Várpalota és Tés között, az erdőben búvik meg Bátorkő vára.
Várpalotától északra mintegy 5 km-re, a Fajdas-hegység egyik völgyében meredek és szûk területû sziklacsúcson találjuk Ópalota vagy mai nevén Pusztapalota várának romjait.
Radnai Lóránt leírása szerint: ,,a kis fellegvár négy, egymástól jól elkülöníthetõ épületrészbõl állt. A sziklabérc nyugati oldalán, ahonnan egyedül volt megközelíthetõ, állott az udvart kerítõ és bejáratot védõ fal, e fölött magasodott a 3 emeletes torony, amelybõl csúcsíves ajtón keresztül vezetett egy híd az átjáró toronyba. Ezen keresztül egész keskeny, többlépcsõs folyosó vezetett a negyedik épületrészbe, az alsó toronyba. A kb. 15 m magas 3 emeletes torony csak nyugatról volt megközelíthetõ. Itt volt kapcsolata a völgy nyugati oldalával, de azt az összekötõ kis részt is biztosan elvágta abban az idõben, és egy árok húzódhatott a vár bejárata elõtt, amelyet ma már feltöltöttek a leomlott falrészek. Felvonóhíd vezethetett az árkon keresztül, amelyen át az elõudvarba lehetett jutni. Az udvart határoló falak a torony falaihoz hasonlóan, egyenesen a sziklára vannak ráépítve, és csak a hátsó kisebb torony északi fala nyúlik le egészen a völgy aljáig. Ez végig rakott fal, amelyet egy hatalmas felnyúló, 1,5 m magas támpillér erõsít. Az elõudvarból a sziklába vájt keskeny, most is jól látható feljáró vezetett a torony fölszintjébe. A torony 6,5 x5 m alapterületû és 3 emeletes volt, 2,20 m vastag terméskõ falakkal, kívül vakolva. A földszinti helyiség kb. 4,5 m magas a többi emeleti helyiség 3 és 2,8 m magas volt. Az egyes helyiségek mennyezetét tartó kemény fagerendák 0,25 x 0,25 m méretû nyílással még jól láthatók. A földszintrõl az I. emeletre felvezetõ lépcsõfeljárat a nyugati, a II. emeletre felvezetõ a keleti oldalon volt. A földszinti csúcsíves ajtón keresztül jutunk ki egy nyitott ajtórészre. Itt a szikla egészen meredek. A nagy torony északi részén egy falmaradványt látunk, amely azt a nyitott részt védte. De az… átjáró tömbjének keleti oldalán észlelhetõ homorú fal arra mutat, hogy itt egy fallal elzárt és korábban raktárnak vagy tömlöcnek használt helyiséget hoztak létre. Most oly keskeny a nagy toronyból vezetõ átjáró, hogy csak a sziklához erõsített vaskorlát segítségével lehet átjutni az átjáró részbe. Itt is jól látható a keskeny, alig 50 cm széles lépcsõs folyosó feletti befalazott gerendák gyámlyukai és a ma is meglevõ meredek lépcsõk. Az átjáró folyosón keresztül érünk le a 3,50×5,50 m méretû kis toronyba, amely minden oldalon ablakkal rendelkezett.
A nagy torony ablaknyílásai még jó állapotban vannak, legérdekesebb az I. emelet keleti falában levõ, kis benyíló fülkévé kiképzett ablak, amelyben ülõpadka is volt. Ez a román ízlésû ablak is megközelítõen utal a vár építési idejére”.
A vár a XIII. század végén vagy a XIV. század elején keletkezhetett, amikor a hatalmas Konth család birtoka volt. A Konth család a vár neve után felvette a ,,Palothai Konth” nevet, és bizonyára e vár után nevezték el a völgy déli bejáratánál keletkezett kis községet, a mai Várpalotát korábban Palotának.
Ópalota vára, minthogy elõbb épült, mint Várpalota, ezért az elsõ Palotát megkülönböztetésül Újpalotából, ismeretlen idõtõl kezdve Ópalotának nevezték. Ópalota vára ismeretlen körülmények között, a török hódoltság idején pusztult el, és csak ezután kapta a Pusztapalota nevet.
Faller Jenõ szerint a mai Várpalota története Ópalota történetébõl indult ki, így mindazok a feljegyzések, oklevelek, melyek 1440 elõttiek, és Palota váráról szólnak, kivétel nélkül a mai Pusztapalotának, akkoriban Palotának, majd késõbb Ópalotának nevezett várára, és nem Várpalotára vagy Bátorkõ várára vonatkoznak.
Egy 1409-ben keletkezett oklevél említi meg Keszi Balázst, mint ,,castellánus castri Bathorkw alias curialis in Palotha”, vagyis Bátorkõ várának várnagya és Palota (Ópalota) udvarispánja. Ez az oklevél tehát a két erõsséget, Bátorkõ és Palota várakat külön említi.
Ópalota a török idõkben is vár volt, melynek sikertelen ostroma is ismeretes. I. Szulejmán szultán 1564.október 1-i rendelete szerint ugyanis ,,Ali – – a budai szandzsákban 5500 akcse timár birtokosa – Ópalota nevû hadi várból egyik hitetlen a lováról ledobva, vitézül viselkedett, és ezért 2000 akcse nagyobbitásra kapott engedélyt”. Ebben az idõben tehát Ópalota még állt, és magyar kézen volt.
A ma használatos Pusztapalota név az egykori Ópalotának csak a már elpusztult, romos állapotára vonatkozik. Azt, hogy Ópalota mikor pusztult el, nem tudjuk. Feltehetõen a XVI. század második felében már elhagyatott volt, és így fokozatosan romba dõlt.
Cím: VárpalotaKülterület
Tel: (+36) 88 404-548
E-mail: [email protected]
Web: http://www.varpalota.hu/?menu=turizmus&id=2&PHPSES
