A falu lakossága három történelmi egyházhoz tartozik: Római katolikus, görög katolikus és református. A három egyházhoz tartozó falubeliek mindig békességben, szeretetben éltek és élnek egymás mellett, tisztelve egymás hitét. Mindhárom gyülekezetnek saját temploma van a községben.
A református gyülekezet régi temploma nem a jelenlegi új templom helyén állt. Az 1800-as évek elején egy tűzvészben a régi templom is leégett, de a szorgalmas és áldozatkész gyülekezet újjáépítette. A toronyban két harang volt, és a templomban egy szép hangú, hat regiszteres orgonát helyeztek el. Az orgonát Dukász Mihály orgonaépítő mester készítette Beregszászon 1860 körül. 1939-40-ben, amikor nagytiszteletű Keresztúri Sándor volt a Gyülekezet lelkipásztora, mellette segédlelkészként szolgált az akkor ifjú Körtvélyessy László. 1940-ben a Tiszántúli Egyházkerület püspöke Szeghalomra helyezte a fiatal segédlelkészt. A szeghalmi gyülekezet akkori lelkipásztora, nagytiszteletű Tildy Zoltán, későbbi köztársasági elnök volt.
1944 nyarán elhunyt Keresztúri Sándor a Balsai Református Gyülekezet korábbi segédlelkészét, Körtvélyessy Lászlót választotta meg a Gyülekezet lelkipásztorává, aki később a jelenleg is álló templomot tervezte, építését vezette és ahol a rákövetkező évtizedekben egészen nyugdíjazásáig lelkipásztorként szolgált.
A második világháború viharfelhői vészesen sűrűsödtek Magyarország felett is, és 1944 őszén Balsát is elérték. A menekülő német csapatok óriási pusztítást végeztek és hagytak maguk mögött, hogy megnehezítsék a román és szovjet hadsereg áttörését a Tiszán. Felrobbantották a gyönyörű Tisza-hidat, amelynek roncsai ma is szomorú mementói az esztelen rombolásnak. A híd azóta sem épült újjá. A balsai református templom a Tisza vonalában lévő sok más település templomával együtt a kegyetlen háború áldozata lett, 1944. november 1-jén a németek felrobbantották. Balsa lakossága menekülésre kényszerült a Tiszától távolabbi tanyákra, településekre. A front elvonulása után a hazatérő falu népét szomorú látvány fogadta: Felrobbantott híd, felrobbantott templomok, kivágott villanyoszlopok, elrabolt háziállatok, elrabolt takarmány, üres éléskamrák.
Az alig fél éve Balsára megválasztott, már családos fiatal lelkipásztor, feleségével – Papp Jolán köröstarcsai református kántortanító Papp János leánya, okleveles tanítónő – két gyermekükkel, a másfél éves László és 10 napos csecsemő János, élték át a menekülés, a híd- és templomrobbantás borzalmait. A faluba, a parókiára, a gyülekezetbe való visszatérés, és a Jó Istenbe vetett rendíthetetlen hit adott erőt úgy a falu minden lakosának, minden református gyülekezeti tagnak, mint lelkipásztorának. Körtvélyessy László a gyülekezet akkori fiatal tagjaival mindent megmentett, ami menthető volt a rombadőlt templomból. Épen maradt és ma is az új templomban áll az id. Kiss Ferenc kovácsmester által készített díszes kovácsoltvas úrasztala. Kikaparták a romok közül a lezuhant és darabokra tört harangok ércdarabjait. A templomhajó hátsó karzatán lévő orgona viszonylag épen maradt. Az orgonát a lelkipásztor szakszerűen szétszedte, és alkatrészenként a parókiára hordták át. A robbanás erejétől a templomhajó oldalfalai is megrepedtek, megdőltek. A megmenthető ablakkereteket kibontották, melyeket később a római katolikus egyháznak ajándékoztak újjáépülő templomukhoz.
A lelkipásztor mérnöki szakkönyveket szerzett be, alapozást, statikát, vasbetonszerelést, tetőszerkezetet, belsőépítészetet tanult, és hozzáfogott az új templom megtervezéséhez. Isten segítségével hosszú hónapok, éjszakákba nyúló munkájával elkészültek a templom tervrajzai. A terveket a Tiszántúli Egyházkerület főépítésze átvizsgálta és hibátlannak minősítette. A lelkipásztor azokra is gondolt, akik a gyülekezetben nem igen járatosak a mérnöki tervrajzok megértésében: elkészítette a tervezett templom M=1:100 léptékű makettjét, amely azóta a Debreceni Református Kollégium múzeumában látható.
Az építkezés a gyülekezeti tagok áldozatkész és önzetlen erejéből, valamint Tildy Zoltán segítségével kapott állami segélyből és a fiatal Körtvélyessy László lelkipászor végtelen kitartásából valósulhatott meg. A templomszentelés ideje végül 1951. október 28-án vasárnap jött el. A templom azóta is áll, de a külső szemlélő számára nem látható probléma a templomhajó és torony tetőszerkezeteinek korhadása. A palafedés egyre több helyen málik, porlad. Nincs a templomnak fűtése. A gyönyörű műemlék orgonát fel kellene újítani. Végezetül ha mindez megoldódna, a templom külső díszkivilágítással a környék egyik legszebb ékessége és látványossága lehetne. Mindezek megvalósításához a mai időkben már túl sok pénz kell, és a hosszú évtizedeken át óriási áldozatokat hozó, erején felül dolgozó és adakozó kis református gyülekezet saját kereteiből mindezeket már nem tudja megoldani.
Forrás: Wikipédia
Cím: Balsa Szabolcs vezér u. 13.
Tel: +36 (42) 206 125
E-mail:
Web: http://www.balsa.hu/
