Bükkösd község Baranya megyében, a szentlőrinci kistérségben helyezkedik el. Csodálatos természeti környezetbe fekvő mai Bükkösd három település egyesítéséből jött létre. 1950-ben a völgy keleti oldalán fekvő Megyefa, majd 1979-ben az elnéptelenedő Gorica csatlakozott Bükkösdhöz. Napjainkban 1300 fő él a településen, mely Cserdi Községgel alkot körjegyzőséget.
Bükkösd neve viszonylag későn, 1448-ban bukkan fel írott forrásokban, Nagybekes alakban. A magyar bükkös, bükkerdő jelentésű főnévből alakult ki. A Megyefa helynév a Megyefalva név rövidült változata. Gorica neve 1542-ben még Erdi volt. Bükkösd neve ekkor Bykesd változatban fordult elő. Az Erdi nevet a betelepülő délszlávok cserélték fel Goricával, a magyar név átfordítása révén, amely szintén kis erdőt, erdőcskét jelent. A török hódoltság végére mindhárom egykori falu területe lakatlan pusztává vált, az 1700-as években magyarok, majd németek telepedtek itt meg. A mai Bükkösdöt a XVIII. századtól a Horváth, a Petrovszky majd a Jeszenszky családok birtokolták.
A műemléki védelem alatt álló Petrovszky-, később Jeszenszky-kastélyt, Baranya megye legelegánsabb homlokzatú barokk kastélyaként tartják számon. Tervezője Fischer von Erlach, Mária Terézia híres építésze volt.
Az itteni emberek számára elsősorban a mezőgazdaság és a bánya jelentette a megélhetést. Ma inkább a városba történő bejárás a jellemző. A helyben dolgozók egy része a z erdészetből és a méhészetből él. Számos a kiváló minőségű mézet előállító méhész, amelynek apropóján minden ősszel Mézes-Mázas fesztivált rendez a helyi Közösségfejlesztő Egyesület. A színvonalas kulturális rendezvény a „Mediterrán ősz” rendezvénysorozat egyik kiemelt eseménye.
A szaporodó hétvégi házak mutatják, hogy napjainkban fellendülőben van az idegenforgalom. A településen élők legnagyobb gondja a munkahely hiánya. Bár az önkormányzat intézményeiben összesen közel 70 embert foglalkoztat, s rendszeresen alkalmaznak közmunkásokat, minden új helyi munkalehetőségre nagy szükség van.
Az Önkormányzat körzeti általános iskolát és óvodát tart fent. Egy évtizede működik a faluban teleház és falugondnoki szolgálat. Az egészségügyi szolgáltatások közül a háziorvos, fogorvos, védőnői szolgáltatás és gyógyszertár található meg. A közlekedési helyzet az átlagnál jobb. A Budapest-Pécs vasútvonal egyik kiemelt állomása Bükkösd. A 6-os főúközlekedési út 10 kilméterre található. Az infrrastrukturális területen vannak elmaradások, hiszen nincs szennyvíz-, gáz- és kábeltévé hálózat. Megvannak viszont a fellődés lehetőségei a jó közlekedéssel, a két kőbányával és a túrisztikai vonzerő révén. Az ötven éves sportcentrumban is feljődés mutatkozik. A környék páratlan lehetőséget ad a lovassportokhoz. Az Országos Távlovas Bajnokság egyik fordulója is a településen zajlik. A horgásztó másfél évtizede várja a sporthorgászokat, kapcsolódva a most épülő helesfai vizi-üdülő centrum programjához és az Orfű-Abaliget üdülőövezethez.
Látnivalók
Petrovszky-, később Jeszenszky-kastély
A műemléki védelem alatt álló, U alakú épületet Baranya megye legelegánsabb homlokzatú barokk kastélyaként tartják számon. Tervezője Fischer von Erlach, Mária Terézia híres építésze volt.
Egyes források szerint az épületet Petrovszky Zsigmond építtette 1786-ban, más kutatók úgy vélik, hogy a kastélyt Horváth Dániel építtette vejének, Petrovszky Józsefnek és leányának, Horváth Krisztinának.
A barokk kastélyon felismerhetők a copf stílusjegyek is. Az épület főkapuja feletti erkély hermákra támaszkodik. Háromtengelyes, oromzatos és manzárdtetős középső része kiemelkedő. A homlokzat középső, kiugró rizalitja címeres timpanonnal készült. Az emeleti helyiségeit stukkós tükörmennyezet, nagytermét ún. koporsó boltozat fedi. A Mária Terézia-kori kastélyok mintáját követi az emeleti dísztermet megvilágító hármas ablakok megemelt magassága.
Az itt élő emberek úgy mesélik, hogy a kastély ura (az egyik Jeszenszky Ferenc) igen szeretett kártyázni. Egy alkalommal jelentős összeget veszített, és pénz híján azt ajánlotta fel tétként, hogy a kastély néhány ablakát befalaztatja. Ezeknek az ablakoknak a helye látszik is a főbejárati homlokzaton.
