Jelentős változás a község életében az 1989-es esztendő Bugacpusztaháza önálló településsé válása. Ettől az időponttól a két település társult önkormányzatként egy költségvetésből gazdálkodva működik együtt.
A község vezetése a település fejlesztésével, az óvodai ellátás 100 %-ra való kiterjesztésével, az általános iskolai oktatás színvonalának növelésével, annak technikai fejlesztésével /számítógépes oktatás, idegennyelvi képzés, iskolai sportcsarnok/ igyekezett, s igyekszik az előbb már említett elvándorlási tendenciát mérsékelni, megállítani. Bugac ma a maga 174 km 2 -ével Bács-Kiskun Megye 6. legnagyobb kiterjedésű települése.
Területe 3,2-szer akkora, mint pld. Kalocsa városé, illetve mindössze 3 km 2 -el kisebb, mint Baja területe.
Bugacnak, Pusztaházával együtt, külterületi lakóinak száma 1100 fő, míg például Kalocsáé 87, Kiskőrösé 1132, Bajáé 1463. Nekünk ezen a jelentős területen a 174 km 2 – en, közel 17.500 hektáron, csaknem 350 km külterületi úthálózattal kell megfelelnünk a lakossági igényeknek.
A megélhetési nehézségek és a vidéki élet hátrányainak ellenére öröm számunkra, hogy az elmúlt 1-2 évben ismét egyre több fiatal köt házasságot Bugacon, akik itt is telepednek le.
Története:
Egy 1451. december 16-dikán Halason kelt okmány már Bugac helyét és fekvését is pontosan megjelöli, s hogy közigazgatási ízű adattal is szolgáljak, 1469. augusztus 1-jén Mátyás Király megparancsolja a Fehérváry káptalannak, hogy a Rozgonyiak jobbágyai által – Bugacházáról való – Bugac Benedek birtokán elkövetett kártétel ügyében tartson vizsgálatot.
Az is bizonyított tény, hogy már az említett dátumokat megelőzően is lakott települések voltak mai Bugac területén, erről árulkodik a Monostor elnevezés, ahol mai is fellelhetők a erődtemplomok romjai, a település helyei.
A török hódoltság idején a vidék elnéptelenedett, a budai Szandzsák 1559. évi összeírása szerint Monostor a kecskeméti Nahijéhez tartozik, s jövedelme 850 akcse, Musztafa-hin Bizir timár birtoka volt.
Bugac története egészen a közelmúltig szorosan összefügg Kecskemét városával, melynek hosszú-hosszú századokig bérleti, majd tulajdonosi birtoka volt. 1642-ig tudjuk visszakövetni a történetet, amikor is Eszterházy Pál a jászok és kunok fokapitánya 6 kun pusztát adományozott Kecskemétnek, s 1609-ben a város újabb pusztákat vesz haszonbérbe, így Bugacot és Monostort is. Talán nem érdektelen megjegyezni itt, hogy ennek eredményeként a város annyira meggazdagodott, hogy ő volt az ország leggazdagabb földesura.
Érdekes fejlodés indult meg ezzel Bugac területén, – a bugaci – a – kis- és nagybugaci részt értve ez alatt – oldalon a pásztorkodás, a külterjes állattartás kezdődött el, a monostori – értve alatta Alsó- és Felsomonostort – oldalon elkezdodött a földek megmuvelése, a gazdálkodás. Amikor a város vezetése 1796-ban megvette Monostor pusztát, itt már számos gazda bérelte a mezőgazdasági művelésre alkalmas részeket, s azokat örökáron, részletfizetésre megvásárolták a várostól. Voltak közöttük, így most már 3-400 holdas birtokosok is.
A XIX. század elso éveiben több félegyházi gazdálkodó vásárolt kisebb-nagyobb földbirtokokat. Közülük a teljesség igénye nélkül említek meg párat a megvásárolt földterület nagyságával: Szabó József ügyvéd 300 hold, Szabó Pál Sándor 209 hold, Csitári János 206 hold, Lorinc Imre 182 hold.
ők voltak tehát az első úttörok a monostori homokon, akik komolyan hozzáfogtak az addig szinte parlagon heverő területek művelésbe vonásához. Az új tulajdonosok szőlő és gyümölcs telepítéshez kezdtek, ezzel a területen megindult egy munkaerő kereslet, amire özönlöttek közeli és távoli területekről a kétkezi munkások.
