Balkány Szabolcs-Szatmár-Bereg megye hetedik legnagyobb területű települése, a Nagykállói kistérség városa. Első írásos említése 1214-ből származik a Váradi Regestrumban, az 1950-es megyerendezésig Szabolcs vármegye Nagykállói járásához tartozott. A település középkori történetének legjelentősebb emléke a mai református templom. Népessége 2007-ben 6 703 fő volt, a korszerkezetet tekintve fiatal település. A lakosság egyharmada a kiterjedt tanyavilágban él, amely jelenleg 29 „élő” tanyából áll. Nevezetességei a Gencsy-kastély, valamint a Jármytanyán található mamutfenyő. Mentőállomás 2001-től működik a városban a Megyei Mentőszervezet 14. mentőállomásaként. A város híres szülötte Madár János költő, író.
Az 1720. évi regnicolaris összeírás szerint 20 lakott jobbágytelke volt, lakói használták az akkor még lakatlan Szakolyt és az azóta is puszta Abát. Az 1772-i úrbérrendezés során az előbbi századbeli birtokosai közül már senkit sem találtak itt. Tizenegy nemes birtokosa közül a gr. Barkóczy, Gencsy és Pribék családnak volt benne nagyobb része. Lakói: 19 telkes jobbágy és 10 házas zsellér, akik 9 hétnyolcad telket használtak.
1839-ben a megye egyik legnagyobb faluja volt 3006 lélekkel. 1844-ben tagosítást hajtottak végre: eszerint a nemesi jogon bírt földterületeket teljesen elkülönítették az úrbéres birtoktól. Az úrbéres illetményeiket a biri határ felől eső határrészen a nagykállói és perkedi út között kapták meg. Balkány népessége ekkor már megközelítette a 3000 főt. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején kb. 30 főt toboroztak Balkányból katonának. 1849 januárjában a helyi református gyülekezet felajánlotta templomuk harangját ágyúöntés céljára.
1848-ban 438 zsidó élt Balkányban, a legtöbbjük kereskedő volt, de jelentős volt a kézművesek és az iparosok száma is. Feltűnően magas volt közöttük a kultúrával, hitélettel foglalkozók aránya.
Orvosa 1850 óta van Balkánynak. Az első orvosok: Weinberger Herman, László Elek, Bauer Lőrincz és Leitner András voltak. 1855 körül dalegylet alakult. 1858-ban létesült a posta. A heti vásárok jogát 1859-ben kapta a település. Az első gyógyszertár 1864-ben nyílt meg, a gyógyszerész Kékesi Imre volt. 1870-ben Balkánynak 413 háza és 3997 lakosa volt, határa 14 421 kataszteri hold. A kiegyezés után is folytatódott a fejlődés: 1875-ben olvasóegylet, 1877-ben gazdakör, ugyanebben az évben az iparos ifjúság számára olvasókör alakult.
1878-ban Balkány országos vásártartási jogot kapott, a vásártér a mai Kossuth-kert helyén volt. 1880-ben kisebb földrengés rázta meg a települést, a házak kéményei is ledőltek. A postához 1893-ban távírdát kapcsoltak. 1897-ben alakult meg a helyi takarékpénztár. 1900-ban 444 házban 4390 lakos élt, 15 527 kataszteri hold területen. 1909-ben megnyílt a környék első óvodája Balkányban (óvónő: Szentgyörgyi Amália). 1910-ben létesítették a postán az első távbeszélőállomást. A 19. század végén az évi népszaporulat meghaladta a 100 főt.
Az I. világháborúban 385 balkányi lakos teljesített katonai szolgálatot. Ebből 107 rokkant lett, 72-en meghaltak. A földreform törvény keretében 1922-ben Balkányban is volt „földosztás”. A Gencsy- és Lónyai-birtokból osztottak szét néhány hold földet a leszerelt katonák között. A II. világháborúban Balkány férfilakossága közül 900-an vettek részt mint frontkatonák. Közülük legtöbben 1942-43 telén a doni katasztrófában estek el.
Forrás: hu.wikipedia.org
Cím: Balkány Rákóczi u. 8.
Tel: +36 (42) 561 073
E-mail: balkany@balkany.hu
Web: http://balkany.hu
