Kiss Ferenc emlékerdő
Kiss Ferenc erdészt Móra Ferenc nevezte el a szegedi erdők atyjának. Javaslatára az erdő egy részén természetvédelmi területet hoztak létre. Az emlékerdőben a dombokat árvalányhaj...
info
Római katolikus templom (Jézus Szív
1930-ban Kövér Tibor és Szojka Jenő mérnökök terve alapján épült. A freskókat Parobek Alajos készítette, a templon díszítésében közreműködött Szabó Géza műötvös, Barth Ferenc egyház...
Ásotthalom története
Az Ásotthalom helynév Balla Antal 1778. évi szegedi határtérképén és a vele egykorú városi iratokban bukkan föl először. Az 1840-es évekre a szabadkai határ mentén...
Csodarét
A területet korábban évszázadokig legeltették. Történetének legújabb fejezete Fűzné Kószó Mária biológia szakos tanárnőnek köszönhető, aki 1988-ban fedezte fel, majd kezdeményezte a rét védetté nyilvánítását....
Kun László keresztje
Ritka történelmi emlék az Apátfalvától 6 km-re található, máltai keresztre emlékeztető, gneiszből faragott kőkereszt. A néphit szerint a kereszt a tragikus sorsú Kun László király...
Nepomuki Szent János szobor
A Nepomuki Szent János szobor 1963 óta műemléki védettséget élvez. A falut 1820-ban elöntötte a Maros, az árvíz egy egész utcát pusztított el. Még abban...
Római Katolikus templom
A falu 1757-ben emelt, Szent Mihály tiszteletére szentelt templomát 1932-ben, Tóbiás László tervei alapján gyökeresen átalakították. Ekkor nyerte el bazilikás belső tere a mai formáját....
Apátfalva a 18. századtól napjainki
1750-ben vette kezdetét a falu újratelepítése, templomát 1754-ben kezdték el építeni. Az 1831. évi kolerajárvány – amely 137 áldozatot követelt – idején a helytartótanács utasítására...
Csorvás a 16. századtól napjainkig
A törökök kiverése után a területet báró Harruckern János György kapta meg, aki bérbeadás útján hasznosította. Leghosszabb ideig Gyula városa bérelte, így főleg az ő...
Csorvási látnivalók
Csorvás város bővelkedik turisztikai látnivalókban, a település mindig is igyekezett megőrizni hagyományait, emlékeit. Kis lélekszáma ellenére három templom és egy imaház is található benne. A...
Szentjánosi csárda
A csárda a XVIII. század közepén épült barokk stílusban, kéttraktusos, két hosszdongás szerkezettel. Szabadkéménye, füstölő kamrája ma is megvan. Az általános iskola telkén áll. Magtára...
Csorvás a középkorban
A város területén településnyomok az újkőkorszaktól kezdve találhatók. Ásatások eredményei alapján állítható, hogy az 1150-es években „templomos falu” volt. Az Árpád-kori és az erre épült...
Csanádapáca az újkorban
Az 1848-1849-es szabadságharc szele Apácán is végigsöpört. Kossuth Lajos kormányzó személyes közbenjárása sem tudta kielégíteni a község földosztást szorgalmazó jogos igényeit, mégis 25-en álltak be...
Csárdaszállás történelme
A település megközelíthető közúton: az 4-es úton Törökszentmiklósig, onnan a 46-os úton Mezőtúron keresztül, Gyomaendrőd után 13 km-re; vasúton: a Budapest-Szolnok-Békéscsaba-Lökösháza-Curtici vonalon. Csárdaszállás fiatal település,...
Csanádapáca a középkorban
Már az őskorban is lakott volt e terület. Az egykor vizenyős, mocsaras síkságból kiemelkedő hordalékkúpokat használták fel lakóhelyül elődeink. Az ásatások során jelentős bronzkori leletek...
Csanádapáca a 16-17. században
Ez a hatalmas kiterjedésű pusztaság a török kiűzése után a kincstár birtokába került, és hosszabb, rövidebb időszakokra bérbe adták, elsősorban állattenyésztés céljára. A jelenlegi község...
Csabaszabadi történelme
A csabai tanyavilágból 1993-ban lett önálló település. Legjelentősebb épülete az 1870 körül épült Beliczay-kastély, amelyet Békés megye egykori főispánja építtetett. Csabaszabadi község címerpajzsa a magyar...
Beliczay-kastély
A kastélyt Békés megye egykori főispánja bajczai Beliczey József építtette. A Beliczay-kastély 1870 körül épült. A klasszicizáló, oszlopos portikuszú épületet 1910 körül tornyos, tagolt tömegű,...
Csabacsűd a középkorban
Írásban először egy 1456-ban kelt oklevél említi „Chabachyde” néven. Elnevezésére több magyarázat ismert, az egyik szerint egy Csaba nevű vadász helyezett el csalétket azon a...
Csabacsűd az újkorban
Az újratelepítés után Csabacsüd puszta a szentandrási uradalom része. A helybéliek szintén részt vettek az 1735-ös parasztfelkelésben. A szabadságharc bukása után csabacsüdi birtokán bujdosott báró...
Római katolikus templom
Az 1914-ben épült templom a faluhoz képest meglehetősen nagy. Állítólag a falubeliek nem a nekik szánt templom terveit hozták el, s csak amikor elkészültek az...
Bucsa a kezdetektől a 15. századig
Bucsa és környéke már az újkőkorban is lakott volt, ezt igazolták a környékbeli ásatások. Első írásos említése 1321-ből való, ekkor a Barsa család birtoka volt,...
Bucsa az újkorban
A mai Bucsa alapjai a XIX. század második felében kezdenek kirajzolódni. Elnevezése ekkor Bucsa-Újülés, lakói többnyire agrárproletárok. A bucsai határban a bárói birtok mellett a...
Szabó Pál Irodalmi Emlékház
Szabó Pál egykori családi házát saját kezűleg bővítette, itt írta legtöbb regényét. A Szabó Pál Irodalmi Emlékházat 1987-ben rendezték be benne a magyar parasztság egyik...
Biharugra az újkorban
A török kiverése után a régi birtokos családok közül csak az Ugrayak tértek vissza, s igazolták a család tulajdonjogukat az ugrai birtokra. A birtokot azonban...
Bélmegyeri Fáspuszta
Az erdők tisztásain és a legelőn a sziki erdőssztyepp / sziki erdei rét / társulás számos értékes állománya maradt meg. A társulás névadó fajai a...
Wenckheim-vadászkastély
A környék először a Harruckern, majd a Wenckheim család birtokába került. A fáspusztai vadászkastélyt gróf Wenckheim Béla magyar miniszterelnök építtette, Ybl Miklós tervei alapján romantikus-eklektikus...
Kárász-vadászkastély
A Békési kistérség gazdag szellemi, kulturális és építészeti örökséggel rendelkezik. Zenei és képzőművészeti kultúrája ismert és elismert, jelentősek népművészeti értékei, hagyományai. Építészeti emlékei közé a...