RODRIGO BALLESTER SZERINT MAGYARORSZÁGOT RÖGTÖNÍTÉLŐ BÍRÓSÁG ELÉ ÁLLÍTOTTÁK
Az Európai Bizottság a napokban kötelezettségszegési eljárásokat indított Magyarországgal és Lengyelországgal szemben az LMBTQ-közösséghez tartozók alapvető jogok megsértése miatt. Az Európai Bíróság ugyanaznap közölte, hogy a lengyel igazságügyi reform bizonyos elemei nem egyeztethetők össze az uniós joggal. Szintén július 15-én idézte Magyarországot az Európai Bizottság az uniós bíróság elé a menekültügyi eljáráshoz való hozzáférés állítólagos korlátozása miatt. A napokban közzétett jogállamisági jelentéseiben pedig ismét Magyarországot és Lengyelországot bírálta a leghevesebben az Európai Bizottság. A támadásokról és az uniós jog túlterjeszkedéséről Rodrigo Ballester, a Mathias Corvinus Collegium Európai Tanulmányok Műhelyének vezetője adott interjút a Magyar Nemzetnek.
– Úgy tűnik, hagyománnyá váltak a Magyarország és Lengyelország elleni kötelezettségszegési és jogállamisági eljárások. Tekinthetjük ezeket politikai támadásoknak vagy üldözési mániában szenvedünk?
– Erősen kétlem, hogy az Európai Bizottságnak megvannak a megfelelő erőforrásai ahhoz, hogy alaposan utánajárjon ezeknek az ügyeknek, mielőtt megindítja a szóban forgó eljárásokat. Emberi erőforrásokra, összehasonlító elemzésekre lenne szükség. Az nem korrekt, hogy Magyarországgal és Lengyelországgal kapcsolatban elővesznek néhány ügyet, aztán más országok esetében nem hangsúlyozzák ezeket. Meglepve tapasztaltam például, hogy az újságírók elleni támadások kérdése teljes mértékben hiányzik a Spanyolországról szóló jogállamisági jelentésből.
– Vannak ilyen támadások?
– Igen, a jelenlegi spanyol kormány alatt gyakran előfordulnak. De beszélhetnék az igazságszolgáltatási rendszer elleni támadásokról is: a kormányban részt vevő Podemos párt politikusai név szerint kritizáltak bizonyos bírókat. Nem biztos, hogy a rosszhiszeműség vezérli az uniós intézményeket, de jóhiszeműen is hibákat követhetnek el, ha nincsenek megfelelő eszközeik ahhoz, hogy alapos munkát végezzenek, objektív ítéletet hozzanak. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a Magyarország és Lengyelország ellen az elmúlt tíz évben vívott harc elfogulttá teszi az Európai Uniót. Vagyis működnek a pavlovi reflexek: egyes országokban még a kis problémákat is észreveszik, másoknál a nagyokat is figyelmen kívül hagyják. Szerintem nem politikai támadás zajlik, inkább egy olyan gyakorlat, ami hemzseg a hibáktól.
– A hibák fakadhatnak-e abból, hogy például a Magyarországról szóló jelentéseket szinte kizárólag magyar balliberális politikusok, újságok és szervezetek véleményére alapozva írják meg az uniós intézmények?
– Igen. Az Európai Bizottság nem megy ki a terepre, a saját maga által kiválasztott források információira támaszkodik. A hivatalos szervezetek jelentéseire, például az OECD-re vagy a Velencei Bizottságra hivatkozni egy dolog, de a civil szervezetek jelentései olyan emberektől származnak, akik politikailag elfogultak. Ezzel sincs gond, de ne tegyünk úgy, mintha független forrásokról beszélnénk.
A jogállamisági mechanizmussal és a 7-es cikkely szerinti eljárással kapcsolatos másik aggodalmam az, hogy azokkal az EU túlterjeszkedik saját hatáskörén.
