Balsa nevével a XIII. század végén találkozhatunk először. Eredetéről pontos adatok nem maradtak fenn. A település elnevezését „Bulcsú vezér”-től származtatják. Ezt azzal támasztják alá, hogy Árpád fejedelem a „Véresszájú zászlótartónak”, Bulcsúnak adományozta Balsát. Régi okleveleken mint átkelő és vámhely van emlitve. 1291-től vétel útján a Szente-mágnás nemzetség szabolcsi ágának tulajdona e terület. Később a Petneházi család, majd az egri káptalan a földbirtokos.1648-ban a sárospataki Rákóczi uradalom jobbágyfaluja. 1708-ban a II. Rákóczi Ferenc által adott privilégium – mely a Bocskai István által kezdett hajdú szabadságlevelek sorát zárta le – nemcsak a megyei igazgatás és igazságszolgáltatás alól mentesítette a hajdúvá lett mezőváros lakóit, hanem
az uradalom tisztjeinek közvetlen hatalma alól is. (Ehhez hasonló szabadságlevéllel rendelkeztek Balsán már 1643-ban, akik Bethlen Gábortól és I. Rákóczi Györgytől kapták kiváltságukat. I. Rákóczi György lemondása után a megye és vele együtt Balsa település is elvesztette e kiváltságot, mert a császári udvar intézkedése a megye igazgatási és katonai visszacsatolását rendelte el.) 1720-ban a kincstár lakosokat telepitett a faluba. 1836-tól kezdve a gróf Dessewffy család birtokolja Balsa községet. Ebben az évben tűz martaléka lett csaknem az egész település. 1848. 12.31-e után az Országgyűlés Debrecenbe tette át székhelyét. E városból csakhamar átsugárzott a nemzeti önvédelem és a szabadság iránti rajongó láz. Egész Szabolcs vármegye buzgalommal készült az ellenállásra. Erre szükség is volt, mert Mészáros Lázár serege a kassai veszteség után Tokajig húzódott vissza, ahol január 19-én Klapkának adta át a fővezérséget. Klapka január 23-án Tokajnál Mészáros tábornok szétzüllött hadával átkelt a Tiszán, és főleg a Tisza-vonal megvédésére szorítkozott, seregét a folyóval szemközt Rakamaz és Balsa között
állitva fel. Itt verte vissza Schlik tábornok támadásait. E harcokban vettek részt a balsai 48-as honvédek, s ennek köszönhető, hogy a vármegyét nem fenyegette több veszély közvetlenül és egészen az orosz sereg bejöveteléig megmenekült a térség a háború borzalmaitól.
Balsa község megemlékezésre méltó lakosa volt Körtvélyessy László református lelkipásztor. 1940-ben segédlelkész volt a faluban Keresztúry Sándor lelkész mellett. 1944-ben családját is Balsára költöztette, ekkor lett felszentelt lelkésze a falunak. Amikor a református templomot újjá kellett építeni, ő tervezte és vezette le a munkálatokat. Elévülhetetlen érdemeket szerzett, amikor a háborúban, a „malenkij-robot” idején jó kapcsolatot épített ki az orosz tolmáccsal és az orosz csapatok parancsnokával. Amikor az orosz parancsnoknak be kellett mutatni a falut, ő kísérte el, elsőként a görög katolikus templomhoz. Úgy mutatta be a templomot, mint egy ortodox-görög katolikus település templomát. Mivel a parancsnok is ortodox-görög katolikus vallású ember volt, eltekintett a férfi lakosság elhurcolásától. Körtvélyessy László 40 évig szolgálta a települést, és felekezetre való tekintet nélkül segitett mindenkinek.