Ez felvetette azt a problémát, hogy az emberek letelepedni kívántak, lakniuk kell valahol, faluhelyre van szükség, ahol építeni lehet. 1910-ben Szabó Sándor és 87 gazdálkodó, közöttük Csitári János és felesége levélben kereste meg Kecskemét város nagy tudású, haladó szellemű polgármesterét Kada Eleket, hogy a város közgyűlése faluhelyet jelöljön ki, és biztosítson építési telkeket. Még ez évben a polgármester úr kezdeményezésére kijelölték Monostorfalva település helyét. A kijelölés 136 egyenként 800 szögöles építési telekről szólt, megfelelő szélességű utcákkal és középületek helyének kijelölésével a Farkasordító erdő közelében. Kecskemét város fejlődésével Kisbugac és Nagybugac puszták hasznosítása is mindinkább fontossá vált. A pusztán egyre nagyobb hangsúlyt kapott az állattartás mellett a tenyésztés, s nagy jelentősége volt a Szent György naptól, Szent Mihályig terjedő legeltetési időben a bértartás. A múlt század végén már évente 8-10000 darab szarvasmarha, 5-6000 db ló és csikó legelészett a bugaci és monostori pusztákon, melyre felügyelt 6-8 számadó, 30-40 bojtár. A pásztorkodásról, Kecskemét városhoz való tartozásról, az állattartásról a legrégebbi adat az 1677. évi egyik számadás könyv, amely említést tesz Kecskemét város bugaci méneséről. Ezeket a pusztákat a város igen különböző idoben szerezte meg, így 1796-ban Felső- és Alsómonostor pusztát, majd 1868-ban Nagybugacot, s végül 1901-es vásárlással a Szentkirályi családtól Kisbugacot, ezzel tulajdonképpen egész Bugac területe Kecskemét város tulajdonába került 30.828 kh. 177 km 2 .
Fordulatot jelentett az egész település életében a Kecskemétet Kiskunmajsával összekötő gazdasági kisvasút 1928 évi átadása. A vasút megépülésével gazdasági fejlődés indulhatott el Bugacon, hiszen e nélkül a sokszor járhatatlan utakon a termékek eljuttatása piacokra, vásárokra szinte lehetetlen volt. A Kecskeméti Lapok 1926. március 25-ei számából tudjuk, hogy a Klebelsberg Kunó kultuszminiszter által kezdeményezett iskolaépítés szerencsére Bugacra is eljutott. Még ez évben megtörtént a pusztai iskolák helyének kijelölése, Alsómonostoron – Kisbugacon – Monostorfalván – Felsőmonostoron. Az iskolaépítésekkel megkezdődött a lakónépesség analfabétizmusának felszámolása és egy új fejlődés indulhatott el.
Idegenforgalom
Bugac a bugaci puszta községünk legújabb történelmében is világhírűvé vált, köszönhető ez a terület egy része védetté, Nemzeti Parkká nyilvánításának, s olyan kiváló személyiségeknek mint Abonyi Imre, Juhász László, Kecskeméti László fogathajtó világbajnokoknak.
A Bugac – bugacpusztai idegenforgalom ma is jelentős szerepet tölt be a község életében, s nem mindegy, hogy a világ minden tájáról idelátogató idegenek milyen hírünket keltek.
Ma már nem jelenség az ami nagyjából 10 éve indult el, hogy Bugac kül- és belterületén egyre több külföldi polgár vásárol ingatlant, s nemcsak látogatóban jön ide, hanem az év jelentos részét tölti községünkben.
Nevezzetességek:
Kiskunsági Nemzeti Park – ősborókás
Bugac Puszta
Bugac a legismertebb magyar puszták egyike, máig az őshonos magyar háziállattartás egyik központi területe. A Kiskunsági Nemzeti Park része, ahol a kiemelkedő természeti értékű ősborókás mellett homoki erdők és homokpuszták, mocsarak, lápok, nedves kaszálók és szikes puszták váltakoznak. A táj képe sok helyen még ma is az egykori erdős pusztákat idézi. Az Alsópuszta és a Bugaci Nagyerdő a piros kereszt és a piros sáv jelzésű turistautakon látogatható. A piros kereszten haladva juthatunk el a kilátótoronyig, ahonnan szép panoráma nyílik az ősborókásra. A terület fokozottan védett, ezért csak a kijelölt túraútvonalon látogatható.
