A település történelmi áttekintése
A mai Balmazújváros környéke már ősidők óta lakott terület. Az Árpád-házi királyok idejében több kisebb helység alakult ki a határában, nevüket egy-egy határrész vagy dűlőnév még ma is őrzi (Bakóc, Cucca, Balmaz, Hímes, Darassa, Hort, stb.). Az a település, ami a honfoglalás után alakult, a tatárjáráskor teljesen elpusztult. A mai település belterületén keresendő Hímes birtokot a pápai tizedjegyzék először 1332-ben említi. Balmaz nevével – pusztabirtokként – írott forrásokban csak a XV. század elején találkozunk, amikor Zsigmond király (1411-ben) mint Debrecen tartozékát Lázárevics István szerb vajdának adományozta. A település neve 1465-től bizonyosan Újváros. Mátyás király 1465-ben kelt oklevele 3 országos vásár és egy egyheti vásár tartását engedélyezte Újvárosnak. Az oklevél a vásártartási jog mellett mezővárosi jogokkal is felruházta a települést. A Hunyadiak alatt Újváros virágzó mezővárossá fejlődött. Az állandósult hadiállapotok miatt a település 1591 és 1610 között lakatlan volt, majd csak az 1720-as évekre érte el ismét korábbi lélekszámát. Mária Terézia 1753-ban az Andrássy családnak adományozta az egész újvárosi határt. ők alakították ki a majorsági gazdálkodást. Ekkor került sor arra, hogy a városi joggal bíró Újvárost ismét robotra kötelezhető faluvá süllyesztették vissza (1773).
A másik nevezetes akciójuk volt a német lakosság Újvárosra telepítése 1766-ban. A falu 1798-ban a Semsey család birtoka lett. A Semseyek telepítettek a faluba Kassa környékéről félszlovák katolikusokat uradalmi cselédnek. A XIX. század második felében megindult itt is a kapitalizálódás. A már korábban is differenciált lakosság rétegződése felgyorsult. Újvároson a zsellérek száma mindig az országos átlag felett volt. Emiatt is a magyarországi agrárszocialista szervezkedések és mozgalmak egyik legerősebb bázisa és színhelye lett.
1877-ben megváltozott a település közigazgatási beosztása, Újváros Szabolcs vármegyétől Hajdú vármegyéhez került és járási székhely lett. Az I. világháborúban 600 újvárosi ember esett el. A proletárdiktatúra nem hozta meg a kívánt változásokat. A megszálló román csapatok 1919. április 23-án értek ide és csak egy év múltán vonultak ki. 1944. október 22-én ért véget a II. világháború.
Ezt követően a legjelentősebb esemény a földreform volt, a földnélküliséggel sújtott Újvároson. A községben, elsőként az országban, 1945. március 20-án jelentették be a földosztás megkezdését. Az 50-es évek kényszerű kollektivizálását követően 10 termelő szövetkezet alakult, míg végül két termelő szövetkezet maradt a községben. A Lenin és a Vörös Csillag Termelő Szövetkezetek egészen az 1980-as évek végéig jól működtek, és a település legnagyobb foglalkoztatói voltak.
Balmazújváros 1989. március 15-én ismét városi címet kapott.
Látnivalók
Városi Termál- és Strandfürdő
A Semsey-kastély régi parkjában közelíthető meg a 3 ha nagyságú termál-, gyógy- és strandfürdő. A két meleg vizes és egy hideg vizes kút hat medencét lát el. A meleg vizes kutakból 1180 méter mélyről, 61C fokos víz tör elő. Az Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóság a strandfürdőt tápláló hévízkút vizét 1994. február 21-én gyógyvízzé nyilvánította. Az orvosi vizsgálatok a víz gyógyhatását idült ízületi betegségekben szenvedőknél igazolták. A 2002 nyarán átadott új fejlesztési ütemben 3 újabb medencét alakítottak ki, amelyek már sportcélokat is kiszolgálnak, valamint ezekben már élményelemek (pezsgőfürdő, vízgomba stb.) is helyet kaptak.
Semsey Kastély
A város központjában, a Debreceni utca 2. szám alatt áll a klasszicista stílusban épült, egyemeletes Semsey-kúria. Az építési tervek és a kivitelezéssel kapcsolatos iratok nem maradtak meg, ezért csak az építési stílusból datálják általában az 1840-es évekre a kastély felépítését. Eredetileg – a korabeli udvarházak építkezési szokásaihoz hasonlóan – csak a park és udvar felől volt bejárata. A négy kőoszlopon álló kocsiáthajtó díszes vasrácsos mellvéd korláttal körülvett, süttői rózsaszín márványpadlós, lapos födémje az emeletről kijáró, nagyméretű terasz. Ma a Debreceni utca felől van a főbejárat. Ezen a homlokzaton négy ión oszlop fölött, hangsúlyos rizaliton timpanon nyugszik, melynek közepén kőkoszorúban üres címerpajzs áll. A kúria az elmúlt években rangjához és értékéhez méltatlan funkciókat töltött be. Ma bútorbolt. A kastély alatt hatalmas, boltíves pincerendszer van. A közel 5 m magasságú belső helyiségek a földszinten kolostor vagy zárda boltozat lezárásúak, az emeleti helyiségek sík mennyezetűek. A termek között a nyílászárók többségét kibontották.
