Home Főhírek Belföldi hírek Csaknem 80 milliárd forintos egészségügyi finanszírozási csomagról döntött a kormány

Csaknem 80 milliárd forintos egészségügyi finanszírozási csomagról döntött a kormány

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfó sajtótájékoztatón (Fotó: MTI/Bruzák Noémi)

A kormány szerdán úgy döntött, hogy összesen 79,4 milliárd forintot bocsát a kórházak részére egészségügyi fejlesztések megvalósítására és az adósságállomány csökkentésére

– közölte Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki Kormányinfón.

A miniszter a győri gyermekgyilkossággal kapcsolatban beszámolt arról is: a kormány vizsgálja annak a törvénymódosításnak a lehetőségét, hogy ha valaki másnak az életére tör, akkor az elkövetőt ne lehessen feltételesen szabadlábra bocsátani.

Cikkünk frissült.

Gulyás Gergely kifejtette, a kormányzati finanszírozási csomagból 36,6 milliárd forint áll majd rendelkezésre egészségügyi korszerűsítési célokra. Ez azt jelenti, hogy a kormány a járóbeteg-ellátás finanszírozását 15,7 milliárd forinttal növeli, így azokat az ellátásokat is száz százalékban támogatják, amelyek eddig a teljesítményvolumen-korlát feletti részként nem, vagy csak részben voltak elszámolhatók.

Nagyobb hangsúlyt fektetnek a genetikai hibák kiküszöbölésére szolgáló gyógyszerek beszerzésére

A fekvőbeteg-ellátásban 17,7 milliárd forintot biztosít a kabinet, ami szintén az előbbi korlát feletti ellátások fedezetét szolgálja – tette hozzá. Kiemelte, a kormány emellett további 3,15 milliárd forintot fordít arra, hogy a jelenleginél szélesebb körben legyen lehetőség a genetikai hibák kiküszöbölésére szolgáló gyógyszerek beszerzésére.

A miniszter tájékoztatása alapján a kabinet a fennmaradó 42,8 milliárd forintból a kórházak adósságállományát kívánja rendezni. A tárcavezető hangsúlyozta, ez az eddigiektől eltérő formában valósul majd meg, mivel a kormány nem átvállalja az intézmények adósságát, hanem arról központosítottan maga kíván tárgyalni, minden esetben meggyőződve a kiszámlázott szolgáltatások indokoltságáról.

Kitért arra is, hogy a Pénzügyminisztérium pénzügyi felügyelőt rendelt ki ahhoz a 13 egészségügyi intézményhez, amelynek a legrosszabbnak látták a gazdasági helyzetét.

Hangsúlyozta, a kormány célja, hogy elkerülje a hasonló helyzeteket, ezt pedig kész a teljesítményvolumen-korlát jelenlegitől eltérő meghatározásával és a gazdálkodási szabályok szigorúbb betartatásával elérni. Lehet, hogy ez pluszforrásokat igényel, de nem szeretnék, ha évről évre a jelenlegihez hasonló helyzetek állnának elő – tette hozzá.

Kérdésre elmondta, 10 milliárd forintos a differencia a kórházi beszállítók által jelzett 70 milliárd forintos hiány és a mostani kormányzati támogatás között, mivel a járóbeteg- és fekvőbeteg-ellátások számára biztosított finanszírozásemelés összesen 20 milliárd forint értékben tartozások kiegyenlítését is lehetővé teszi.

Nemzeti alaptanterv: törvénymódosító indítványt terjesztenek a parlament elé 

A miniszter beszámolt arról is: a kabinet szerint az oktatási kormányzat nem terjesztett elő olyan mértékű változtatásokat a Nemzeti alaptantervvel kapcsolatban, amelyek új jogszabály elfogadását indokolnák, ezért a változtatási javaslatokat törvénymódosító indítványban terjesztik a parlament elé. A részletek pontosítása a következő két hétben történik meg – fűzte hozzá.

A kormány várhatóan még az idén dönt a jövő évi béremelésekről

Gulyás Gergely jelezte, a kormány várhatóan még az idén dönt a jövő évi béremelésekről, így például a rendvédelmi szerveknél dolgozók fizetésemeléséről.

Újságírói kérdésekre válaszolt a miniszter

Van, akinek jobban áll, ha tanult szöveget mond” – válaszolt Gulyás Gergely arra a kérdésre, mit szól Nagy Ervin Jászai Mari-díjas színész kormánypárti politikusokról szóló kritikájához.

