Büttös bemutatása
Büttös község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Fekvése Miskolctól közúton kb. 70 kilométerre északra, a szlovák határnál. Kány (5 km), Krasznokvajda (kb. 2 km), Perecse (5 km), a...
info
Ősláp
Az ősláp az egyik legrégebbi és leghíresebb, fokozottan védett terület az országban. Ez az alig 53 hektáros területe őrizte meg a legteljesebben az Alföld vegetáció-...
Bodroghalom
Bodroghalom település Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Miskolctól közúton 93 kilométerre keletre, a Bodrogköz szívében, a Sátoraljaújhelyt Cigánddal összekötő út mentén helyezkedik el. Sátoraljaújhelytől 15 kilométerre, Sárospataktól 18...
Bódvarákó bemutatása
Bódvarákó törpefalu Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Miskolctól 52 kilométerre északra, a Bódva patak völgyében fekszik. Környező települések Bódvaszilas (kb. 2 km), Szögliget (kb. 8 km), a legközelebbi...
Berente bemutatása
A 26-os úton fekszik a település. A Miskolc-Bánréve-Ózd vonalon vasútállomása is van. A honfoglalás után a Bors nemzetség szálláshelye volt a környék. A legrégebbi írásos...
Beret bemutatása
„a Bereti-család ősi fészke”Területe: 6,73 km2 lakosság száma: 270 főA történelmi Abaúj Kelet-Csereháti tájegységének a Vasonca-patak völgyében található. A település a 2624. számú országos közút...
Aszaló bemutatása
Fekvése Miskolctól 18 kilométerre északkeletre a Hernád völgyében található. Környező települések: Csobád (9 km), Halmaj (kb. 6 km), Kázsmárk (9 km), a legközelebbi város: Szikszó...
Becskeháza bemutatása
Becskeháza törpefalu Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Miskolctól közúton 80 kilométerre északra, a Tornai-dombság dombjai között megbúvó kistelepülés. Környező településekHidvégardó (5 km), Tornaszentjakab (8 km), a legközelebbi város:...
Alsódobsza történelme
A település a Zempléni-hegység délnyugati dombjai között, a Hernád folyó bal partján, egy szemet gyönyörködtető völgyben található. Alsódobsza az Árpád-kor óta lakott település. Első írásos...
Medgyesbodzás bemutatása
Medgyesbodzás 1252 lakosú község Mezőkovácsházától 19 kilométerre, északkeletre fekszik. A település határában talált régészeti leletek bizonyítják, hogy az emberi történelem hajnalán lakott terület volt.Már 1444-ben,...
Bátorliget az újkorban
Az 1907. évi helységnévtár azonban már Nyírbátor határában lévő tanyának említi. 1950. február 1-jével a belügyminisztérium az Aporháza, Bátorliget, Györgyliget és Nyírpilis-Újtanya településeket Aporliget névvel...
Bátorliget a középkorban
Bátorliget község történelme a középkorba nyúlik vissza. Jakab és Kálnási (1987) szerint Aporháza-Bátorliget korabeli neve- már akkor önálló település volt. 1346-ban tünik fel az oklevelekben...
Bátorliget a koraújkorban
A XV. századból Pórháza néven puszta, a mai Porháza, majd 1466-ban Poorhaza alakokban. A grófi családtól a magyar állam vásárolta meg a birtokot 1936-bantelepítés céljára....
Református templom
Középkori eredetű épület, tornya XV. századi gótikus építmény, barokk hajója 1800 körül épült. Mária-képes harangja egy 1984-es vihar alkalmával lezuhant és megrepedt, ma a debreceni...
Barabás története
Barabás már az Árpád-kor óta lakott település. Nevét az oklevelek 1288-ban említik először, mint a Várdaiak és a Barabási család birtokát. 1403-ban Zsigmond király hűtlenség...
Kaszonyi-hegy
A 160 hektáron védett hegy nevét az Ukrajnához csatolt Mezőkaszonyról kapta. Madárvilága nagyon gazdag, mint általában azon területeké, ahol több élőhely találkozik egymással. Maga a...
Nyírvidéki Kisvasút
A Nyírvidéki Regionális Kisvasút, közismertebb nevén a Nyírvidéki Kisvasút egy 760 mm nyomtávolságú, egyvágányú, nem villamosított vasútvonal, mely mintegy 20 települést és tanyát köt össze...
Balsa az újkorban
1836-tól kezdve a gróf Dessewffy család birtokolja Balsa községet. Ebben az évben tûz martaléka lett csaknem az egész település. 1848. 12.31-e után az Országgyûlés Debrecenbe...
Balsai református templom
A falu lakossága három történelmi egyházhoz tartozik: Római katolikus, görög katolikus és református. A három egyházhoz tartozó falubeliek mindig békességben, szeretetben éltek és élnek egymás...
Kardoskút bemutatása
értékekről nevezetes: a Fehértó az egyik legjelentősebb magyarországi madárrezervátum, amely nemcsak számos sziki madárfaj költő-, de mintegy másfél száz faj átvonulóhelye is. A település elnevezése...
Balsa a középkorban
Balsa nevével a XIII. század végén találkozhatunk elõször. Eredetérõl pontos adatok nem maradtak fenn. A település elnevezését „Bulcsú vezér”-tõl származtatják. Ezt azzal támasztják alá, hogy...
Csabacsűd bemutatása
Fekvése Magyarország dél-keleti, Békés megye északnyugati részén, a megyeszékhelytől 40 km-re, Szarvastól 10 km-re a szarvasi kistérségben fekszik. A településen keresztülhalad a MÁV 125-ös számú...
Görög katolikus templom
A 20. század elején a balkányi lakosság 60%-a élt a faluban, a többiek a tanyákon. Az irányító szerep 20-25 földbirtokos család kezében összpontosult, s mivel...
Római katolikus templom
1848-ban a hívek plébánia felállítását kérték a vallásalap terhére. 1936 májusában a Vallás- és Közoktatási Miniszter hozzájárult a plébánia felállításához, ennek folytán az egri érsek...
Gencsy kastély
1670-ben Balko Pálnak volt egy „Egi Szabad Nemes Curia … Egi saraz Sindelyes malom.” [19] 1676-os dátummal Bori Mihály nemesi kúriájáról is van leírás: „Curia...
Református templom
Balkány középkori történetének legjelentősebb tárgyi emléke a mai református templom. A 14. század első harmadában már állnia kellett, mivel 1328-ban András nevű papját említik, aki...
Balkány a koraújkorban
Balkány Szabolcs-Szatmár-Bereg megye hetedik legnagyobb területű települése, a Nagykállói kistérség városa. Első írásos említése 1214-ből származik a Váradi Regestrumban, az 1950-es megyerendezésig Szabolcs vármegye Nagykállói...
Balkány az újkorban
Az 1800-as évek elejét természeti csapások vezetik be. 1844-ben tagosítást hajtanak végre: e szerint a nemesi jogon bírt földterületeket teljesen elkülönítik az úrbéres birtoktól. Az...