Amerikai kutatók hétfőn beadták a koronavírus ellen kikísérletezett első vakcinát. A teszteket egyébként 45 önkéntes jelentkezőn végzik el – valamennyien 18 és 55 év közötti felnőttek, akik jó egészségnek örvendenek – írja az MTI. A kísérletek körülbelül hat hétig tartanak.
A seattle-i Kaiser Permanente Washington Kutatóintézet tudósai egy egészséges önkéntes karjába adták be a COVID-19 ellen kikísérletezett első oltást hétfőn délelőtt, és most azt tanulmányozzák, hogyan hat az emberi szervezetre. A vakcinát rekordidő alatt fejlesztették ki, miután Kínában megjelent a koronavírus és megfertőzte az egész világot – írja az AP News.
„Mindenki meg akarja tenni azt, amit meg lehet tenni ebben a vészhelyzetben” – nyilatkozta dr. Lisa Jackson, a kutatás vezetője.
Az injekció után a tesztalany csak annyit mondott, „jól érzem magam”, viszont a vakcina eredményességéről csak később lehet tájékoztatást adni. Mindazonáltal, ha a pozitív forgatókönyv lépne is érvénybe, az injekció világszintű elterjesztésére legalább 12–18 hónapot kellene várni a kutatás vezetője szerint.
„Mind tehetetlenek vagyunk, viszont ezzel, úgy érzem, tudok segíteni másoknak” – mesélte a 43 éves, kétgyerekes anyuka, Jennifer Haller, miközben a védőoltás beadására várt.
Fotó: MTI/AP/Ted S Waren
Nem ez az egyetlen védőoltás, amit tesztelnek, a világ több országában is fejlesztik a lehetséges hatóanyagokat. A világon több tucat kutatócsoport végez vizsgálatokat annak érdekében, hogy mihamarabb kifejlesszék a koronavírus elleni védőoltást. Egy másik önkéntesen az Inovio Pharmaceuticals kutatásában várhatóan a jövő hónapban kezdik meg a tesztelést.
A seattle-i kísérlet azután kezdődött meg, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a koronavírus-járványt pandémiának nyilvánította annak rendkívüli terjedése miatt. A koronavírus világszerte 169.000 embert fertőzött meg, valamint több mint 6.500 halálos áldozatot követelt alig néhány hónap alatt.
A Kaiser Permanente önkénteseken végez teszteléseket, hogy minél hamarabb kifejlesszék a hatóanyagot. A résztvevőknek 100 dollárt (30 ezer forint) fizetnek minden egyes klinikai látogatás során.
Az MTI azt írja, hogy az amerikai közszolgálati rádió (NPR) még vasárnap arról számolt be – német sajtóforrásokra hivatkozva -, hogy amerikai-német rivalizálás tapasztalható a Covid-19 vírus elleni oltások kifejlesztésében. Az NPR a német Die Welt című lapra hivatkozva arról adott hírt, hogy Donald Trump amerikai elnök állítólag komoly anyagi támogatásokkal kecsegtetve próbált meg Amerikába hívni olyan német tudósokat, akik az új típusú koronavírus elleni vakcina kifejlesztésén dolgoznak. Az értesülések szerint a „csábítás” a tíz évvel ezelőtt alapított, tübingeni CureVac nevű biotechnológiai cég munkatársait érintette volna. A német vállalatnak Frankfurtban és a massachusettsi Bostonban is van irodája. A CureVac laboratóriuma egyébként rákbetegség és különböző, ritka betegségek elleni terápiák kifejlesztésével foglalkozik.
A CureVac elnök-vezérigazgatóját, Daniel Menichellát március elején Donald Trump amerikai elnök meg is hívta a Fehér Házba, hogy megvitassa vele „a koronavírus elleni vakcina gyors kifejlesztésének lehetőségeit”. Egy héttel ezt követően a CureVac indoklás nélkül bejelentette Menichella távozását a cégtől.