A mészben gazdag változatos formakincsű homokfelszín értékes növényvilágnak adnak otthont. Jellemző fajok a borzas len, a homoki kikerics, a homoki nőszirom, a piros madársisak, a tartós szegfű és a gyapjas csüdfű. Rovarvilága is nagyon gazdag. Érdekessége a fűrészlábú szöcske egyetlen alföldi előfordulása. Hüllőfaunája nemzetközi szempontból is jelentős az itt élő, veszélyeztetett parlagi vipera miatt. Leggyakoribb emlőse az üregi nyúl.
A bugaci pusztán az idelátogató turisták ma is megtekinthetik az ősi foglalkozásból, a pásztoréletből fennmaradt tárgyi emlékeket, s az idegenforgalmi idényben a napi bemutatókon látható a puszta ötös, a csikós élet, az ősi állatfaj, a magyar szürkemarha, a ménes és a rackanyáj is.
Kiskunsági Nemzeti Park honlapja
Pásztormúzeum
1975-ben épült meg Kerényi József – a szárazmalmokat idéző – terve alapján a Bugaci Pásztormúzeum, mely azóta is a nemzeti park leglátogatottabb kiállító egysége. A nomád pásztorélet hagyományos eszközeit a kiskun-félegyházi Kiskun Múzeum kölcsönözte. A kör alakú bemutató tér közepén álló címerfa a legelőterület jelzésére szolgált. Mellette az egyetlen épen maradt eleséges taliga látható. A tárlókban fából, csontból, bőrből, illetve fémből készült használati tárgyak, népi hangszerek láthatók.
A kontyos kunyhó köré félkörívben elhelyezett enteriőr a pásztorszállások hangulatát idézi. A diorámákban a bugaci puszta és a homoki erdők élővilága elevenedik meg. A múzeum anyagából kitekintve a pusztai táj panorámája tárul elénk, természetes hátteret adva a kiállítás anyagának.
Cím: 6114 Bugac, Nagybugac
Levelezési cím: 6000 Kecskemét, Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága, Liszt F. u. 19.
Telefon: 76/575-112
E-mail: pasztormuzeum.bugac@museum.hu
Nyitva tartás:
május 1-től október 17-ig
Alföldfásítási Múzeum
Az alföldi fásítás a homok megkötése érdekében a XVIII. század közepe óta állandó törekvéssé vált, de csak lassan haladt előre. Csak az első világháború után, 1923-ban fogadták el azt a törvényt, amely meg-teremtette a szik- és homokvidéki erdő-telepítés alapjait. Az igazán jelentős fásítás 1947-ben kezdődött, ezt követően mintegy 300.000 hektárral növekedett az Alföld erdőterülete. E gigászi erdőtelepítési munka emlékhelye a bugaci Alföldfásítási Múzeum.
Cím: 6114 Bugac, Felsőmonostor 545.
Telefon: 76/575-520
Honlap: www.kefag.hu
E-mail: almasii@kefag.hu
Nyitva tartás
május 15-től szeptember 15-ig
hétfő kivételével naponta 9-17 óráig
A múzeum ingyenesen látogatható, előzetes bejelentkezés alapján nyitvatartási időn kívül is megtekinthető.
Helytörténeti Gyűjtemény
A helytörténeti gyűjtemény anyagát Bugac és Bugacpusztaháza lakói adományozták, illetve adták át kiállítási tárgyként. A gyűjtemény segít megismerni a puszta világát, az itt élő emberek életét. Cím: 6114 Bugac, Béke u. 27/a.
Telefonszám: 76/575-497
Római Katolikus Templom
A Bugac Szent István Római Katolikus templom védőszentje Szent István király.
Búcsúünnepe augusztus 20-át követő vasárnap. Jó idő esetén a hívek nagy száma miatt a búcsú szentmisét a templom fala mellett felállított oltárnál, szabadtéren tartjuk.
A plébánia főtisztelendő Tóth Lajos atya idejében lett a templommal egybeépítve. Addig az Orgoványi utcában volt a plébánia épülete.
A templomkert ékessége a bugaci születésű Keserű István atya idején felépített Lourdes-i barlang.
Vasárnapokon 8 és 11 órai kezdettel végezzük a szentmiséket.
Hétköznapokon a téli időszámítás szerint délután 4 órakor, a nyári időben pedig délután 6 órakor kezdjük a szentmisét.
