fedett uszodával és sportcsarnokkal is rendelkező általános iskola, Napköziotthonos óvoda, Községi Könyvtár, Szociális és Egészségügyi Intézmény (2 háziorvosi rendelő, 1 fogorvosi rendelő, Gyermekjóléti Szolgálat, kislabor és fizioterápiás szakrendelés), Gyógyszertár, Idősek Klubja. A TELEhÁZ – ban egy új sportcsarnok, a Kábeltelevízió Egyesülete székhelye, szauna, kondicionáló terem, öltözők, kiállítások, tanácskozások lebonyolítására külön helyiség, BÜFE és szép belső udvar található.
Császártöltés turisztikai adottságai
Közlekedési viszonyok, kapcsolattartás
Császártöltés Kecskemétről könnyen megközelíthető. A közúti távolság 75 km. A település Bajától 38 km-re, Kalocsától 30 km-re, Keceltől 14 km-re és a Hajósi pincéktől 4 km távolságra helyezkedik. A település megközelítése személygépkocsival és autóbusszal is megoldható. Császártöltés a környező településekkel és testvérközségekkel szoros kapcsolatban áll.
• a turizmus és a környezet állapota Császártöltés kellemes, viszonylag csendes környezetben helyezkedik el, a falu közvetlen közelében semmilyen olyan ipari üzem nem található, amely zajával, környezetszennyezésével zavarná a pihenést.
• nemzetiségijellegű falu, nemzeti nyelvoktatás hagyománya
• élő hagyományok, tradíciók tisztelete
• kiváló vadász és horgászterületek
• páratlan természeti értékek, megőrzött természetes környezeti állapotok
A település turisztikai lehetőségei
Császártöltésen a természeti környezet kiváló feltételt teremt az üdülő-pihenő-, sport és hobbyturizmusra, különösen azok természetjáró változataira. A faluban a paraszti életformához kapcsolódó népi mesterségek művelői is tevékenykednek, sajnos csak hobby szinten. Az alkotások megtekinthetők, illetve népművészeti foglalkozás kialakításával bárki elsajátíthatná a különböző népi mesterségek fogásait, mint a korongozás, fafaragás, hímzés. A parkerdőben és a kiépített halastavak mentén a szabadtéri sütés-főzés, a fák alatti étkezés, a kertben a játszás, az iskolában az uszoda és szauna járulnak hozzá – az alkotó tevékenység tanulmányozása és művelése mellett – a szabadidő kellemes eltöltéséhez. A falu rendezett, a régi és az új típusú házak egyaránt jellemzőek. A település természeti elemei és a máig fennmaradó népművészeti tevékenységek domináns módon meghatározzák a falu arculatát. A falu azon adottságai, mint történelmi múltja, nemzetiségi jellege, a népi mesterségek hagyományának ápolása lehetőséget ad a falusi turizmus kialakítására. A községben több vendéglátó hely van.Nagy lehetősége a településnek a borturizmus megteremtése. A környező vidékeken híres császártöltési borok múltjáról árulkodnak a településen megtalálható pincék, pincesorok. Császártöltésen termesztett ősi szőlőfajták: – Kövidinka, Szlanka, Sárfehér, Kadarka. Az újabb telepítésben már zömében a Rajnai rizling, Chardonnai, Cserszegi fűszeres, Kékfrankos szőlőfajták a jellemzőek. A legismertebb császártöltési borok a Kékfrankos, Oportó, és a Rajnai rizling.
Cím: Császártöltés Keceli u. 107.
Tel: +36 (78) 443 320
E-mail: cstph-frick@emitelnet.hu
Web: http://www.csaszartoltes.hu/