A II. világháborús időszak alatt a település nagy kárt szenvedett. A meglévő Tisza-híd miatt fontos átkelőhely volt. A hidat a visszavonuló német hadsereg keményen védett a kenézlői oldalról, melyet a Vöröshadsereg mellett harcoló román csapatok próbáltak elfoglalni. A németek a falu büszkeségét, a Tisza hídját, majd a református és a görög-katólikus templomok tornyát felrobbantották. A templomokat igen, a lerombolt Tisza-hídat sajnos a mai napig nem állitották helyre, az egykor fontos tiszai átkelőhelyen csak kompjárat üzemel azóta.
A falu híres szülötte Cserhát József író-költő. A faluban lévő Dessewffy uradalom egyik tanyáján született, ősei több nemzedéken át uradalmi cselédek voltak. Gyermekkorában néhány évig a szomszédos Vencsellőn élt, majd 1928-ban Budapestre költöztek, itt érettségizett. Korán kezdett írni, első verseit a Magyar Csillag, az Erdei Helikon, a Kelet Népe és a Sorsunk közölte. A háború után főként a Kortársban, a Jelenkorban és az Életünkben jelentek meg írásai. 1957 és 1960 között a Tapolcai Városi Könyvtárat vezette, majd a Veszprémi Napló kultúrális rovatvezetője lett. Irodalmi munkásságáért 1963-ban Batsányi-díjjal tüntették ki. Kötetei: A Magra sem ügyel senki (1941), Kilépünk az állószékből (1943), A balsai föld (1949). Válogatott verseit a Szépirodalmi Könyvkiadó jelentette meg Alszik a szarvas cimmel 1973-ban. Korán elkerült Balsáról, s szűkebb hazájából is, de a szülőhely meghatározó élménye és költészetének állandó ihletője maradt. Ezért is kötődött szorosan a népi írókhoz, legfőbb mesterének kezdettől Illyés Gyulát tekintette. Legmélyebbről fakadó vallomásai mindig a balsai, vencsellői gyermekkor emlékét idézik.
Az 1931. év jelentős változást hozott a falu életében, mert akkor épült meg a tiszai közúti-vasúti híd, mely nemcsak Borsod-Abaúj-Zemplén megyével, hanem a szomszédos Szlovákiával is összekötötte a települést, a megyét.
A németek 1944-ben, visszavonulásukkor felrobbantották a hídat, melynek pillérei, ártéri hídjai és feljáró útja a mai napig áll.
1972-ben a település Gávavencsellő nagyközség társközsége lett.
1991. január 01-től Balsa község ismét önálló közigazgatású település, megindult az infrastruktura kiépítése. A település gázhálózata 1994 végére teljesen elkészült. Az addig burkolatlan úthálózat szilárd útburkolatot kapott a település legfontosabb útjain. Jelentős előrelépés volt a falu életében, amikor 1995-96-ban Gávavencsellővel közösen sikerült kiépiteni a település szennyvízrendszerét, melynek lefedettsége 95%-os.
Balsa közvetlenül a Tisza mentén fekvő kisközség. Egyik legnagyobb kincsünk a Tisza-folyó, mely legtöbbször áldás, azonban néhány évben katasztrófahelyzettel veszélyeztette Balsát.
A faluban alapvetően mezőgazdasági termelésből élnek. A volt tsz telepen nagyüzemi broylercsirke nevelés folyik.
Az oktatásban az óvodai ellátás, az egészségügyben az alapellátás helyben biztosított, és fiókgyógyszertár működik a községben.
Jelenleg 429 lakásban 891 fő él, 39 vállalkozás működik településünkön. Balsa közvetlenül a Tisza partján van, ideális hely ez aktív pihenésre. A folyóból kifogott halat pár perc séta után már otthon készíthetjük elő a sütéshez-főzéshez. Kényelmes szállást találhatunk a Nyír-Penzum Bt vendégházában.
Balsa fejlesztéseit úgy tervezzük, hogy turisztikai szempontból minél vonzóbb legyen.
2006-ban pályázati támogatással beindult a Balsai Ifjúsági Információs Pont. Itt jelenleg a legsikeresebb szolgáltatás az internet hozzáférés, ugyanakkor helyet ad a Balsai Görög Katolikus Ikonfestő Kör foglalkozásainak. Vezetőjük a településünkön élő és alkotó Papp Éva amatőr ikonfestő.