Elődje, Lázár János Fidesszel szemben kritikus megszólalására vonatkozó kérdésre hangsúlyozta, egyetért azzal, hogy a kormány, illetve a Fidesznek lehetne hatékonyabb, frissebb kommunikációja a fiatalok felé, nagyobb mértékben kihasználva azokat a csatornákat, amelyeket ők használnak. Megjegyezte, új politikai helyzetet teremtett az, hogy az ellenzék a köztük lévő különbségek ellenére is képes összeállni, erre pedig újfajta politikai válaszokat kell adniuk.

Gulyás Gergely azzal ugyanakkor nem értett egyet Lázár Jánossal, hogy a Fidesz elvesztette volna az októberi önkormányzati választást. Úgy fogalmazott, a Fidesz pozíciókat veszített, de összességében – bár korábban kiütéssel szokott nyerni – pontozással győzött.

A miniszter álhírnek nevezte, hogy a fideszes Simonka György, aki ellen bűnszervezetben elkövetett gazdasági bűncselekmények miatt emeltek vádat, elérte volna, hogy számára kedvezően változzon a bűnszervezet törvényi meghatározása.

Gulyás Gergely szerint ennek éppen a vádemelés a teljes cáfolata. Mint mondta, a változtatás az eredeti jogalkotói szándékot tükrözi, vagyis hogy a szervezetnek hierarchikusan kell működnie, a bírósági gyakorlat azonban eddig ennél tágabban értelmezést követett.

A külügyi tárcához Gulyás Gergely tudomása szerint nem érkezett megkeresés Horvátországtól amiatt, hogy a miniszterelnök a Fidesz elnökségi üléséről olyan fotót tett közzé, amelynek hátterében egy Nagy-Magyarország térkép látható.

Hozzátette: a Fidesz székháza 1905-ben épült, a térkép pedig, amely az akkori határokat mutatja, már az építéskor a falra került. „A kommunisták ugyan eltakarták, de nem tették tönkre, így annak eredeti állapota az egész épületével együtt helyreállítható volt” – mondta.

Győri gyermekgyilkosság: az ügy teljes kivizsgálására van szükség

Gulyás Gergely elmondta: a kabinet a szerdai ülésén hallgatott meg tájékoztatást az esetről, amely után úgy ítélték meg, hogy a férfit érintő eljárás teljes kivizsgálására van szükség.

A miniszter rámutatott arra is, hogy a férfi a korábbi bűncselekményeiért, bár halmazatban követte el azokat, mégis indokolatlanul és elfogadhatatlanul gyenge büntetést kapott. Ilyen esetben a büntetési középértéktől való eltérést indokolni kell – fűzte hozzá –, vagyis itt azt, ha az öttől tizenöt évig terjedő büntetésnél a tízéves szabadságvesztésénél enyhébb büntetést vetnek ki.

„Hiába jelenik meg a törvényekben 2010 óta a szigorúbb büntetőpolitika, ha azt a bíróságok nem alkalmazzák”– fogalmazott. „Ha így tettek volna, a gyerekek még ma is élnének” – mondta.

Hozzátette, a kormány vizsgálja annak a törvénymódosításnak a lehetőségét, hogy ha valaki másnak az életére tör, akkor őt ne lehessen feltételesen szabadlábra bocsátani. Ez jelenleg csak a bűnszervezetek esetében adott.

A részletekről szólva elmondta: a férfi szeptember végi feltételes szabadságra bocsátásakor a bíróság sem a büntetés-végrehajtási intézet, sem az ügyészség javaslatát nem vette figyelembe, holott az elkövető nem mutatott aktivitást a sikeres társadalmi integrációja érdekében és fenyítéssel is rendelkezett.

A szabadságra bocsátáskor pszichológiai szakvélemény nem készült, ugyanakkor a házaspár 2019-es bontópere során igen. Ez nem tárt fel kockázatot abban, ha az apa tartja a kapcsolatot a gyerekeivel, ezért a bontóper során a szülői felügyeleti jogot ugyan megszüntették, de a fő szabálytól eltérve kivételt tettek, és a kapcsolattartás megtartása mellett foglaltak állást.

Gulyás Gergely kijelentette, az ügy nem alkalmas arra, hogy bárki abból aktuálpolitikai következtetést vonjon le, azt politikai haszonszerzősre használja.

