Megindította az Európai Bizottság (EB) az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárást Lengyelországgal szemben a vitatott igazságügyi reform miatt – jelentette be szerdán a brüsszeli testület.
Sajtótájékoztatóján Frans Timmermans, a bizottság első alelnöke arról számolt be, hogy csaknem két év után szerdán megállapították: Lengyelországban egyértelműen fennáll a jogállamiság súlyos megsértésének kockázata. Mint közölte, két éven belül
„Nagyon nehéz szívvel döntöttünk a hetes cikk szerinti eljárás megindításáról, azonban nem volt választási lehetőségünk, mivel a helyzet nem javult nyár óta, sőt tovább romlott” – fogalmazott. „Egyre mélyülnek az aggodalmaink, amelyekben számos európai és nemzetközi szervezet is osztozik” – tette hozzá. Jelezte, hogy amennyiben az Európai Bizottság az elkövetkező három hónapban javulást tapasztal a lengyel helyzetben, kész visszavonni a javaslatot.
Ez az első alkalom, hogy valamely tagállammal szemben aktiválják az „atomfegyverként” is emlegetett, eddig példa nélküli eljárást. A szakembereket ugyanakkor nem lepte meg a bejelentés, bennfentes források ugyanis nemrég arról számoltak be, hogy Varsónak mindössze napjai vannak rá, hogy a kifogásolt intézkedések visszavonásával vagy módosításával elkerülje a szankciókkal is fenyegető eljárást.
Timmermans kijelentette, a helyzet elemzése után arra jutottak, hogy a kifogásolt intézkedések miatt Lengyelországban már nem garantálható az alkotmányosság és a bírói függetlenség. Márpedig – mint mondta – a jogállamiság elengedhetetlen feltétele az EU-n belüli együttműködésnek, egy ilyen probléma az összes tagországot érinti, miután az unió működése és ereje éppen a bíróság előtti egyenlőségen alapul.
„Reméljük, hogy sikerül eredményes párbeszédet kialakítani. A jogállamiság helyreállítása ugyanis a lengyel nemzet, a lengyel és az uniós állampolgárok, valamint az EU egészének érdeke” – hangsúlyozta. Az Európai Bizottság emellett újabb ajánlásokat fogalmazott meg Varsó számára az úgynevezett jogállamisági mechanizmus keretében az országos igazságszolgáltatási tanácsról és a legfelsőbb bíróságról szóló jogszabállyal kapcsolatban, amelyeket pénteken a lengyel felsőház is megszavazott.
Az EB ezzel párhuzamosan az Európai Bírósághoz fordult a bíróságok szervezetéről szóló törvény miatt, s ezzel a harmadik szakaszba léptette a Lengyelország ellen emiatt júliusban megindított kötelezettségszegési eljárást. Aláhúzták: ellentétes a nemek közötti egyenlőség elvével, hogy a törvény a férfiak esetében 65, a női bírák esetében 60 évben rögzítené a kötelező nyugdíjkorhatárt.
A hetes cikk olyan, többlépcsős eljárást tesz lehetővé, amely – az uniós alapértékek súlyos és módszeres megsértése esetén – végső soron akár az érintett ország szavazati jogának a felfüggesztésével is járhat, ehhez azonban az összes többi tagállam egyhangú támogatására van szükség, amit elemzők szinte kizártnak tartanak.
Az utóbbi időben sok bírálat érte a lengyel kormányt, elsősorban amiért szorosabb ellenőrzés alá vonták a közmédiát, korlátozták az alkotmánybíróság hatáskörét, és sokak szerint csorbítani kívánják a bíróságok függetlenségét. Varsó szerint azonban a vonatkozó törvénymódosítások tökéletesen megfelelnek a jogállamiság elveinek.
Az Európai Parlament májusban határozatot fogadott el, miszerint elkezdik előkészíteni Magyarországgal szemben is a hetes cikk szerinti eljárást. Az uniós jogszabály szerint az eljárás elindítását az EU választott képviselő-testülete is kezdeményezheti.
Forrás: MTI, hirado.hu
