A szervezet Izrael-ellenes elfogultságára hivatkozva az Egyesült Államok külügyminisztériuma október 12-én bejelentette: az ország kilép az UNESCO-ból, az Egyesült Nemzetek Szervezetének Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetéből. A döntés év végén, 2018. december 31-én lép érvénybe.
Az amerikai külügyminisztérium közleményben jelentette be, hogy nem kíván tagja maradni az ENSZ kulturális és tudományos szervezetének, ehelyett inkább a megfigyelő pozíciót választja.
“A döntés, melynek meghozatalát nem vettük könnyedén, az Egyesült Államok aggodalmát tükrözi az Unesco növekvő pénzügyi hátralékaival kapcsolatban, emellett a szervezet alapvető reformjának szükségességére és az Izrael-ellenes elfogultságára hívja fel a figyelmet” – írják.
2011 óta gyülekeznek a viharfelhők
Az Egyesült Államok azután szüntette meg az UNESCO anyagi támogatását, miután a szervezet 2011-ben felvette Palesztinát tagjai közé. Az amerikai külügyminisztérium ugyan megtartotta párizsi székhelyén az UNESCO-titkárságot, de arra próbálta rávenni a szervezet vezetőségét, hogy gondolják át a döntés politikai következményeit – írja az amerikai Time magazin.
2017. október 12-én amerikai tisztviselők is megerősítették a kilépési szándékot, de nevüket nem fedték fel, mivel hivatalosan nem kaptak engedélyt a döntés nyilvános megvitatására. A döntés nyilvánosságra hozatalának időpontja is érdekes: az UNESCO ezen a héten választ új elnököt a pénzügyi gondok és a palesztin tagság miatti megosztó hangulat közepette. Az új elnököt titkos szavazás során választják meg.
A béke és biztonság fenntartásáért küzdenek
Az UNESCO az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete, létrehozásáról 1945. november 16-án állapodtak meg 44 állam jelenlétében. A szervezet alkotmánya egy évvel később lépett hatályba, miután 20 állam ratifikálta. Jelenleg 195 tagállama és 10 társult állama van, a tagállamok a csatlakozást követően nemzeti bizottságot állítanak fel az UNESCO Nemzeti Bizottságainak Alapszabálya szerint.
Az UNESCO-t abban a szellemiségben hívták életre 1945-ben, hogy az emberiség „intellektuális és morális szolidaritását” elősegítse a nemzetek és népek közötti tartós béke megteremtése érdekében. Az UNESCO Alkotmánya is ezen célok mentén került megfogalmazásra.
A lefektetett alapelvek értelmében a szervezet fő tevékenysége, „hogy a béke és biztonság fenntartását azáltal segíti elő, hogy a nevelés, a tudomány és a kultúra révén szorosabbra fűzi a nemzetek közötti együttműködést a célból, hogy faji, nemi, nyelvi vagy vallási megkülönböztetés nélkül mindenki számára világszerte biztosítsa az igazság, a törvény és ama emberi jogok és alapvető szabadságjogok tiszteletben tartását, amelyeket az Egyesült Nemzetek Alapokmánya az összes népek javára elismer”. Tehát az UNESCO mandátuma szerint intellektuális és etikai műhelyként, referencia-központként, nemzetközi etikai normák kidolgozójaként és konszenzusteremtő fórumként kíván működni.
Az ENSZ-szel, illetve annak szervezeteivel való hadakozás nem új keletű az amerikai republikánus elnökségek során – jelentette ki a hirado.hu megkeresésére Nagy Sándor András. A szakértő elmondta, főként a párt úgynevezett neokon ága áll ellenségesen a testülethez. Georg W. Bush kormányzása idején is például rengetegszer bírálta érte az ENSZ-t. Jelenleg ugyanakkor meglehetősen kusza állapotok uralkodnak az amerikai külügyben, több fontos poszt még betöltetlen az apparátusban, miközben a világsajtó az amerikai elnök kontra külügyminiszter, vagy éppen a kongresszus külügyi bizottságának elnöke kontra külügyminiszter vitától hangos. E zavaros helyzetet használta ki a már említett neokon ág Izraelt támogató lobbija és vitte véghez az amerikai kilépést az UNESCO-ból – mondta Nagy Sándor András.
Forrás: hirado.hu
