Fekvése
Baranya megye délkeleti részén, Mohács közelségében, Bólytól délnyugati irányban 6 kilométerretalálható a település.
Története
A legelső fennmaradt írásos emlék 1334-ből származik.
A pápai tizedlajstromok kezdetben Barlaad, késöbb Boryad néven említik.
A feltételezések szerint a hajdan „színmagyar” emberek lakta község a pécsi püspökség birtoka volt. Magyar voltát egy a török uralom időszakából, 1571-ből fennmaradt adóösszeírás is megerősíti. Lakosságát azonban alaposan megtizedelte a török, a mohácsi csata után Borjád is sújos veszteségeket szenvedett el a rablások, gyújtogatások következményeként.
A török közigazgatás 1591-ben a baranyavári Náhi körzetéhez csatolta.
Néhány szomszédos faluval együtt 1597-ben Borjád is a Budán székelő Ürejsz pasa kezére került. A kiűzés utolsó harcaiban Batthyány Ádám táborozott 2000 lelkes seregével Borjádon, amelyet késöbb vitézségéért a gróf uradalmába is kapott. Ebben az időszakban ortodox szerbek telepedtek meg a faluban, beköltözésükre ma a dűlőnevek -például Dola, Atica- is emlékeztetnek.
Egyházkösségét 1770-ben alapították, amikor(az 1970-es években bontásra ítélt)temploma és iskolája is épült.
Nevezetességei
Evangélikus temploma – 1890-ben épült.
Katolikus templom
Sas kúria – 1845-ben itt volt vendégségben Petőfi Sándor Sass Istvánnál, szentlőrinci diáktársánál.
Cím: Borjád Deák F.U.30.
Tel: +36 (69) 372 107
E-mail: [email protected]
Web:
