Barbarossa-hadművelet
A szovjet vezetés – bízva a Ribbentrop-Molotov paktum biztosítékaiban – nem akarta elhinni, hogy a németek megtámadták a Szovjetuniót, és provokációtól tartva megtiltott mindenféle válaszlépést. A döntés következményei tragikusak voltak.
Boldin elvtárs – mondja Tyimosenko – tartsák szem előtt, hogy a németek ellen nem léphetnek semmit a tudtunk nélkül. Kérem továbbítsa Pavlovnak (a körzet főparancsnokának), hogy Sztálin elvtárs nem engedélyez tüzérségi tüzet a németek ellen. ” Boldin ordít a telefonkagylóba: – Hogy hogy? Hiszen csapataink kénytelenek visszavonulni. Városok állnak lángokban, emberek halnak meg! ” Így zajlott le az 1941. június 22-én a reggeli órákban lezajlott telefonbeszélgetés Tyimosenko marsall, a Szovjetunió védelmi népbiztosa, valamint a nyugati katonai kerület parancsnokhelyettese, Boldin tábornok között. A szovjet vezetők nem hitték el, hogy kitört a háború. Csak néhány óra elteltével döntöttek úgy, hogy aktívan fellépnek a német hadsereg ellen. A Vörös Hadsereg sok katonája számára halált, hadifogságot hozott ez a háború első napjaiban.
Figyelmeztetések és intések
1941. június 10-én Cadogan, a brit Foreign Office helyettes államtitkára meghívta a minisztériumba a Szovjetunió londoni nagykövetét, Iván Majszkijt: Nagykövet úr, azért hívtam meg önt, mert szeretnék egy rendkívül fontos nyilatkozatot tenni. Kérem, vegyen papírlapot és jegyezze, amit mondok „. Cadogan tájékoztatta a szovjet nagykövetet a brit hírszerzés információiról (többnyire a lengyel Honi Hadsereg Londonba küldött jelentései alapján), miszerint német katonai szállítmányok haladnak a szovjet határ irányába. Három nap múlva Majszkij nagykövet Nagy-Britannia külügyminiszterétől, Anthony Edentől biztosítékot kapott arra az esetre, ha a németek megtámadnák a Szovjetuniót, a brit kormány kész megadni minden katonai és gazdasági támogatást a Szovjetuniónak. A következő napon a moszkvai TASZSZ hírügynökség közleményt tett közzé minden lapban, amelyben többek között arról írt, hogy a nyugati sajtó információi a németek Szovjetunióval szembeni állítólagos területi igényeivel kapcsolatban a Szovjetunióval és Németországgal szembeni ellenséges, valamint a háború kiszélesítésében érdekelt erők ügyetlen propagandafogásai”. A sajtó még hozzáteszik, hogy jelenleg Németország ugyanolyan elszántsággal betartja a megnemtámadási megállapodást, mint a Szovjetunió, ezért az arról szóló pletykák, miszerint Németország meg szándékozik szegni a paktumot és meg akarja támadni a Szovjetuniót, minden alapot nélkülöznek. A balkáni hadműveletben felszabadult német csapatok utóbbi időben történő áttelepítését Németország keleti és északkeleti térségébe feltehetően más motívumok indokolják”. Ennek a nyilatkozatnak nagyon rossz hatása volt a Vörös Hadsereg felkészülésére egy esetleges háborúra. Évek múlva Bagramian marsall írta: „Az a szervezeti passzivitás, amire Sztálin és a Védelmi Népbiztosság vezetősége ítélte a határ-menti körzetek egységeit, még tovább mélyült a félrevezető propaganda eredményeképpen”.
Hitler végzetes döntése
Ugyanezen a napon Berlinben előterjesztették a Generalplan Ost”-ot. Ez a terv azt feltételezte, hogy a németek által Kelet-Európában elfoglalt területeket a tömeges deportálások után át kellett volna adni a német telepeseknek. A német hadsereg számára végzetesnek bizonyult Hitler azon döntése, hogy a Közép” hadseregcsoport páncélos és gépesített egységeit két szomszédos hadseregcsoport megsegítésére irányította. Július 25-én a német csapatok szétverték a szovjet egységeket az 1939-es lengyel határtól néhány tucat kilométerre lévő Sztálin”-vonal teljes hosszában. Pár nap múlva a Közép” hadseregcsoport parancsot kapott Hitlertől, hogy menjen a védelemhez. Augusztus 5-én befejeződött a csata a Szmolenszk környéki katlanban, l 310 000 szovjet katona esett fogságba. A szovjet 16. hadsereg megszűnt, csak néhány egységének sikerült a gyűrűből kitörni. Hasonló volt a helyzet Humany térségében is, ahol szétverték a 18. hadsereget, és a szovjet 6. és 12. hadsereg jelentős részét. Hadifogságba került mintegy 103000 katona. A Homel melletti ütközetben elfogták Potapov tábornokot, aki június 18-án még annyira kételkedett a Szovjetunió elleni német támadásban. Szeptember 14-én Kijev térségében a német páncéloshadosztályok körülzárták, Kirponosz tábornok vezette szovjet délnyugati arcvonal csapatait a katlanban. A Dél” hadseregcsoport Harkov, Rosztov, Krím, valamint a Kaukázus irányába haladt. Néhány nap múlva a német 6. hadsereg behatolt Kijevbe. Elcsendesült a kijevi katlanban folyó hatalmas ütközet hangja. A harcokban a német 2., 6. és 17. hadsereg, valamint az 1. és 2. páncéloscsoport vett részt.
Megsemmisítették a szovjet 5., 21., 26. és 37. hadsereget, valamint a 38. hadsereg egy részét. A Vörös Hadseregnek mintegy 660 000 katonája esett fogságba. Ez után a győzelem után Hitler és a német vezetés úgy vélte, hogy a Barbarossa” hadmővelet céljait, Leningrád, Moszkva és a Kaukázus elfoglalását még az év vége előtt sikerül elérni. Megkezdték az előkészületeket a Tájfun” hadműveletre – Moszkva német támadására. Ez 1941. november 2-án kezdődik el.
Forrás: masodikvh.hu, Képek: Google;
Korrektúra: www.hirmagazin.eu;
Cím: Ajka Barbarossa-hadművelet
Tel: 0036705322177
E-mail: szerkesztoseg@hirmagazin.eu
Web: www.hirmagazin.eu
