20.6 C
Budapest
2024. május. 18. szombat

Bátorliget bemutatása

Történelem

Bátorliget község történelme a középkorba nyúlik vissza. Jakab és Kálnási (1987) szerint Aporháza-Bátorliget korabeli neve- már akkor önálló település volt. 1346-ban tűnik fel az oklevelekben Dedemez néven, de ugyanebből az időből (1351) vannak adataink az Aporháza elnevezésre is. E település akkor Gutkeled nembeli Majádi(?Marjadi) Miklós birtoka. Majádi Albert fia, Miklós az apja által a Kaplony nembeli András fia, Simonnak zálogba vetett,- Vada falu szomszédságában, a Száldobágy vize mellett fekvő- birtok zálogidejét a váradi káptalan előtt meghosszabbította. 1351-ben az Aporházának is nevezett Dedemez záloga Simon fiára, Károlyi Lászlóra átszállt, aki rokonait Merhárdot és Simont is részesítette a birtokból. Valószínűleg 1373 előtt fizethették vissza a rokon Gutkeled nembeli Báthoriak a zálogösszeget, mert az ez évi birtoknyílvántartásban már lakatlan területként szerepelt tulajdonukban. 1431-ben a Gutkeled nembeli Báthoriak, rozsályi Kunok, Gacsályiak és Gutiak, valamint a Kaplony nembeli Károlyiak, Vetésiek, Bagosiak és Csomaköziek között folyó pert békebíró, Pálóci Mátyus országbíró elé viszik. 1466-ban Károlyi Demeter özvegye, Dengeledi Anna vallja be, hogy hitbére és hozománya fejében Károlyi László és János e pusztából is kielégítettek. A szájhagyomány útján valaha, régen Apor fejedelem tanyázott e tájon, és róla nevezték el a települést Aporházának. A régi falu helyén még az 1940-es években is találtak a földben korhű tégladarabokat. A XV. századból Pórháza néven puszta, a mai Porháza, majd 1466-ban Poorhaza alakokban. A grófi családtól a magyar állam vásárolta meg a birtokot 1936-ban telepítés céljára. Ennek révén jött létre ismét Aporháza, amely közigazgatásilag Vállajhoz tartozott. Az új falu helyének kiválasztásában fontos szempont volt, hogy közvetlenül határos vele a Nyírbátorhoz tartozó, szétszórt tanyákból álló Bátorliget. Az építendő falu helyén, a mai polgármesteri hivatal környékén, egy nagy domb állt. Ennek eltűnése után építették fel a mai község központját 1937-38. között. A település másik tagja Bátorliget. Az 18882-83. évi helységnévtárak szerint Pilis községhez tartozott közigazgatásilag. Az 1907. évi helységnévtár azonban már Nyírbátor határában lévő tanyának említi. 1950. február 1-jével a belügyminisztérium az Aporháza, Bátorliget, Györgyliget és Nyírpilis-Újtanya településeket Aporliget névvel községgé alakította. Az új település 1975. június 1-vel kapta mai nevét, Bátorliget néven. Bátorliget 1984. január 01. napjától – az új tanácsi hálózatban – közös tanácsú község Teremmel községgel. 1989. július 01. napjától Nyírbátor város vonzáskörzetéhez tartozó közös tanácsú község Teremmel. Az önkormányzatok megalakulásával – 1990-től – önálló önkormányzatú település.

A jelen
Lakosság szám: 789 fő 0-5 éves korosztály férfi: 23 nő: 22, 6-14 éves korosztály férfi 40 fő, nő 43 fő, 15-17 éves korosztály férfi: 13 fő, nő: 18 fő, 18-54 éves korosztály férfi: 228 fő, nő 187 fő, 55-59 éves korosztály férfi: 18 fő, nő: 21 fő, 60-100 éves korosztály férfi 63 fő, nő 113 fő. Bátorliget utcái: Szabadság tér, Rákóczi-utca, Kossuth utca. Damjanich utca, Petőfi utca, Sport utca, Gábor Áron tér, Dózsa György utca, Rákóczi-köz, Erdőalja utca, Bem utca, Zrínyi utca, Bátori utca, Bajcsy-Zsilinszky utca, Botanikus utca, Vöröshadsereg utca Jelenleg folyó beruházás: VSAT jellegű informatikai központ kiépítése

A község bemutatása
Bátorliget a Nyírség délkeleti részén Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyében a román határszéllel érintkező területen található. Jelenleg 789 lakosa van. A lakosság megélhetését elsősorban a mezőgazdaság biztosítja. A településen két üzem ( Cirok feldolgozó és Cipőfelsőrész készítő üzem ) ad még további munkalehetőséget az emberek számára. Az oktatási- közművelődési intézmények közül Óvoda, Általános Iskola, Művelődési Ház, Könyvtár, Múzeum áll a lakosság rendelkezésére. Ezen túlmenően működik nyáron egy Ifjúsági Tábor ahova az ország minden részéről ellátogatnak. Bátorliget településen három történelmi egyház működik, a római, görög-katolikus és református egyház. Községünkben élt a nagy mesemondó Fedics Mihály, akinek síremléke a Nyomási temetőben van elhelyezve. Bátorligeten Európa hírű természetvédelmi területek találhatók, a Bátorligeti-Ősláp (53 ha) a Bátorligeti Nagylegelő és a bátorligeti rezervátumtól délkeleti irányban mintegy 3 km-re egy hatalmas erdő, a Fényi erdő terül el. Az erdő alakja gombához hasonlít, nagysága 2616 kh 1953 óta védett terület. Csodálatos növény és állatvilágával ezek a szép természeti tájak – ősláp, erdő, legelő – övezik teljesen körbe községünket. Tömören összegezve tájrajzi leírását, valamint növény és állatvilágát ” Bátorliget hazánkban egyedül álló táj”. Ehhez illeszkedik a most átadásra kerülő ÖKOCENTRUM, mely az ide látogató turistáknak, kutatóknak ad szállás lehetőséget, valamint felszereltsége lehetővé teszi a tudományos konferenciák megtartását is.
A község főterén található az I. és II. Világháborús emlékmű, mely tartalmazza a a háborúkban elhunytak neveit.
A községben szobrok nem találhatóak.