A plébánia jelenlegi vezetője Knecht József atya.
A plébánia címe: 6114 Bugac, Szabadság tér 4.
A plébánia telefonszáma 372-532.
Éves program ajánló:
Falunap Bugacpusztaházán
Programok:
• Főzési lehetőség (természetesen azokat a bugaci családokat is várjuk, akik szabadtéren, bográcsban szeretnének maguknak és barátaiknak ebédet főzni).
• Gyermekeknek inegyens ugráló vár.
• Kézműves foglalkozás.
• Sorversenyek.
• Sportvetélkedők.
• Kerékpáros ügyességi verseny.
• Tűzoltókocsi bemutatója (a bátor érdeklődők kosaras autóval emelkedhetnek majd 30 méter magasba).
• A tanulók népi- és társastánc bemutatója.
• Nősök-nőtlenek futballmérkőzése (még a helyszínen is lehet jelentkezni).
• A zenéről és a jó hangulatról Kósa István gondoskodik.
Sok szeretettel várunk mindenkit!
A program változás jogát a rendezőség fenntartja!
Rendezők
2008-05-03
ABONYI IMRE FOGATHAJTÓ FESZTIVÁL
Színhely: Bugac és Bugacpusztaháza között épült lovaspálya
A tavalyi évhez hasonlóan egy különleges viadal kerül megrendezésre községünkben, ami nem a megszokott versenyszabályok szerint zajlik majd, hanem látványos, hangulatos, egyedülálló ügyességi verseny lesz. Látványos kombinációs versenyekben mérik össze tudásukat a kettes és négyes fogathajtás magyar sztárjai! Láthatjuk őket, terepjárót vezetni, kerékpározni és fogatot hajtani. Az egész napos programokat este lovasbál zárja.
Várható programok:
• AMATőR AKADÁLYHAJTÓ VERSENY
• KETTES ÉS NÉGYES FOGATOK KOMBINÁLT VERSENYE
• KULTURÁLIS BEMUTATÓ
A nap folyamán a gyermekeket pónilovaglás és KRESZ park várja, programunkat egész nap kirakodó vásár kíséri.
Bugac Nagyközség Önkormányzata
sok szeretettel várja az érdeklődőket!
2008-05-17
Falunap Bugacon
Minden korosztály számára látványos és szórakoztató programokkal várjuk a helyi lakosokat és az érdeklődőket az egész ország területéről. A hagyományőrző és meglepetés műsorok mellett, rendszeres programjaink, a pörköltfőző verseny, ingyenes játszóház, kézműves műhely gyerekeknek, homokfoci bajnokság szórakoztatja a résztvevőket. Késő délután szabadtéri tanyaszínházzal, majd reggelig tartó utcabállal várjuk vendégeinket.
2008-06-21
Falusi menyegző
2008 nyarán, a helyi hagyományok felelevenítése és megőrzése céljából egy Falusi Menyegzőt szervezünk. Az idelátogatók, mint násznép átélhetik, hogyan zajlott egy esküvő a leány kikérésétől a templomi esketésen keresztül a lakodalmas mulatságig. Megkóstolhatják a hagyományos lakodalmas menüt, néptáncokat tanulhatnak a lagzis táncházban. A hagyományoknak megfelelő hitelességről és a jókedvről a mesterséget magas színvonalon mívelő vőfélyek gondoskodnak.
2008-07-01
Szent István ünnepe
• Augusztus 20. Emlékműsor a Milleniumi Emlékparkban.
• (Részletes program később.)
2008-08-20
Szálláslehetőségek:
Bugac Puszta Kft. – Bugacpusztai tanyák a Kiskunsági Nemzeti Park szívében
Cím: H-6114, Bugac, Nagybugac 135.
Telefon: +36 76 575 112 vagy 113
Honlap: www.bugacpuszta.info.hu
E-mail: bugacpuszta@invitel.hu
További információ:
A parasztházak a puszta közepén, a csikós-bemutató helyszínétől kb. 1,5 km-re találhatók.
Az udvar remek kilátást nyújt a végtelen pusztára és az ott szabadon legelésző ménesre, szürkemarha gulyára. A tanyák külső meg-jelenésükben a fehérre meszelt fallal és a nádtetővel őrzik a népi építészet hagyományait. Az udvaron található egy gémes kút.
