Az Európai Mezőgazdasági Bizottság miatt 150 szakértő, kormányzati és civil képviselő érkezett hazánkba.

Szarvasmarhák Azerbajdzsánban. Kép: ©FAO/Tofik Babayev

Budapest, 2017. szeptember 27. – Nem jelent újdonságot, hogy egyes állati betegségek országhatárokat lépnek át. Az már annál inkább, hogyan reagálnak ezek a változó és egyre kiszámíthatatlanabb éghajlatra. Tagországainak támogatásával ezért a FAO, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete, nagyobb figyelmet szentel ezeknek – amely folyamat első lépése a ma Budapesten kezdődő Európai Mezőgazdasági Bizottság tematikus ülése.

A két nap során a mintegy 40 országból érkező több mint 150 résztvevő (kormányzati és civil szervezetek képviselői, gazdálkodó szervezetek, szakértők) ezen témát vitatja meg a Földművelésügyi Minisztériumban. Emellett a FAO közelmúltbeli tevékenysége a női egyenjogúság és a szociális védőháló kapcsán is fontos része a programnak.

„1949-es alapítása óta a Bizottság egyfajta szakmai arénaként vagy ha úgy tetszik fórumként szolgál”, mondta Reuben Sessa, az Európai Mezőgazdasági Bizottság titkára és a FAO klímaváltozás és energiaügyi szakértője. „Újdonság, hogy idén az esemény egy fókusztémát kapott, ami lehetővé tette, hogy az országok az adott terület szakértőit delegálják.”

Állattartás és változó éghajlat

Az Európa és Közép-Ázsia régióban hatalmas különbségek lehetnek agrár-ökológiai szempontból és az állattartás gyakorlatát tekintve is. Állatok szabadon legelnek Közép-Ázsia sztyeppéin, a Balkán-hegység lankáin, de az intenzív tartásra is láthatunk példát, főként Közép- és Nyugat-Európában. A legsűrűbben lakott középső sáv, ami Európát köti össze Ázsiával, mintegy „járvány selyemútként” szolgál a határokon átnyúló állati betegségeknek – és az átjárás mindkét irányba működik, olvasható az egyik háttéranyagban.

A legsűrűbben lakott középső sáv, ami Európát köti össze Ázsiával, mintegy „járvány selyemútként” szolgál a határokon átnyúló állati betegségeknek.

A madárinfluenza, az afrikai sertéspestis és újabban a szarvasmarha bőrcsomósodáskór – csak hogy néhányat említsünk – már megjelent a térségben, kihívás elé állítva a köz- és állategészségügyi rendszereket. Az éghajlatváltozás miatt a kórokozók, vagy a hordozók viselkedése is változhat, felgyorsulhat a betegségek terjedése, esetleg újak léphetnek színre.

„Mi a FAO-nál az összefogásban hiszünk”, mondta Sessa, hangsúlyozva a „modern technológiák használatát a betegségek nyomon követésében és felismerésében, illetve a hatékony szakpolitikai döntések meghozatalában”, amivel elkerülhető lehet az új járványok kialakulása.

Egy másik haszonállattartáshoz kapcsolódó jelenség  (egyre növekvő gazdasági és társadalmi költségekkel) az antimikrobiális rezisztencia – amikor a gyógyszerek hatékonysága, melyek az állatokat és minket embereket hivatottak védeni a fertőzésektől, csökken. Ez akár természetesen is kialakulhat, de napjainkban mintha egyre gyakrabban találkoznánk vele. Ennek oka az antimikrobiális szerek egyre szélesebb körű és gyakran nem megfelelő használata, például növekedés serkentés céljából.

Ahogy a határokon átnyúló betegségek esetében, az adatok megléte és elemzése kulcsfontosságú a tájékozott döntéshozatalhoz, jobb stratégiák kidolgozásához és a tényleges lépésekhez. A FAO pedig kész a megfigyelés, korai előrejelzés, felismerés és rizikóelemzés koordinálására.

Befogadó növekedés

Az Európai Mezőgazdasági Bizottság ülésére érkezők megismerhetik, mit ért el eddig a FAO budapesti Európai és Közép-Ázsiai Regionális Irodája a vidéki nők helyzetének javítása terén. Az egész régióra kiterjedő stratégia (2016-2017) jelenti majd az alapot ehhez és a jövőbeli lépések megtervezéséhez.

Amint az az egyes országokat górcső alá vevő elemzésekben is olvasható, a nemek közti egyenlőtlenség hátterében leginkább társadalmi szokások állnak és a helyzetet tovább nehezíti a nők akadozó hozzáférése az erőforrásokhoz is. Egyrészt természetesen fontos a figyelemfelhívás, de ezen túl szükség van a nők gazdasági lehetőségeinek kiszélesítésére is.

Háttér

Az Európai Mezőgazdasági Bizottság minden második évben ülésezik. Feladata az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) Regionális Konferenciájának technikai előkészítése. A részvétel nyitott minden FAO tagország számára az Európa és Közép-Ázsia régióból. A civil szféra és a mezőgazdasági szervezetek képviselői megfigyelőként vehetnek részt rajta.

 

TOVÁBBI INFORMÁCIÓ:

PLÁNTEK LEA
Kommunikációs és ENSZ kapcsolattartó
FAO Európai és Közép-Ázsiai Regionális Iroda
[email protected]

+36 1 461 2035

Képek: ujszo, blikk, Bos-Plus

ElőzőMacron megszüntetné a milliós segélyeket
KövetkezőA diabétesz megelőzésének titkai
Géza
Bognár Géza vagyok, a Hirmagazin.eu Online Média tulajdonosa és főszerkesztője. Hamarosan 10 éves lesz a Hirmagazin, és a magam részéről nagyon büszke vagyok rá, mert az eltelt időszakban sok olvasónak nyújtottunk minőségi olvasótájékoztatást, örömteli szórakozást és önfeledt pihenési lehetőséget tartalmainkkal! 30 éve foglalkozom írással, korábban írtam különböző témájú esszéket, novellákat és regényt is, most az újságírás lett a szenvedélyem! A Hirmagazin.eu Online Médiában írt cikkeimet a hétköznapi emberek gondolati világával, és nemességük egyszerűségével írom, ebben a mai világban nem terhelem olvasóinkat a nehéz irodalmi nyelvvel, hiszen az olvasók nagy többsége pihenni, kikapcsolódni, tájékozódni vágyik, nem pedig "bogarászni" a bonyolult sorok közt. Olvassátok a Hirnagazint, pihenjetek, kapcsolódjatok ki, tájékozódjatok, és akinek valami ötlete van, vagy képe, videója, vagy csak egyszerűen szeretne megjeleníteni egy történetet, élményt, elmélkedést, .. szeretettel várom megkeresését a Hirmagazin.eu Online Média központi e-mail címén, itt: [email protected]. Rendszeres olvasóinknak és olvasóinknak köszönöm a hűséget, a sok-sok kommentet, odafigyelést, és építő vagy akár dorgáló kritikákat is! Olvassatok tovább is minket és legyen szép napotok, életetek! Bognár Géza