Az uniós szerződések 5-ös cikkelye foglalkozik a szubszidiaritás elvével és a hatáskörök megoszlásával. Eszerint az EU-ra át nem ruházott hatáskörök a tagállamoknál maradnak. Úgy érzem, a 7-es cikkely teljesen figyelmen kívül hagyja ezt, hiszen gyakorlatilag felhatalmazza az EU-t arra, hogy mindent ellenőrizzen. Ez pedig megnyitja az utat azelőtt, hogy azokon a területeken, ahol az uniónak nincs hatásköre, elkezdjen improvizálni. A másik problémám a 7-es cikkellyel az, hogy természeténél fogva átpolitizált. Ki indíthat ugyanis eljárást a tagországok ellen? Egyrészt Frans Timmermans, a szociáldemokraták egykori európai bizottsági elnökjelöltje a konzervatív vezetésű Lengyelországgal szemben. Ez már önmagában gyanús. Másrészt az Európai Parlament, amely egyértelműen politikai intézmény.
A tizenhét uniós miniszterelnök levele az erkölcsi felsőbbrendűségről szól – véli a szakértő Fotó: Teknős Miklós
– Ezek szerint az uniós intézmények a hatáskörükön túlterjeszkedve sértik meg nap mint nap a tagállamok szuverenitását?
– Az EU olyan hatásköröket von magához, amelyeket senki sem nyilvánított uniós hatáskörnek. Ez az, amiről a német alkotmánybíróság tavalyi határozata is szólt, amikor kimondták, hogy az Európai Központi Bank kötvényvásárlási programjáról hozott uniós döntést a németek nem tartják magukra nézve kötelezőnek. Az uniós intézmények jogértelmezésében hangsúlyossá vált az uniós értékek védelme, erre hivatkozva írják át a játékszabályokat. Ezt nagyon veszélyesnek tartom. Ez vezet odáig, hogy a lengyel és a német alkotmánybíróság megkérdőjelezi az uniós jog primátusát. Komoly kérdéseket vet fel tehát, hogy kinek meddig terjed a hatásköre.
– A lengyel alkotmánybíróság nemrég valóban elsődlegesnek nevezte a lengyel jogot az uniós joggal szemben. Ez jelenthet valamiféle precedenst? Hatással lehet a tagállamok és az uniós intézmények viszonyára?
– Ez egy jogi lázadással egyenértékű lépés. Megértem az Európai Bizottság álláspontját, hiszen ha ki van mondva, hogy az uniós jognak sosincs elsődlegessége, akkor nem is beszélhetünk uniós jogról. A tagállamok nem dönthetnek egyszerűen úgy, hogy ha valami nem tetszik nekik, nem alkalmazzák az uniós jogot. A bizottság ezért nemcsak Lengyelországgal, de Németországgal szemben is kötelezettségszegési eljárást indított. Ugyanakkor a német alkotmánybíróság által felhozott jogi érvek is legitimek, hiszen azt mondják: az unió túlterjeszkedett a hatáskörén.
– Ahogy ön is említette, az uniós intézmények gyakran nem a jogra, hanem az alapvető értékek védelmére hivatkozva írnak kritikus jelentéseket, indítanak eljárásokat. Kétlem, hogy az EU alapító atyái az 1950-es években az LMBTQ-közösség jogai miatt aggódva fogalmazták meg a római szerződést. Hogy lehet ennyire másképp értelmezni azt, hogy melyek az EU alapvető értékei?
– Rátapintott a probléma lényegére. Az alapértékek szépen lassan közhelyekké válnak: az élethez való jog, a méltósághoz való jog, a diszkrimináció elutasítása, és így tovább. Az alapvető értékeket politikailag eltorzították, és a progresszív politikusok azt akarják, hogy ezeket az értékeket úgy értelmezzük, ahogy nekik tetszik. Ezek az emberek éjjel-nappal a sokszínűségről papolnak, de a tolerencia apró jelét sem mutatják.