A kastély az államosításig a Jeszenszkyek tulajdona volt, majd 1953-tól nevelőotthonként működött. Közben az épület állaga jelentősen leromlott. A nevelőotthont 1997-ben felszámolták, és két év múlva Kovács Bálint Ybl-díjas építész vásárolta meg a kastélyt, és elkezdte a felújítást.
A megyefai Jeszenszky kastély
Az ősi kastélyt 1788-ban Jeszenszky Antal építtette . A kastélyt az ő leszármazottjai , örökösei bírták az államosításig. Az idők során többször is átépítették, melynek eredményeképpen tovább bővült. 1790-ben egy tűzvész során a kastélyt Jeszenszky Antal ismét felépíttette. Jelentős a XIX.sz. első felében Jeszenszky Nepomuki János kastélyfelújítási munkálatai is, melyek során belső átalakításokat végeztek, elsősorban az ÉK-i szárnyban.
A XIX.sz. harmadik negyedére eshetett ismét egy átalakítás, hiszen a padlásról mázatlan terrakotta épületdíszek kerültek elő e korból. Jeszenszky Zoltán idejében kerülhetett Megyefára az a hasáb alakú, fehér mázas, valószínűleg a pécsi Zsolnay-gyárban készült cserépkályha, amelynek töredékét szintén a padláson találták meg. Jeszenszky Lajos igen vagyonos ember volt. Házassága alkalmával (1900-ban) bővíttette, részben átépíttette a kastélyt. Ekkor épült az udvari, É-i bejárat, a NY-i sarkon az emeletes torony, a D-in pedig a tereferélőnek nevezett, oszlopos, nyitott pavilon. Az egyenlőre ismeretlen építész értő kézzel nyúlt a régi úrilakhoz, amelyet a kor ízlésének megfelelően, elegáns, villa-szerű formára alakított át.
Sonkoly Károly írásában ezt olvashatjuk:
\\\”A régi úrilak pusztulása a II.világháború végén kezdődött. A környékre bevonuló orosz katonák a bútorok egy részét kiszórták az udvarra, s ekkor semmisült meg a családi levéltár anyagának egy része is.\\\”
1949-ben a kastélyt államosították, s először az Ásványbánya igazgatósága használta. Később a megalakult Állami Gazdaság központja lett, majd a Szigetvári Cipőgyár kihelyezett üzemének adott otthont. A belső tereket hatalmas gépsorokkal töltötték fel, a kastély egy valóságos nagyüzemmé vált. A belső közfalakat, a parkot, a külső homlokzatot nem óvták.1985-ben mégis nagy előrelépést jelentett a kastély állagmegóvása érdekében az, amikor műemléki védettség alá helyezték.
Az 1990-es évek elején a cég (cipőgyár) úgy döntött, hogy a bükkösdi kihelyezett üzemét felszámolja. Ezek után a kastély a pécsi székhelyű \\\”Hercegnő Kft\\\” tulajdonába került, és hozzákezdett a felújítási munkálatokhoz. Nagy horderejű, látványos munkákat végeztek, ám a cég csődbe ment, az épület üresen áll. A Kft pénzügyi összeomlása után, a külső tatarozás befejeztével a 200 éves kastély gazdára vár.
Kápolna
Megyefalvi Horváth Dániel emeltette az első szenthelyet , a kápolnát 1739-ben nejével , Pávicz Katalinnal az 1786-ban épült Petrovszky kastély feletti dombon . Ez a hely régebben szőlőhegy volt . A kápolna bizánci stílusú kupolás fatornyával és éles homlokzatával uralja az alatta elterülő síkot . Ajtaja felett felirat áll az építtetőkről . Később oldalára került Jeszenszky Antal sírtáblája is . Alatta tágas üreg , a családi sírbolt helye . A sírbolt bejáratát Jeszenszky Ferenc kegyúr-özvegye látta el díszes vasrácsos kapuval .
A bejárattól jobbra elhelyezett tábla felirata a következő:
\\\”Itten nyukszik jó nemes Megyefalvai Jeszenszky Antal Baranya vármegyének vincze birája . 23 esztendős iffjú , kinek holt teteme ide tetetett. 26. április 1805. \\\”
A források által is ismert Jeszenszky Antal 1752-1812 között élt . Az ifjú vagy a fia , vagy egyik testvérének a fia lehetett , bár erre utaló adat nincs a birtokunkban.