A tanyák kétágyas és három ágyas szobákkal rendelkeznek. Rusztikus bútorokkal, konyhával (hűtőszekrénnyel, gáztűzhellyel, és szabadon használható edényekkel) illetve fürdőszobával (zuhanyzós, WC-s) felszereltek.
Szállások:
• Toldi I. 2×2 ágyas
• Toldi II. 2×3 ágyas
• Deák 2×2 ágyas
• Holló 1×2 ágyas
A házak árai: 4500 forint/fő + IFA
Club Bugac Kft.
Cím: 6114 Bugac, Béke u. 32.
Telefon: +36-76/372-572
Honlap:
E-mail:
További információ:
A Club Bugac Kft. lovascentrumában Bugac-pusztaházán kellemes környezetben várjuk a lovaglás, a fogathajtás iránt érdeklődőket, kezdőket és haladókat egyaránt.
Farkas István fogathajtó irányítása mellett 1-es, 2-es és 4-es fogathajtás, valamint lovaglás oktatását kínáljuk. Igény szerint lovastúrákat is szervezünk 8-10 fő részére. Panziónkban öt négyágyas szoba várja az ide érkezőket, vendégtanyáinkon pedig 8, 5, illetve 4 fő szálláslehetsége biztosított. A panzió mellett éttermet is működtetünk.
KEFAG Zrt. – Bucka Szálló
Cím: 6114 Bugac, Felsőmonostor 545.
Telefon: 76/575-500 Fax: 76/372-603
Honlap: www.kefag.hu
E-mail: fodorm@kefag.hu
További információ:
A Bucka Szálló – amely a Bugaci Erdészet területén található – a védett terület közvetlen közelében jó minőségű, a nemzetközi elvárásoknak megfelelő szálláslehetőséget biztosít. A szálloda két egyágyas, két kétágyas és tizenegy kétágyas, pótágyazható, fürdőszobás, telefonos szobája összesen 39 fő kényelmes pihenését biztosítja. A szálláslehetőség bővíthető az erdészethez tartozó vadászházban.
Az aktív pihenés kedvelőit a Bucka Szálló gondosan ápolt parkjában salakos teniszpálya, a közelben pedig koronglövészeti lehetőség várja, emellett szép kirándulásokat tehetnek a környékbeli erdőkben, felkereshetik a Pásztormúzeumot, megismerkedhetnek az ősi magyar állatfajtákkal és részt vehetnek a látványos pusztaprogramokon. A vadászatot kedvelők a Bugac környéki erdőkben hódolhatnak szenvedélyüknek, ahol jelentős őz- és kiváló trófeaminőségű dámállomány él.
A Bucka Szálló rendkívül kedvező áron kínálja szolgáltatásait, üdülési csekk elfogadó hely.
KEFAG Zrt. – Bugac Vadászház
Cím: 6114 Bugac, Felsőmonostor 545.
Telefon: 76/575-520 Fax: 76/372-603
Honlap: www.kefag.hu
E-mail: fodorm@kefag.hu
További információ:
A 2004-ben felújított, exkluzív vadászházunk kiváló minőségű, a nemzetközi elvárásoknak megfelelő szálláshelyet biztosít, összesen 15 fő kényelmes pihenését szolgálva. Az ápolt, nyugodt környezetben, egy kis erdő szélén álló panzió kisebb csoportok fogadására is alkalmas.
Szolgáltatások:
• Egy háromágyas és hat kétágyas fürdőszobás szoba
• Szauna
• Az aktív pihenés kedvelőit a közelben salakos teniszpálya, koronglövészeti lehetőség várja.
Programok:
• Kedves vendégeink szép kirándu-lásokat tehetnek a környékbeli erdőkben, a Kiskunsági Nemzeti Park tanösvényein, a Bugaci ősborókásban;
• Felkereshetik a pusztai állattartás emlékeit őrző Pásztormúzeumot;
• Megismerkedhetnek az ősi magyar állatfajtákkal (szürke marha, racka juh, mangalica, baromfifélék) és részt vehetnek a látványos lovas puszta-programokon;
• A vadászatot kedvelők a Bugac környéki erdőkben hódolhatnak szen-vedélyüknek, ahol jelentős őz és kiváló trófeaminőségű dámállomány él.
Cím: Bugac Béke u. 10.
Tel: +36 (76) 575 100
E-mail: bugaconk@t-online.hu
Web: http://www.bugac.hu/
