Besence története

Az 1338-beli első okleveles említésben Olbescen alakban szerepelt az akkori helység, amely kifejezés hasonlít a délszláv Besinci helynévhez. Ennek jelentése: besenyők. Nem egy történész azt feltételezi, hogy a királyi testőrséget alkotó katona besenyők éltek itt. Hajdani létükre utalhat a Várhely, a Kétárok-köz és a kör alakú Ördöglyuk határrészjelölés. Középkori falunyomot sejtet az Óteleki legelő, a Nádasdi-puszta, Kisbecsere és a Becsere dűlőnév. A Szabó-dombon a földbolygatás során parittyaköveket, valamint buzogányos sarkantyúkat, míg a török korban lakott Szaporca-pusztán törött agyagedényeket lehet találni. A falubeliek azt tartják, hogy a középkori faluelőd a Kisbesence-dűlőben található. Ezt a részt mély vízzel övezett sáncrendszer védte, amelyet Besancnak neveztek. A hozzá vezető egyetlen utat úgy alakították ki, hogy azt az ellenség ne fedezhesse fel. A település históriájával Kodolányi János is foglalkozik A vas fiai című regényében, említi a napjainkban is népes ősi Futó-famíliát. A Puszta-malom területén római telep terült el, amit bizonyít az is, hogy erre ezüst érmékkel teli cserépedényt leltek még 1852-ben. Szinte biztos, hogy a mai temető magas dombja mesterséges, és kisebb földvárként funkcionálhatott.
Cím: Besence Fő utca 8.
Tel: +36 (73) 485 006
E-mail:
Web:

Exit mobile version
Megszakítás