A kápolnában találhatjuk I. Jeszenszky Ferenc és I. Jeszenszky Ferencné (Kliegl Terézia) síremlékét. A két márványtábla egymással szemben , a kripta falán látható . Ide temették el IV. Jeszenszky Ferenc Jenőt is , emlékét szintén márványtábla őrzi , rajta eme felirattal:
\\\”Itt nyugszik kisjeszeni és megyefalvai Jeszenszky Ferenc Jenő. Született 1872 október 13-án – meghalt 1919 január 11-én. Mint vármegyéjének munkás és közbecsült tagja – mindenki által szeretve. Élete delén hagyta itt boldogságát – szerető hitvesét és három kis gyermekét. Világháborúban hazájának többször kitüntetett és harczban sebesült vitéz katonája volt .Önzetlen egyenes jelleme legyen példa utódainak .\\\”
A római katolikus templom
A bükkösdi templomot 1791-ben Petrovszky Zsigmond építtette testvérével, amely eredetileg fazsindelyes volt. A szóhagyomány szerint az oltár alapzata a pécsi jakabhegyi Pálos-kolostorból való és goricai márvány. Tervezője Buch József, aki Pécs első rajztanára volt. Szobrász, tervező, festő. ő készítette a templom előtti hídnál álló Szent János és Szent Franciska szobrokat 1800 és 1801 között késő barokk stílusban; valamint a templom homlokzatában lévő fülkékben elhelyezett Nepomuki Szent János és Szent Zsigmond szobrokat. Az ő nevéhez fűződik – az eredetileg a templom előtti téren állt – díszkút is, amely jelenleg a Petrovszky kastély parkjában áll.
1807-ben a templom tetőzete leégett. Özvegy Petrovszky Jánosné a tetőzetet újjáépíttette. A díszes szószék festett képe egy jellegzetes poroszos öltözetű parasztot ábrázol, aki búzát vet. A porosz öltözet utal a német nemzetiségű betelepített lakosságra is, a búzavetés pedig az egyházi ige terjesztésére a hívők körében.
Kalotai László a bükkösdi templomról ezt írja:
\\\”A Boldogságos Szűzanya szentséges nevére és Nepomuki Szent János tiszteletére emelt
templomának építését 1792-ben fejezték be, 1796-ban szentelték fel. Plébániája 1788 óta van, anyakönyvet 1789 óta vezet…\\\”
Lovasturizmus
Bükkösd – Szabó Lovastanya
Kezdő lovasok és kezdő lovak oktatásával, főként gyermeke nyári lovas táboroztatásával foglalkozó országos hírű évtizedek óta működő lovasudvar.
Falusi nyaralás lovaglással – aktív kikapcsolódás általános iskolás korú (7-14 éves) gyerekek részére,természetes, szép környezetben. Egy turnus vasárnap délutántól péntek délutánig
tart (5 nap)
Elhelyezés: sátorkomfortú faházban. Hálózsákot hozni kell.
Főprogram: Ismerkedés a lovaglás alapjaival, a lótartás, gondozás, a lóval való foglalkozás
szabályaival.
Mellékprogramok: Kirándulások a Nyugat-Mecsekben, az alapvető hazai fa-, gomba-, és egyéb növényfajok megismerése. Kézműves foglalkozások: agyagozás, bőrözés, fonás rajzolás, festés, fafaragás, gyöngyözés, szövés.
Szakmai irányítás: A házigazda okleveles állattenyésztő üzemmérnök és felsőfokú
gombaszakértő.
Elérhetőség:
Szabó Zoltán
7682 Bükkösd, Szentdomján u. 1.
Tel.: 73/378-658
Gyűrűfű – Lovas Tanya
A házigazda képzett lovasedzőként oktat és lovastúrákat vezet. A ház asszonya igény esetén gondoskodik az étkezésről, a túrázni, kocogni vágyó vendégeknek bemutatja a környék természeti értékeit. A gyerekek a lovagoltatásban, az íjászat tanításában, illetve a túravezetésben segítenek.
Elérhetőség:
Fridrich Ágnes
Email: lovastanya@gyurufu.huAz email cím védve van a spam botoktól, a megtekintéséhez a JavaScript bekapcsolása szükséges ; lovastanya@t-online.huAz email cím védve van a spam botoktól, a megtekintéséhez a JavaScript bekapcsolása szükséges
Telefon: 36-73-554410
Fax: 36-73-554411
Mobil: 20-328-3017 (csak akkor működik, ha nem vagyok itthon)
SMS: 73-554410, 20-328-3017
Web: www.gyurufu.hu/lovastanya
Postacím: Fridrich Ágnes 7683 Gyűrűfű 3.
Cím: Ibafa-Gyűrűfű 086/4 hrsz. Lovastanya
Káni Lovasudvar – Viktória Birtok
A Lovasudvarban lehetőség nyílik túrázásra, sétalovaglásra és lovasoktatásra, valamint a környék bebarangolására lovas fogattal. A fogatos túrák célpontja – megegyezés szerint – számos lehetőséget kínál. A Káni Lovasudvar – Viktória Birtok szeretettel várja minden kedves Látogatóját lovasoktatásra, tereplovaglásra, fogatozásra, hétvégi pihenésre, tartós üdülésre.
Elérhetőség:
Szállás-Zsuzsa: 30/343-5762
Lovas program-László: 30/449-3384
Telefon: 73/378-489
e-mail: lovasudvar.kan@citromail.huAz email cím védve van a spam botoktól, a megtekintéséhez a JavaScript bekapcsolása szükséges
http://kaan.atw.hu/lovasudvar.htm
Cím: Bükkösd Kossuth utca 48.
Tel: +36 (73) 578 560
E-mail:
Web: http://www.bukkosd.hu
