20.2 C
Budapest
2022. május. 27. péntek

Átírták az uniós játékszabályokat..

Dátum:

Megosztás:

RODRIGO BALLESTER SZERINT MAGYARORSZÁGOT RÖGTÖNÍTÉLŐ BÍRÓSÁG ELÉ ÁLLÍTOTTÁK

Az Európai Bizottság a napokban kötelezettségszegési eljárásokat indított Magyarországgal és Lengyelországgal szemben az LMBTQ-közösséghez tartozók alapvető jogok megsértése miatt. Az Európai Bíróság ugyanaznap közölte, hogy a lengyel igazságügyi reform bizonyos elemei nem egyeztethetők össze az uniós joggal. Szintén július 15-én idézte Magyarországot az Európai Bizottság az uniós bíróság elé a menekültügyi eljáráshoz való hozzáférés állítólagos korlátozása miatt. A napokban közzétett jogállamisági jelentéseiben pedig ismét Magyarországot és Lengyelországot bírálta a leghevesebben az Európai Bizottság. A támadásokról és az uniós jog túlterjeszkedéséről Rodrigo Ballester, a Mathias Corvinus Collegium Európai Tanulmányok Műhelyének vezetője adott interjút a Magyar Nemzetnek.

– Úgy tűnik, hagyománnyá váltak a Magyarország és Lengyelország elleni kötelezettségszegési és jogállamisági eljárások. Tekinthetjük ezeket politikai támadásoknak vagy üldözési mániában szenvedünk?


– Erősen kétlem, hogy az Európai Bizottságnak megvannak a megfelelő erőforrásai ahhoz, hogy alaposan utánajárjon ezeknek az ügyeknek, mielőtt megindítja a szóban forgó eljárásokat. Emberi erőforrásokra, összehasonlító elemzésekre lenne szükség. Az nem korrekt, hogy Magyarországgal és Lengyelországgal kapcsolatban elővesznek néhány ügyet, aztán más országok esetében nem hangsúlyozzák ezeket. Meglepve tapasztaltam például, hogy az újságírók elleni támadások kérdése teljes mértékben hiányzik a Spanyolországról szóló jogállamisági jelentésből.

– Vannak ilyen támadások?


– Igen, a jelenlegi spanyol kormány alatt gyakran előfordulnak. De beszélhetnék az igazságszolgáltatási rendszer elleni támadásokról is: a kormányban részt vevő Podemos párt politikusai név szerint kritizáltak bizonyos bírókat. Nem biztos, hogy a rosszhiszeműség vezérli az uniós intézményeket, de jóhiszeműen is hibákat követhetnek el, ha nincsenek megfelelő eszközeik ahhoz, hogy alapos munkát végezzenek, objektív ítéletet hozzanak. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a Magyarország és Lengyelország ellen az elmúlt tíz évben vívott harc elfogulttá teszi az Európai Uniót. Vagyis működnek a pavlovi reflexek: egyes országokban még a kis problémákat is észreveszik, másoknál a nagyokat is figyelmen kívül hagyják. Szerintem nem politikai támadás zajlik, inkább egy olyan gyakorlat, ami hemzseg a hibáktól.

– A hibák fakadhatnak-e abból, hogy például a Magyarországról szóló jelentéseket szinte kizárólag magyar balliberális politikusok, újságok és szervezetek véleményére alapozva írják meg az uniós intézmények?


– Igen. Az Európai Bizottság nem megy ki a terepre, a saját maga által kiválasztott források információira támaszkodik. A hivatalos szervezetek jelentéseire, például az OECD-re vagy a Velencei Bizottságra hivatkozni egy dolog, de a civil szervezetek jelentései olyan emberektől származnak, akik politikailag elfogultak. Ezzel sincs gond, de ne tegyünk úgy, mintha független forrásokról beszélnénk.

A jogállamisági mechanizmussal és a 7-es cikkely szerinti eljárással kapcsolatos másik aggodalmam az, hogy azokkal az EU túlterjeszkedik saját hatáskörén.

