1836-tól kezdve a gróf Dessewffy család birtokolja Balsa községet. Ebben az évben tûz martaléka lett csaknem az egész település. 1848. 12.31-e után az Országgyûlés Debrecenbe tette át székhelyét. E városból csakhamar átsugárzott a nemzeti önvédelem és a szabadság iránti rajongó láz. Egész Szabolcs vármegye buzgalommal készült az ellenállásra. Erre szükség is volt, mert Mészáros Lázár serege a kassai veszteség után Tokajig húzódott vissza, ahol január 19-én Klapkának adta át a fõvezérséget. Klapka január 23-án Tokajnál Mészáros tábornok szétzüllött hadával átkelt a Tiszán, és fõleg a Tisza-vonal megvédésére szorítkozott, seregét a folyóval szemközt Rakamaz és Balsa között
állitva fel. Itt verte vissza Schlik tábornok támadásait. E harcokban vettek részt a balsai 48-as honvédek, s ennek köszönhetõ, hogy a vármegyét nem fenyegette több veszély közvetlenül és egészen az orosz sereg bejöveteléig megmenekült a térség a háború borzalmaitól.
Balsa község megemlékezésre méltó lakosa volt Körtvélyessy László református lelkipásztor. 1940-ben segédlelkész volt a faluban Keresztúry Sándor lelkész mellett. 1944-ben családját is Balsára költöztette, ekkor lett felszentelt lelkésze a falunak. Amikor a református templomot újjá kellett építeni, õ tervezte és vezette le a munkálatokat. Elévülhetetlen érdemeket szerzett, amikor a háborúban, a „malenkij-robot” idején jó kapcsolatot épített ki az orosz tolmáccsal és az orosz csapatok parancsnokával. Amikor az orosz parancsnoknak be kellett mutatni a falut, õ kísérte el, elsõként a görög katolikus templomhoz. Úgy mutatta be a templomot, mint egy ortodox-görög katolikus település templomát. Mivel a parancsnok is ortodox-görög katolikus vallású ember volt, eltekintett a férfi lakosság elhurcolásától. Körtvélyessy László 40 évig szolgálta a települést, és felekezetre való tekintet nélkül segitett mindenkinek.
A II. világháborús idõszak alatt a település nagy kárt szenvedett. A meglévõ Tisza-híd miatt fontos átkelõhely volt. A hidat a visszavonuló német hadsereg keményen védett a kenézlõi oldalról, melyet a Vöröshadsereg mellett harcoló román csapatok próbáltak elfoglalni. A németek a falu büszkeségét, a Tisza hídját, majd a református és a görög-katólikus templomok tornyát felrobbantották. A templomokat igen, a lerombolt Tisza-hídat sajnos a mai napig nem állitották helyre, az egykor fontos tiszai átkelõhelyen csak kompjárat üzemel azóta.
A falu híres szülötte Cserhát József író-költõ. A faluban lévõ Dessewffy uradalom egyik tanyáján született, õsei több nemzedéken át uradalmi cselédek voltak. Gyermekkorában néhány évig a szomszédos Vencsellõn élt, majd 1928-ban Budapestre költöztek, itt érettségizett. Korán kezdett írni, elsõ verseit a Magyar Csillag, az Erdei Helikon, a Kelet Népe és a Sorsunk közölte. A háború után fõként a Kortársban, a Jelenkorban és az Életünkben jelentek meg írásai. 1957 és 1960 között a Tapolcai Városi Könyvtárat vezette, majd a Veszprémi Napló kultúrális rovatvezetõje lett. Irodalmi munkásságáért 1963-ban Batsányi-díjjal tüntették ki. Kötetei: A Magra sem ügyel senki (1941), Kilépünk az állószékbõl (1943), A balsai föld (1949). Válogatott verseit a Szépirodalmi Könyvkiadó jelentette meg Alszik a szarvas cimmel 1973-ban. Korán elkerült Balsáról, s szûkebb hazájából is, de a szülõhely meghatározó élménye és költészetének állandó ihletõje maradt. Ezért is kötõdött szorosan a népi írókhoz, legfõbb mesterének kezdettõl Illyés Gyulát tekintette. Legmélyebbrõl fakadó vallomásai mindig a balsai, vencsellõi gyermekkor emlékét idézik.
Az 1931. év jelentõs változást hozott a falu életében, mert akkor épült meg a tiszai közúti-vasúti híd, mely nemcsak Borsod-Abaúj-Zemplén megyével, hanem a szomszédos Szlovákiával is összekötötte a települést, a megyét.
A németek 1944-ben, visszavonulásukkor felrobbantották a hídat, melynek pillérei, ártéri hídjai és feljáró útja a mai napig áll.
1972-ben a település Gávavencsellõ nagyközség társközsége lett.
1991. január 01-tõl Balsa község ismét önálló közigazgatású település, megindult az infrastruktura kiépítése.
Forrás: http://www.balsa.hu/
Cím: Balsa Szabolcsvezér út 25.
Tel: +36 (42) 207 692
E-mail: balsaph@freemail.hu
Web: http://www.balsa.hu/
