Attala bemutatása

Fekvése

A 61-es főút Dombóvár – Kaposvár szakaszán, Dombóvártól 6 kilométerre, Tolna és Somogy megye határán található. 1975-ig Somogy megyéhez tartozott. Szomszédos települések: Csoma, Kapospula, Nagyberki, Szabadi

Attala Tolna megyében, Dombóvártól 6 km-rel nyugatra, Tolna és Somogy megye határán található. A település két kistáj – Észak-Zselic és Dél-Külső-Somogy – találkozásánál fekszik. A két kistájat a Kapos választja el egymástól, mely a község déli határán folyik.

Attala története:

opera pillanatfelvétel 2022 05 28 143645 www.bmbah.hu

A település története a római időkig nyúlik vissza, amikor is már megerősített táborhely lehetett. Erre utalnak a község határában talált római téglák, illetve épületmaradványok. A monda szerint vár is állt itt, melynek úrnője a római hölgy: Atala volt.
Hozzá kapcsolódik a „süllyedt vár” legendája, miszerint egy hajadon, a vár egykori tulajdonosa, befalaztatta a vár ablakait egy kivételével. Ennél megállva a következő szavakkal fordult a kívülállókhoz: „Ha még ezt az ablakot is befalaztatom, akkor az Isten sem lát engemet!” Erre a dacos gúnyolódásra a vár elsüllyedt.
A falu első írásos említése 1138-ból származik, ekkor a település a dömösi prépost birtoka volt, és Atila néven említik. Az 1332-37. évi pápai tizedjegyzék szerint egyházas hely volt 1450-ben Felsewathala alakban szerepel és Zichi Benedek tulajdonában volt. A török hódoltság alatt rácok szállták meg, ekkor a település két részre szakadt: Rác-Atalára és Magyar-Atalára. 1661-ben mindkét rész Gorup Ferenc győri nagyprépost, fehérvári őrkanonok tulajdona volt. 1695-ben Lipót király Matusek András címzetes püspöknek, győri őrkanonoknak adta Attalát. Az általa alapított település helye már megegyezett a jelenlegivel, amelyben 1715-ben hat háztartást írtak össze. Ekkor már a székesfehérvári custodiatus birtoka volt a terület. 1726-ban már ismét új gazdája van: gróf Nádasdy László, csanádi püspök. Az ő nevéhez fűződik a falu első templomának és plébániájának építése 1716-ban. 1733-ban azonban ismét a székesfehérvári custodiatusé. 1807-ben a király a kegyes tanítórendnek adományozta, melynek hatására a község fejlődése felgyorsult. Mostani, római katolikus temploma 1860-65 táján épült.
Attala közigazgatásilag Somogy megye igali, majd kaposvári járásához tartozott 1975-ig. Ezt követően több szomszédos településsel együtt Tolna megyéhez csatolták. Már az 1914-es feljegyzések szerint rendelkezett postával, távíróval, plébániával, illetve gőzmalommal. Első állomása Attala-Csoma, mely 2 km-nyire feküdt a falutól. Vasúti megállóhelyet és őrházat csak 1937-38-ban kapott a település, mivel az attalai parasztok nem adtak földet az állomás megépítéséhez.
A század elején a községhez tartozott a falutól északra fekvő Csöke-puszta, mely azóta elnéptelenedett. Lakossága 1900-ban mindössze 29 fő volt. 1962-ben azonban Göllétől Attalához csatolták Szentivánpusztát, mely jelenleg is a település külterületi lakott helye. Lakosságszáma a 2001-es népszámlálás idején 47 fő volt.

Nevezetességei:

* Római katolikus templom, 1867-ből

* Nepumuki Sz.János szobor:
A település műemléki védelem alatt álló, barokk Nepomuki Szent János-szobra 1793 óta őrzi az útonjárókat – jelenleg egy füves tér közepén.

* A 2007.-ben átadott tájház

Cím: Kossuth L. u. 15.
Tel: +36 (74) 565-507
E-mail: attala@polghiv.tolnamegye.hu
Web:

Exit mobile version
Megszakítás