A település fekvése
Bátorliget a Nyírség délkeleti részén Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyében a román határszéllel érintkező területen fekszik. Közeli városok: Nyírbátor, Mátészalka. Közeli települése: Nyírvasvári, Terem, Mérk-Vállaj.

Látnivalók

Kézművesek
Haklik Ferenc 4343 Bátorliget Rákóczi u. kosárkötés fűzfa vesszőből
Majtényi Sándor 4343 Bátorliget Kossuth u. 12. Kádár mester-hordó készítés
Szabadidőtábor- minden nyáron kézműves tábort tartanak
Ciroküzem-seprű kötés

I-II. világháborús emlékmű, mely a település főterén található.

Természetvédelmi területek

1. Bátorligeti Legelő:
Az ősláptól néhány kilométerre található a legelő, melynek 23 hektáros területe 1986 óta védett. A terület igazi különlegessége a tátogó kökörcsin, mely fajnak ez a legelő az egyetlen ismert hazai lelőhelye.
A legelő helyén egykor ligetekkel, lösz-homokpusztai gyepekkel tarkított erdőspuszta uralkodott; ezek kiirtása után kapta meg a táj jelenlegi arculatát. A homoki és törpefüves homoki gyepek adnak otthont a védett leány- és magyar kökörcsinnek, a sárga virágú tavaszi héricsnek.
Csak engedéllyel látogatható.

2. Bátorligeti Ősláp:
Az ősláp az egyik legrégebbi és leghíresebb, fokozottan védett terület az országban. Ez az alig 53 hektáros területe őrizte meg a legteljesebben az Alföld vegetáció- és tájképtörténetének különböző állapotait.
Tuzson János, a Pázmány Péter Tudományegyetem tanára már 1914-ben felhívta a figyelmet, hogy itt egymástól teljesen eltérő jellegű növény- és állatvilág keveredik. Ezután indultak meg a kutatások, sok új fajt is innen írtak le először. 1950 óta védett.
Bátorliget és környéke tárja elénk a történelem előtti élővilágból a legtöbbet. Ősi növény- és állatvilágának fennmaradását a kedvező mikroklíma tette lehetővé. A buckaközi mélyedésben lévő lápot körös-körül erdők szegélyezik, megvédve azt a betörő meleg levegőtömegektől, s a víz párolgása tovább hűti a felszínt; az erdők megakadályozzák a ködfelhő tovaáramlását.
Ugyanitt, a melegebb dombokon a melegkedvelő fajok találtak otthonra. A nyírlápokon megtalálható a molyhos nyír, a fehér zápsza, a szibériai nőszirom és a zergeboglár, mellettük a lápréteken kosborok nyílnak. A láp állatvilága is egyedülállóan gazdag, hiszen él itt fialó gyík, szalakóta – mely nagyon megritkult hazánkban -, de a fekete gólya és a fekete harkály is előfordul.
Jelenleg 804 összetettebb szervezettségű (magasabb rendű) növényről és 5450 állatfajról tudunk. Az ősláp területén a szigorú védelem miatt csak előre bejelentett csoportokat fogadnak, akik kizárólag a szakvezetővel mozoghatnak a kijelölt feltáró ösvényeken.

3. Fényi erdő:
Az 1953-ban országos jelentőségű területté nyilvánított, 298 hektáros Fényi-erdő a lepusztított nyírségi öreg erdők legszebb túlélője, nem ritka a 200-300 éves öreg fa sem.
Dendrológiai értékét már az egykori tulajdonos, gróf Károlyi József is értékelte, s védelemre javasolta. A buckavidéken fekvő erdő tölgy-kőris ligetei, gyöngyvirágos tölgyesei mellet nagyvad állománya is értékes, valamint állatkülönlegessége a mókus, mely az alföldi erdőkben szinte sohasem fordul elő.
Szabadon látogatható.

4. Ősláp múzeum:
Az őslápon belül az élővilágot és a láp kialakulását bemutató kiállítás is látható, melynek leggazdagabb része az ősláp botanikai vonatkozású anyaga. Foglalkoznak a nagy legelővel és a Fényi erdőrezervátummal is.
Az 53 hektáros őslápon a jégkorszak előtti és utáni növény- és állatvilág számos faja fennmaradt. Az egykori aporligeti iskolában rendezett kiállítás ezzel a gazdag élővilággal ismerteti meg a látogatót.
A diorámákban elhelyezett zoológiai anyag élőhelyként mutatja be Bátorliget értékeit. Itt mutatják be a Fedics-emlékanyagot is: Fedics Mihály bátorligeti mesemondót Ortutay Gyula fedezte fel, meseanyagát 1940-ben adta közre az Új Magyar Népköltési Gyűjtemény I. kötetében. Külön figyelmet érdemelnek a bemutatóteremben elhelyezett európai hírű növényfestő, Csapody Vera képei.

Cím: Szabadság tér 1.
Tel: +36 (42) 706-490
E-mail: [email protected]
Web: http://www.batorliget.hu/

Előző hír
Következő hír

Most népszerű

weblap4u banner
Pannon Work