Csengele árpád-kori templomromja
Kalandos, izgalmas túrát jelenthet Csengele árpád-kori falusi templomromjának felkutatása a pusztában. A kisméretű kőtemplomot és temetőjét, 1241-ben a tatárok elfoglalták és felégették. Később az ide...
info
Csengele a középkorban
Csengelét először 1423-ban említik Gengel Telkeként. Neve az erdős, bozótos hely jelentésű ‘csengelye’ kun szóból származik. A környékben számos ásatás történt, melyek közül említést érdemel...
Csaj-tó
A Csanytelek – Tömörkény – Baks községek által közrefogott terület tórendszere, a Csaj-tó igen jellegzetes növény és állatvilággal rendelkezik. Madárvilága különösen fajgazdag – 1969 óta...
Csanytelek az újkorban
1842-ben épült fel temploma és plébániája. Település szerkezete és határa a 19. század végén a 20. Század elején alakult ki, amikor több környező kisebb települést...
Nepomuki Szent János Templom
1787. augusztus 7-én egy magánházban kezdték el a misézést. 1804-ben épült egy szerény templom. 1838-ban bedőléssel fenyegetett, ezért bezárták, majd lebontották. A mostani templom épült:...
Csanytelek a középkorban
3000 lelkes község Csongrád megye északi részén a Tisza jobb partján a Csongrádot Szegeddel összekötő út mentén. A települést az 5-ös számú útról Pálmonostora, Tömörkény...
Tájház
A templom oldalán, a Szent István utca 42. szám alatt találjuk a Tájházat .Létrehozása Asztalos P. Kálmán (1905-1989) parasztköltő, autodidakta néprajzkutató érdeme, aki összegyűjtötte a...
Csanádpalota az újkorban
Csanádpalota 1924-ig, illetve 1945-50 között Csanád vármegyéhez, 1924-1945 között Csanád-Arad-Torontál vármegyéhez, felváltva a battonyai, valamint a makói és nagylaki járáshoz tartozott. Palota szabályos típusba tartozó,...
Kelemen László Emlékpark
A már lezárt régi temetőben nyugszik Kelemen László (1760 – 1814), az első magyar színigazgató, aki élete vége felé – keserűen, kiábrándultan – visszavonult a...
Csanádpalota a középkorban
A közel 600 éves település története 1421-ig nyúlik vissza, akkor Palota néven említik és a nagylaki uradalomhoz tartozott. Nevét földesura díszes udvarházáról kapta. Első ismert...
Csanádalberti történelme
Ambrózfalvához hasonlóan – Pitvaros határából vált ki 1844-ben Csanádalberti is. Pitvarosról, Nagylakról és Tótkomlósról érkezett szlovákok népesítették be, ezért kezdetben Új-Pitvarosnak hívták. 1860-ban lett önálló....
Evangélikus templom
A faluképet meghatározó, eklektikus evangélikus templom 1882-ben épült.Cím: Csanádalberti Jókai u. 20.Tel: +36 (62) 299-048 E-mail: Web:...
Római katolikus templom
A neoromán stílusú, Szent István király tiszteletére szentelt római katolikus templom főoltárának képe Szent István koronafelajánlását ábrázolja, kétoldalt Szent Imre és Szent László szobra áll....
Bordány a 17-18. században
A törökdúlás után a területet 1702-ben a Német Lovagrend vásárolta meg I. Lipót császártól, majd Orczy István a jászkun területek főkapitányi adminisztrátora a területet benépesítette:...
Bordány az újkorban
Szegedről kiinduló és Dorozsmát Halassal összekötő főútvonal mentén a fenti szükségszerűségből és körülmények folytán alakult ki Dorozsma községtől 13,4 km-re Kistemplomtanya-központ, amely a további három...
Bordány az ókorban
Bordány területe már a legrégebbi korokban lakott volt. A rómaiak idején szarmaták lakták, akik Szegedtől – Dunáig tartó településeikről élénk kereskedelmet folytattak Pannónia lakóival. A...
Bordány a középkorban
A honfoglalást követően a magyarok lakta Duna-Tisza közi ősi települést („szállást”) az ősrégi halásztanya helyén a tatárjárás pusztítását követően, az 1240-es években kunokkal telepítették be....
Őszeszéki-tó
Ha Forráskút felé tartunk, három kilométer után egy földúton érünk az Őszeszéki-tó partjára. Maga a tó a nagy mennyiségű, lebegő ásványi anyagtól szürkésfehér vizű, legnagyobb...
Hindu templom és szentélypark
Balástya közelében, az alföldi tanyavilágban található az 1979-ben alakult hindu közösség által alapított Nandafalva. Az itt található hindu templom 2000-ben nyitotta meg kapuit, szentélyparkjukat pedig...
Baksi puszta
A falu felé vezető út mentén húzódik a baksi puszta, amelynek területe meghaladja a 400 hektárt. A tájat szikeserdő, a padkásodó pusztát akácfoltok s egy...
Életfa
A település körül hajdan volt hét halom közül még megvan a legnagyobb, az Orosháza felé vezető út mentén látható Árpád-halom. Ezt díszíti Makovecz Imre Életfája....
Baks történelme
A község Baks néven 1947-ben alakult meg. A dűlő helyén egykor falu volt, amely a tatárjáráskor elpusztult. A földrajzi névről nincs ennél régebbi adat. A...
Katolikus Kápolna
A Berchtold kastély közelében áll az 1920/21-ben épült, a vidékünkön ritkaságnak számító favázas (Fachwerk technika) római katolikus kápolna. Építtetője gróf Berchtold Lipótné volt, tervezője nem...
Árpádhalom történelme
A község Nagymágocs és Gádoros között, a Mágocs-ér mellett, Békés megye határán terül el. A 20. Század közepéig Nagymágocshoz tartozó népes puszta volt a tiszántúli...
Károlyi-kastély
A Károlyi-kastély: Gróf Károlyi Alajos lánya, Károlyi Ferdinanda (házassága után gróf Berchtold Lipótné) 1897-1898 folyamán klasszicizáló, eklektikus stílusú kastélyt építtetett a faluban. Az eredetileg 22...
Rúzsa-fa
Az 55-ös út 31. kilométerkövétől délre van a híres fa. A hagyomány szerint Rózsa Sándor, a betyárvezér a szürke nyár ágai között talált menedéket, miközben...
Tőzegbánya-tavak
Az országhatárt képző Kőrös-ér mentén húzódó terület, közvetlenül a Süveg-Magyari erdővel határos. Egykori térképek az ér mentén széles sávban mocsarakat jelölnek. Ennek következménye a változó...
Kiss Ferenc emlékerdő
Kiss Ferenc erdészt Móra Ferenc nevezte el a szegedi erdők atyjának. Javaslatára az erdő egy részén természetvédelmi területet hoztak létre. Az emlékerdőben a dombokat árvalányhaj...