A Bizottság szerint Budapest késlekedik, és nem nyújt reális képet az ország gazdasági kilátásairól.
Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság gazdasági ügyekért felelős biztosa, Varga Mihály pénzügyminiszternek címzett levelében kifejtette, hogy a magyar költségvetési terv jelentős hiányosságokkal küzd, és megbízhatatlan adatokra támaszkodik. A december 5-i keltezésű dokumentumban hangsúlyozta, hogy a magyar kormány késlekedik a valós gazdasági előrejelzések benyújtásával, amely nélkül a Bizottság nem tudja lezárni az ország középtávú terveinek értékelését.
Problémák merültek fel többek között a gazdasági növekedésre, az inflációra és a kamatkiadásokra vonatkozó adatok kapcsán, mivel ezek eltérnek az uniós módszertantól, amit a Bizottság szerint megfelelően kellene indokolni. Az elemzéseknek részletezniük kellene, hogyan kíván Magyarország visszatérni a költségvetési egyensúlyhoz, különösen a világjárvány és az energiaválság miatt enyhített uniós szabályok újbóli szigorítása után.
A Bizottság teljes körű értékelése várhatóan elhúzódik, a hiányzó információk mennyiségétől függően. Az eredeti, december 12-i határidőt valószínűleg január közepére tolják ki.
Pénzügyi szabályok és kockázatok
Az EU Stabilitási és Növekedési Paktuma előírja, hogy az államadósság nem haladhatja meg a GDP 60%-át, míg a költségvetési hiány nem lépheti túl a 3%-ot. Bár a világjárvány és az ukrajnai háború következményei miatt ezek a szabályok ideiglenesen enyhültek, 2023-tól ismét érvénybe léptek.
Magyarország késedelmesen nyújtotta be költségvetési terveit, így azokat nem tudták a többi tagállam tervével együtt értékelni. Ugyanakkor több más tagállam – például Németország és Belgium – szintén halasztást kapott a belpolitikai nehézségeik miatt.
Politikai következmények
Az uniós előírások betartása sok helyen belpolitikai feszültségeket okozhat. Például Franciaországban a kormány költségvetési terveinek elutasítása vezetett Michel Barnier miniszterelnök kabinetjének bukásához. Magyarország esetében a Brüsszel és Budapest közötti feszültség az elmúlt hónapokban tovább mélyült, különösen az Oroszországgal kapcsolatos szankciók és menekültügyi kérdések miatt. Emiatt az EU felfüggesztette bizonyos uniós források kifizetését.