Az uniós szerződések 5-ös cikkelye foglalkozik a szubszidiaritás elvével és a hatáskörök megoszlásával. Eszerint az EU-ra át nem ruházott hatáskörök a tagállamoknál maradnak. Úgy érzem, a 7-es cikkely teljesen figyelmen kívül hagyja ezt, hiszen gyakorlatilag felhatalmazza az EU-t arra, hogy mindent ellenőrizzen. Ez pedig megnyitja az utat azelőtt, hogy azokon a területeken, ahol az uniónak nincs hatásköre, elkezdjen improvizálni. A másik problémám a 7-es cikkellyel az, hogy természeténél fogva átpolitizált. Ki indíthat ugyanis eljárást a tagországok ellen? Egyrészt Frans Timmermans, a szociáldemokraták egykori európai bizottsági elnökjelöltje a konzervatív vezetésű Lengyelországgal szemben. Ez már önmagában gyanús. Másrészt az Európai Parlament, amely egyértelműen politikai intézmény.

A tizenhét uniós miniszterelnök levele az erkölcsi felsőbbrendűségről szól – véli a szakértő Fotó: Teknős Miklós

– Ezek szerint az uniós intézmények a hatáskörükön túlterjeszkedve sértik meg nap mint nap a tagállamok szuverenitását?


– Az EU olyan hatásköröket von magához, amelyeket senki sem nyilvánított uniós hatáskörnek. Ez az, amiről a német alkotmánybíróság tavalyi határozata is szólt, amikor kimondták, hogy az Európai Központi Bank kötvényvásárlási programjáról hozott uniós döntést a németek nem tartják magukra nézve kötelezőnek. Az uniós intézmények jogértelmezésében hangsúlyossá vált az uniós értékek védelme, erre hivatkozva írják át a játékszabályokat. Ezt nagyon veszélyesnek tartom. Ez vezet odáig, hogy a lengyel és a német alkotmánybíróság megkérdőjelezi az uniós jog primátusát. Komoly kérdéseket vet fel tehát, hogy kinek meddig terjed a hatásköre.

– A lengyel alkotmánybíróság nemrég valóban elsődlegesnek nevezte a lengyel jogot az uniós joggal szemben. Ez jelenthet valamiféle precedenst? Hatással lehet a tagállamok és az uniós intézmények viszonyára?


– Ez egy jogi lázadással egyenértékű lépés. Megértem az Európai Bizottság álláspontját, hiszen ha ki van mondva, hogy az uniós jognak sosincs elsődlegessége, akkor nem is beszélhetünk uniós jogról. A tagállamok nem dönthetnek egyszerűen úgy, hogy ha valami nem tetszik nekik, nem alkalmazzák az uniós jogot. A bizottság ezért nemcsak Lengyelországgal, de Németországgal szemben is kötelezettségszegési eljárást indított. Ugyanakkor a német alkotmánybíróság által felhozott jogi érvek is legitimek, hiszen azt mondják: az unió túlterjeszkedett a hatáskörén.

– Ahogy ön is említette, az uniós intézmények gyakran nem a jogra, hanem az alapvető értékek védelmére hivatkozva írnak kritikus jelentéseket, indítanak eljárásokat. Kétlem, hogy az EU alapító atyái az 1950-es években az LMBTQ-közösség jogai miatt aggódva fogalmazták meg a római szerződést. Hogy lehet ennyire másképp értelmezni azt, hogy melyek az EU alapvető értékei?


– Rátapintott a probléma lényegére. Az alapértékek szépen lassan közhelyekké válnak: az élethez való jog, a méltósághoz való jog, a diszkrimináció elutasítása, és így tovább. Az alapvető értékeket politikailag eltorzították, és a progresszív politikusok azt akarják, hogy ezeket az értékeket úgy értelmezzük, ahogy nekik tetszik. Ezek az emberek éjjel-nappal a sokszínűségről papolnak, de a tolerencia apró jelét sem mutatják.