Szólt a Kúria felelősségéről, és elmondta, Varga Judit igazságügyi miniszter ezért annak elnökéhez fordul, hogy a joggyakorlatot elemző csoportok különösen az élet elleni bűncselekmények esetében vizsgálják meg, kellően szigorúak-e az ítéletek.

Feltette azt a kérdést is: van-e értelme az igazságügyi szakértők létének, ha ilyen esetben nem képesek szakmai kontrollt gyakorolni, valamint a kamarának, ha ugyanezt a szakmai kontrollt nem biztosíthatja az igazságügyi szakértők felett.

Az Országgyűlés nem ratifikálja az isztambuli egyezményt

A miniszter kérdésre kijelentette azt is, hogy az Országgyűlés nem fogja ratifikálni az isztambuli egyezményt. Szerinte annak ehhez az ügyhöz semmi köze, és a magyar jogrendszer a nők védelmében az egyezménynél hatékonyabb és erősebb védelmet ad.

Az egyezmény körüli hisztéria szerinte azért zajlik, hogy a kormány fogadja el: az emberek nem férfinak és nőnek születnek, hanem léteznek társadalmi nemek, ezt azonban a kormány nem akarja elfogadni.

Fővárosi és nem állami beruházás az állatkert részeként épülő biodóm

A miniszter a fővárosi Városligetben, az állatkert részeként épülő biodóm további finanszírozását firtató kérdésre leszögezte: a beruházás fővárosi és nem állami, azért az állat- és növénykert főigazgatója felel. Ennek ellenére az állam először megadta a becsült 25 milliárd forintos költséget arra, majd további 18 milliárd forintot is. Mint fogalmazott, ez után azt várják, hogy megérkezzen a meghívó a megnyitóra, további teendője a kormánynak nincs.

Gulyás Gergely kérdést kapott arról is, hogy a GKI gazdaságkutató szerint az átlagbérszámításba a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a dolgozók mintegy 37 százalékának jövedelmét nem veszi figyelembe, jellemzően az alacsonyabb keresetűekét.

Azt felelte: ha a csalás vádja a kormánnyal szemben megfogalmazódik, akkor a korábbiakkal szemben is fel kell hozni, hiszen a KSH harminc éve alkalmazza a számításos módot. Az eredmények ráadásul csupán néhány ezer forinttal térnek el az adóhatóságétól, amely az összes munkavállaló fizetését figyelembe veszi.

A bírák pártatlanságába vetett bizalom a jogállam egyik alapköve

Gulyás Gergely beszámolt arról is, hogy a szerdai kormányülést Orbán Viktor miniszterelnök betegsége miatt Varga Mihály miniszterelnök-helyettes, pénzügyminiszter vezette.

A tárcavezető szintén kérdésre kifejtette, amennyiben igazak a sajtóban megjelent információk, akkor durva, akár a büntetőjogi felelősségig terjedő összeférhetetlenség állhat fenn a Szegedi Törvényszék esetében, amely előző héten másodfokon bizonyíték hiányában felmentette a Szeviép-ügy vádlottjait. Közölte, az Országos Bírósági Hivatalnak (OBH) kell választ adnia a szegedi igazságszolgáltatás pártatlanságát fenyegető komoly kockázatok miatt.

„Azt látjuk, hogy az egyik ügyvéd párjának édesanyja a Szegedi Törvényszék büntetőjogi kollégiumának a vezetője, az egyik bíró 14-15 millió forintért vásárolt egy száz négyzetméteres ingatlant az ügyben érintett önkormányzattól Szeged legelegánsabb részén, továbbá van egy olyan cég, amely részben az egyik bíró tulajdona, és egy másik céggel közösen egymilliárd forintos projektet nyert el közbeszerzésen a várostól, miközben korábbi forgalma 17-18 millió forint volt” – sorolta Gulyás Gergely a gyanúsnak tűnő körülményeket.

Elmondta, a bírák pártatlanságába vetett bizalom a jogállam egyik alapköve, ez ugyanakkor nem ok arra, hogy bírákat listázzanak, mint ahogy azt a hódmezővásárhelyi polgármester teszi.

A miniszter kérdésre válaszolva az esettől függetlenül indokoltnak és helyesnek nevezte a bírák fizetésemelését, mivel bérezésük jelenleg az uniós rangsor végén található.

hirado, M1, Hirmagazin.eu

Exit mobile version
Megszakítás