Németfalusi Templom
Balmazújvároson németek az 1760-as években telepedtek le. 1766-ban engedélyt kaptak a tiszántúli püspöktől, hogy a református templomban istentiszteletet tarthassanak.
1793-ban felépítették saját imaházukat, 1801-től lett önálló a gyülekezet. Az imaház helyére 1799-ben templomot építettek, két évvel később a harangláb is elkészült. 1892-ben épült a mai „németfalusi” templom későbarokk stílusbn. A templombelső német evangélikus előképet követ, ahol a szószék-oltár kettéválik. Orgonája 1894-ben készült, ma is használható állapotban van. A templom külső renoválása 2001 nyarán volt.
Római Katolikus Templom
A város központjában, a Kossuth tér keleti oldalán álló műemlék római katolikus templom még az Andrássyak birtoklása idején, 1781-1786 között épült barokk stílusban, berendezése is barokk. A templomot Esterházy Károly egri püspök 1788-ban szentelte fel. 1796-ban – az új földbirtokos, Semsey András adományozta az egyháznak Hubert Maurer németalföldi festő által a XVIII. század elején festett, „Krisztus mennybemenetele” című oltárképét, mely ma is éke a templomnak. A szentélyben 3 oltár van: főoltár, mellékoltár és szembemiséző oltár. A mellékoltár fölötti festmény azt ábrázolja, midőn Szent István első magyar király a koronát felajánlja Jézus anyjának, Szűz Máriának. Jelentős művészi értéknek minősül a keresztkút, mely fölött Jézus keresztelése látható. A templomhoz kapcsolódik még a kóruson lévő orgona és a toronyban lévő különböző méretű három harang.
Városháza
Városképi jelentőségű épület a Paulovics Pál – 1909-ben készített – tervei szerint épült, és 1911-ben átadott eklektikus stílusú városháza. Az épület az 1833-ban klasszicista stílusban épült, régi, földszintes városháza helyén áll. Homlokzatán egy állítólagos tatárjárás-korabeli pecsétnyomó ábrájáról készített színes városcímer ékeskedik. A zöld pajzstalpon kék mezőben álló túzok a szabadság szimbóluma, a bal lábával tartott három búzakalász – archaikus elnevezéssel az „élet” – a település lakóinak hagyományos tevékenységére, legfontosabb megélhetési forrására – a mezőgazdaságra utal. Az udvarban modern faszerkezetű, rézborítású, kupolás házasságkötő teremmel, mely időnként hangversenyeknek ad otthont.
Magyar Református Templom
A késő barokk stílusú templom alapkövét 1804-ben rakták le. 1816-ra készült el a jelenlegi műemlék templom késő barokk stílusban, a tornya 1835-re lett kész, s csak 1844-ben szentelték fel. Monumentális belő tere a reformátusok puritán egyszerűségét tükrözi. A szószék 1813-ból származik, a Mózes-szék és az úrasztala diófából készült. Orgonája 1856-ban épült, 15 regiszteres, 2 manuálos mechanikus orgona. 1999 nyarától a déli karzaton egy 3 manuálos, 82 változatú Johannus orgona van, amelyik hangversenyek rendezésére is alkalmas. A templom 51 m magas, a 2 harang elektromos vezérlésű. 1998 óta működnek a toronyórák, vezérlésük elektromágneses. A toronyban két harang található. A templom padjai alulról fűtöttek, így télen is itt tartják az istentiszteletet. A modern új parókia, gyülekezeti ház 1987-ben épült.
Veres Péter Emlékház
A városban fontos látnivaló még az irodalmi emlékhellyé, múzeummá berendezett Veres Péter Emlékház, ahol az író a II. világháború végéig élt és dolgozott. A régi – XIX. század elején épített – ház kiállításában az író életét és munkásságát bemutató használati tárgyai, levelezése, művei stb. láthatók eredeti környezetükben.
Cím: 4060 Kossuth tér 4-5
Tel: 52/580-102
E-mail: polgarmester@balmazujvaros.hu
Web: http://www.balmazujvaros.hu/