Nem hiszem, hogy a magyar és a lengyel konzervatív kormány örömmel gondol arra, hogy Belgiumban a kiskorúakon is végrehajthatnak eutanáziát vagy hogy Franciaországban a kiskorú lányok abortuszához nem kell szülői beleegyezés, de tudomásul veszik, hogy ez nemzeti ügy, és nem szólnak bele.

Létezik egy jó kompromisszumos megoldás: a közös kompetenciákkal közösen foglalkozunk, ami pedig az uniós hatáskörön kívül esik, az nemzeti ügy. Ezt az elvet most megsértette az a tizenhét miniszterelnök, aki aláírta a Magyarországgal szemben megfogalmazott, az LMBTQ-jogokra hivatkozó nyilatkozatot. Ez a levél az erkölcsi felsőbbrendűségről szól, illetve arról, hogy a hatáskörök megoszlása, a szubszidiaritás elve gyakorlatilag semmit sem jelent, ha a szent és sérthetetlen LMBTQ-ügyről van szó. Tizenhét tagország tíz másik – a nyilatkozatot alá nem író – országgal került szembe olyan kérdésben, ami nem is EU-kompetencia. A gyakorlat mégis azt mutatja, hogy ezekre az „értékekre” hivatkozva indítanak kötelezettségszegési eljárásokat. Ez veszélyes precedens.

– A Corvinák.hu-n megjelent írásában azt írja: elsőre abszurdnak tűnik, hogy az EU csúcsvezetői egy szigorúan nemzeti üggyel foglalkoznak. A júniusi EU-csúcs végére azonban nyilvánvaló lett, hogy a cancel culture, azaz az eltörlés kultúrája legitim politikai módszerré nőtte ki magát. Mitől lett ekkora hatalma a politikai korrektségnek?


– A cancel culture egy méreg, egy cunami, ami végigsöpört az egész nyugati világon. A legjobb nyugati egyetemeket is teljesen maga alá gyűrte. Sokan azt mondják, a közösségi oldalak hatására alakult ki, az emberek érzelmeit manipulálva. Én magam is értetlenül állok a dolog előtt. Látom, hogy az EU-ban is vannak olyan emberek, akik nagyon képzettek, mégis elvesztik a józan eszüket, amikor bizonyos ügyekről, például az LMBTQ-kérdésről van szó. A júniusi EU-csúcson is érzékelhető volt, hogy a Magyarországgal szembeni fellépés elsősorban az érzelmekről szólt, az erkölcsi felsőbbrendűségről, nem a tények megvitatásáról. Magyarországot rögtönítélő bíróság elé állították. A cancel culture a Nyugat kulturális rákfenéje, amely az EU legmagasabb szintjéig jutott el. Ez komoly aggodalommal tölt el.

– Az EU nyugati és keleti fele között kialakult hatalmas ideológiai szakadék tovább mélyülhet?

LONDON, ENGLAND – JUNE 27: A couple kiss in Trafalgar Square after the annual Pride in London Parade on June 27, 2015 in London, England. Pride in London is one of the world’s biggest LGBT+ celebrations as thousands of people take part in a parade and attend performances at various locations across the city. (Photo by Rob Stothard/Getty Images)


– Jelenleg az EU föderalizációja zajlik. Ennek van egy gazdasági vetülete, hiszen a Covid-válság utáni helyreállítási támogatásokra például a dél-európai államoknak égetően nagy szükségük van. A helyreállítási alapot az összes tagállam beleegyezésével hozták létre. Ha hozzáadjuk ehhez azt, hogy ezzel párhuzamosan az értékek föderalizációja zajlik, és harcot folytatnak a nemzeti alkotmánybíróságok az Európai Bírósággal, akkor mindez nagy politikai feszültséget fog szülni. Növekedhet az EU iránti bizalmatlanság is, ami azért nem jó, mert bizonyos kihívásokkal szemben erős EU-ra van szükségünk. Konszenzusra kell törekednünk olyan kérdésekben, amelyekben többé-kevésbé egyetértenek a tagállamok: geopolitikai kérdések, a gazdasági növekedés beindítása, a fiatalkori munkanélküliség leküzdése. Ehelyett megosztják Európát olyan ügyek, mint az LMBTQ-közösség jogai, amiről még az egyes tagállamokon belül is heves viták zajlanak. Spanyolországban például a kormányzó szocialisták a feministákat képviselik, a nők jogaiért harcolnak, velük szemben a koalíciós partner szélsőbaloldali Podemos a transzneműek érdekeiért lép fel. Az Európai Bizottság pedig hirtelen úgy döntött, hogy a legszélsőségesebb álláspont mellé áll.

