Az első tanulmányban mintegy 40 millió 65 éves és idősebb kedvezményezett 2015 és 2019 közötti Medicare-adatait használták fel, hogy megbecsüljék az enyhe kognitív károsodás előfordulási gyakoriságát ebben a populációban, és megállapítsák, hogy milyen arányban diagnosztizálták őket.

Az eredmény mellbevágó volt.

Az enyhe kognitív károsodással járó esetek számának mindössze 8%-át diagnosztizálták ténylegesen annak, amire egy statisztikai modell alapján számítottunk.

A 65 éves és idősebb lakosságra átszámítva ez azt jelenti, hogy országszerte körülbelül 7,4 millió esetet nem diagnosztizáltak.

A második tanulmányban 226 756 alapellátásban dolgozó klinikus adatait elemezték, és azt találtuk, hogy több mint 99%-uk aluldiagnosztizálta az enyhe kognitív zavarokat ebben a populációban.

Miért fontos ez?
Az enyhe kognitív károsodás az esetek mintegy felében az Alzheimer-kór korai tünete, és évente 10-15%-os arányban fejlődik demenciává. Olyan tüneteket foglal magában, mint a közelmúltbeli eseményekre és találkozókra való emlékezés, a józan döntéshozatal és az összetett feladatok elsajátítása képességének elvesztése. Ha nem sikerül felismerni, a betegeket megfoszthatják a kezelés lehetőségétől és a betegség előrehaladásának lassításától.

Az enyhe kognitív károsodást néha könnyen kezelhető tényezők, például gyógyszeres mellékhatások, pajzsmirigy-alulműködés vagy B12-vitamin-hiány okozhatják.

Mivel az enyhe kognitív károsodásnak ugyanazok a kockázati tényezői, mint a szív- és érrendszeri betegségeknek, például a magas vérnyomás és a koleszterinszint, e kockázatok gyógyszeres kezelése diétával és testmozgással kombinálva csökkentheti a progresszió kockázatát.

2023-ban az Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal engedélyezte a lecanemab nevű gyógyszert, mint az Alzheimer-kór, az enyhe kognitív zavar leggyakoribb okának első betegségmódosító kezelését.

A korábbi gyógyszerekkel ellentétben, amelyek átmenetileg javíthatják a betegség tüneteit, például a memóriavesztést és a nyugtalanságot, ez az új kezelés a betegség kiváltó okát kezeli.

A lecanemab, egy monoklonális antitest, csökkenti az agyban lévő amiloid plakkok mennyiségét. Ezek olyan mérgező fehérjerögök, amelyekről úgy vélik, hogy hozzájárulnak a betegség előrehaladásához. Egy nagy klinikai vizsgálatban a lecanemab képes volt csökkenteni a korai stádiumú Alzheimer-kór progresszióját. Egy hasonló gyógyszer, a donanemab szintén sikerrel szerepelt egy klinikai vizsgálatban, és várhatóan valamikor 2024-ben kaphat engedélyt.

Ezeket a gyógyszereket azonban az Alzheimer-kór korai stádiumában kell alkalmazni, ideális esetben akkor, amikor a betegnek még csak enyhe kognitív károsodása van, mivel nincs bizonyíték arra, hogy előrehaladott stádiumban hatékonyak lennének.

Az orvosok a memóriaproblémákat is általában normális öregedésnek tekintik, és kételkednek abban, hogy sokat lehetne tenni ellene. Bár léteznek kognitív tesztek, amelyekkel meg lehet különböztetni az enyhe kognitív károsodást a kóros hanyatlástól, ezek körülbelül 15 percet vesznek igénybe, ami az orvoslátogatás korlátozott ideje alatt nehezen elérhető, és esetleg utólagos időpontot igényel.

Kép: Neurológiai Központ;
Cikk: Origo.hu;
Cikk linkje

#demencia, #koraifelismerés, #család, #orvosok, #miavéleményed, #monddmegte, #tiktok, #hirmagazin,