2007-ben hagyományteremtő jelleggel megrendezésre került május elsején a
rekreációs sportnap, június utolsó hetében a Vad-rock Fesztivál, és július
második felében a Szárnyas-Hal Fesztivál. Még ez év végén elkészült a kerékpárút Balsát érintő szakasza, melynek fele a faluban, fele a Tisza partján vezet.
A komppal átkelve a Tiszán, az érintetlen Bodrogközbe jutunk, ahol lenyűgöz bennünket a táj szépsége.
Látnivalók és szabadidős tevékenységek Balsán:
• Az 1944-ben felrobbantott Tisza híd romjai a falu mellett alig 10 perces sétával a Nyírségi Kisvasút Balsa állomásától.
• A Görög Katolikus templomban XVIII. századi paraszt barokk ikonosztáz megtekinthető előzetes bejelentkezéssel Tel: 06/42-706-261 mobil: 06/20-3484-937
• Papp Éva amatőr ikonfestő mühelye előzetes megbeszélést követően megtekinthető Tel:06/42-706-368
• A Nyírvidéki Kisvasút egyik végállomása Balsa. A keskeny nyomtávú kisvasúttal Balsáról átszállás nélkül Nyíregyházáig lehet utazni, vagy Hermina-tanyán átszállva. a kisvasút másik szárnyán Dombrádig.
• Balsánál a Tiszán komppal lehet átkelni, a komp napkeltétől napnyugtáig közlekedik. Tel:06/30-9584-287. Komppal Sárospatak mindössze 20 km. Gyalog, átkelve a komppal kellemes sétát lehet tenni az ártéri legelőn, és vízimadár megfigyelésre is van lehetőség, mielőtt elérnénk a Tisza töltését.
• Sétakocsikázási lehetőség! Balsán. a Tisza parton, a környéken is. Pónifogattal, vagy nagy lovas fogattal előzetes megbeszélés alapján. Csegei Zoltán mobil: 06-20/420-5994
• Vízi túrázóknak sátorozási lehetőség van Balsa alatt. Aki szereti a vadcampinget, annak bátran ajánljuk nomád táborozáshoz az Önkormányzat területét. Alig 15-20 perces sétával élelmiszer és vegyes boltot talál a túrázó a faluban.
• Balsa határában a vadászati jogot a Nimród Vadásztársaság gyakorolja. Apróvadas vadászterület, vizes élőhelyekkel. A Nimród vadásztársaság bérvadásztatást vállal, mobil:06-30/9285-475 Fax: 06-42/207-693
• Kerékpározás hajózás, lovaglás igény szerint szervezhető. Sárospatak komppal 17 km, Tokaj 13 km.
• A természet szerelmeseinek legszebb pompájában ajánljuk az őszt. Iyenkor káprázatos a Tisza partja. Táj festőknek, fotósoknak bátran ajánljuk. Kedvcsinálónak fotók honlapunk képtárában, és a balsagorkat.honlaptar.com-on. A Tisza part Balsa és Szabolcs közötti néhány szakaszán parti fecskék kolóniái figyelhetők meg.
• A Faragó kertészet bemutató udvarát ajánljuk jó szívvel mindenkinek! Nemcsak szép látvány, hanem a virágokból vásárolni is lehet.
• A Kiss kert muskátlira szakosodott kertészet, ahol vásárolhat, és a virággal kapcsolatos minden kérdésére szakembertől kaphat tanácsokat.
• Balogh László udvarán lehetőség van háziállatokkal ismekedni és az állatóvódában bárányt ,nyulat, mangalicát simogatni előzetes bejelentkezés után. Tel: 06-42/207-501
Cím: Szabolcs Vezér u. 25
Tel: +36 (42) 207-692
E-mail: balsai@szon.hu
Web: http://www.balsa.hu/