Névjegy. Rodrigo Ballester a madridi San Pablo Egyetemen szerzett jogi végzettséget, Erasmus-hallgató volt a németországi Augsburg Egyetemen, és uniós jogból szerzett mesterfokozatot 2002-ben a College of Europe Intézetében. Dolgozott az Európai Parlamentben az Európai Néppárt spanyol küldöttségénél, majd az Európai Bizottság Igazságügyi Főbizottságánál, később a Belügyi Főbizottságnál az unió Marokkóval és Fekete-Afrikával kapcsolatos migrációs politikájának a külügyi aspektusaiért felelt. 2014–2019 között Navracsics Tibor EU-biztos kabinetéhez csatlakozott az Európai Bizottságban, ahol az általános és középiskolai oktatásért felelt. 2010 óta a párizsi Institut d’études politiques vendégelőadójaként európai uniós jogot oktat.

Itt a dokumentum: Brüsszel az LMBTQ-propaganda miatt indított kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen

Brüsszel egyértelműen az LMBTQ-propaganda érdekében próbálja megbüntetni Magyarországot. A kötelezettségszegési eljárásokat megindító Európai Bíróság ugyanis azt állítja, hogy a kiskorúakat célzó LMBTQ-propaganda szembesíti az embereket az élethelyzetek sokrétűségével, így kedvezően befolyásolhatja a gyermekek fejlődését. Az uniós szerv egyúttal kifogásolja, hogy a magyar kormány a jogszabállyal kizárja a gyermekek számára hozzáférhető tartalmakból az LMBTQ-aktivistákat. A nemzetközi genderlobbi teljesen behálózta Brüsszelt: akárcsak a migrációs válság idején, a bizottság ezúttal is erőszakosan akarja megváltoztatni Magyarország álláspontját. Csakhogy ez nem lesz könnyű, hiszen a magyarok népszavazáson dönthetnek a gyermekek jövőjéről. Az Európai Bizottság 54 oldalas dokumentumot küldött a kötelezettségszegési eljárásról, erre később külön is visszatérünk.

Július 15-én az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárásokat indított Magyarország ellen az LMBTQ-lobbi érdekében. Brüsszel azt is kifogásolta, hogy a magyar hatóságok arra szólították fel a Meseország mindenkié című könyv kiadóját, hogy a borítón tüntesse fel, hogy a könyv “a hagyományos nemi szerepektől eltérő viselkedést” mutat be.

Ismét megtámadták Magyarországot

Az Országgyűlés még júniusban szavazta meg az új, a gyermekek védelmét tovább erősítő törvénycsomagot, amit az LMBTQ-lobbi hatása alatt álló hazai és nemzetközi baloldal azonnal össztűz alá vett. Pedig a jogszabály csupán egyetlen dolgot garantál a legfiatalabbaknak: biztonságos gyermekkort. Az új szabályozás értelmében létrejön egy név szerint kereshető pedofil-nyilvántartás, valamint a Büntető Törvénykönyv vonatkozó részei is szigorodnak.

A jogszabály az élet más területén is védelmet kíván nyújtani a legfiatalabbnak, így a jövőben nem lesz megengedett, hogy a 18 éven aluliak számára a szexuális fejlődésről szóló foglalkozások, a reklámok és a különféle műsorok a nem megváltoztatására, valamint a homoszexualitás népszerűsítésére irányuljanak.

Az Európai Bizottság ebbe próbál belekötni, ami azért furcsa, mert a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvény eddig is tiltotta a fent részletezett tevékenységet, a gyermekvédelmi törvény csupán módosította ezt. Magyarán az uniós bürokraták ezúttal is koholt vádakkal próbálkoznak, akárcsak a migrációs vita idején. A cél jól érzékelhetően ugyanaz, mint akkor:

MAGYARORSZÁGOT TÉRDRE KÉNYSZERÍTENI ANNAK ÉRDEKÉBEN, HOGY ÁLLÁSPONTJÁT MEGVÁLTOZTASSA, EZÚTTAL A GYERMEKEK VÉDELMÉNEK ÜGYÉBEN.

Magyarország szeretné elkerülni, hogy a magyar óvodákban és iskolákban hasonló jelenetek játszódjanak le, Brüsszelnek azonban ez nem tetszik. A képen egy LMBTQ-propagandát népszerűsítő “drag queen” tart előadást a kiskorúaknak. FORRÁS: ORIGO

Bár a fentiekből teljesen egyértelmű, hogy a legújabb, összehangolt támadás mögött a nemzetközi LMBTQ-lobbi nyomásgyakorlása áll, a hazai baloldal ezt nem ismeri el. Ehelyett ködösítésbe kezdtek, a baloldali politikusok és médiájuk mindenről beszél, csak a lényegről nem.

Kommentelési- és moderálási irányelvünk

Kommentelési- és moderálási irányelveink:

Az álláspontok, olvasói vélemények, kommentek, nem a Hirmagazin.eu Online Média álláspontját tükrözik.

Médiánk pro- és kontra elven működik, a megfogalmazott cikkek, azok tartalma szerint napvilágot láthatnak mindennemű vélemények.

Kérjük tartózkodj az olyan értékelések elhelyezésétől, melyek:

- sértő, vagy oda nem illő tartalmat;

- személyeskedő, és/vagy rágalmazó tartalmat jelenítenek meg!

A hozzászólókkal szemben támasztott alapvető követelmény - a tiltott tartalmú kommentektől való tartózkodáson kívül - a kulturált viselkedés, valamint mások emberi méltóságának és személyiségi jogainak maximális tiszteletben tartása.

Magyarul: Ha csúnyán beszélsz, rágalmazol, sértegetsz bárkit vagy médiákat, közösségi médiákat, a Google és/vagy a Facebook, Twitter letilt x időre, de olyat is hallottunk már, hogy kitilt örökre. Ezektől óvakodj, viszont ha van véleményed, és az más, mint a többi olvasói vélemény, nyugodtan mondd el, írd le, mi örülünk minden véleménynek. Ettől (is) sajtó a sajtó.

Nekünk fontos a Te véleményed, mert fontos vagy nekünk Te magad is!

Köszönjük, további jó olvasást, informálódást és kellemes időtöltést
kívánunk:

Hirmagazin.eu Online Média szerkesztősége

Kapcsolódó hírek

Három fontos témával foglalkozunk ma videónkban: Megtorlástól retteg …; – Minizsenik vagy autisták? – Galla Miklós meztelenkedett; – videó (18+)

MEGTORLÁSTÓL RETTEG - exkluzív interjút adott az az édesanya, akit vert és prostitúcióra kényszerített 17 éves barátja. A...

“Ha a biztonsági cég embere nem hagyja ott a gyermekemet magára a füstölő lakásban, akkor a fiunk még ma is élhetne” – Babicsek Bernát...

Babicsek Bernát szülei, miután megkapták fiuk halálával kapcsolatos nyomozati anyagokat, úgy vélik, a 41 éves színész ma is...

Új jelképeket kap Salgótarján várossá válása századik évfordulóján

Salgótarján idén ünnepli várossá válásának századik évfordulóját, a centenárium alkalmából polgármesteri lánccal és városkulccsal bővítik az önkormányzati jelképek...

Kislányom beleharapott a virslibe, majd fuldokolni kezdett. Ez volt benne:.. – Oszd meg, hogy minden anyukához és mindenkihez eljusson!

“Anyukák és mindenki!!! Már eltelt több óra azóta, hogy reggeliztünk a kislányommal, de azóta remegek az idegességtől.." Egy édesanya...