Nem hiszem, hogy a magyar és a lengyel konzervatív kormány örömmel gondol arra, hogy Belgiumban a kiskorúakon is végrehajthatnak eutanáziát vagy hogy Franciaországban a kiskorú lányok abortuszához nem kell szülői beleegyezés, de tudomásul veszik, hogy ez nemzeti ügy, és nem szólnak bele.
Létezik egy jó kompromisszumos megoldás: a közös kompetenciákkal közösen foglalkozunk, ami pedig az uniós hatáskörön kívül esik, az nemzeti ügy. Ezt az elvet most megsértette az a tizenhét miniszterelnök, aki aláírta a Magyarországgal szemben megfogalmazott, az LMBTQ-jogokra hivatkozó nyilatkozatot. Ez a levél az erkölcsi felsőbbrendűségről szól, illetve arról, hogy a hatáskörök megoszlása, a szubszidiaritás elve gyakorlatilag semmit sem jelent, ha a szent és sérthetetlen LMBTQ-ügyről van szó. Tizenhét tagország tíz másik – a nyilatkozatot alá nem író – országgal került szembe olyan kérdésben, ami nem is EU-kompetencia. A gyakorlat mégis azt mutatja, hogy ezekre az „értékekre” hivatkozva indítanak kötelezettségszegési eljárásokat. Ez veszélyes precedens.
– A Corvinák.hu-n megjelent írásában azt írja: elsőre abszurdnak tűnik, hogy az EU csúcsvezetői egy szigorúan nemzeti üggyel foglalkoznak. A júniusi EU-csúcs végére azonban nyilvánvaló lett, hogy a cancel culture, azaz az eltörlés kultúrája legitim politikai módszerré nőtte ki magát. Mitől lett ekkora hatalma a politikai korrektségnek?
– A cancel culture egy méreg, egy cunami, ami végigsöpört az egész nyugati világon. A legjobb nyugati egyetemeket is teljesen maga alá gyűrte. Sokan azt mondják, a közösségi oldalak hatására alakult ki, az emberek érzelmeit manipulálva. Én magam is értetlenül állok a dolog előtt. Látom, hogy az EU-ban is vannak olyan emberek, akik nagyon képzettek, mégis elvesztik a józan eszüket, amikor bizonyos ügyekről, például az LMBTQ-kérdésről van szó. A júniusi EU-csúcson is érzékelhető volt, hogy a Magyarországgal szembeni fellépés elsősorban az érzelmekről szólt, az erkölcsi felsőbbrendűségről, nem a tények megvitatásáról. Magyarországot rögtönítélő bíróság elé állították. A cancel culture a Nyugat kulturális rákfenéje, amely az EU legmagasabb szintjéig jutott el. Ez komoly aggodalommal tölt el.
– Az EU nyugati és keleti fele között kialakult hatalmas ideológiai szakadék tovább mélyülhet?
– Jelenleg az EU föderalizációja zajlik. Ennek van egy gazdasági vetülete, hiszen a Covid-válság utáni helyreállítási támogatásokra például a dél-európai államoknak égetően nagy szükségük van. A helyreállítási alapot az összes tagállam beleegyezésével hozták létre. Ha hozzáadjuk ehhez azt, hogy ezzel párhuzamosan az értékek föderalizációja zajlik, és harcot folytatnak a nemzeti alkotmánybíróságok az Európai Bírósággal, akkor mindez nagy politikai feszültséget fog szülni. Növekedhet az EU iránti bizalmatlanság is, ami azért nem jó, mert bizonyos kihívásokkal szemben erős EU-ra van szükségünk. Konszenzusra kell törekednünk olyan kérdésekben, amelyekben többé-kevésbé egyetértenek a tagállamok: geopolitikai kérdések, a gazdasági növekedés beindítása, a fiatalkori munkanélküliség leküzdése. Ehelyett megosztják Európát olyan ügyek, mint az LMBTQ-közösség jogai, amiről még az egyes tagállamokon belül is heves viták zajlanak. Spanyolországban például a kormányzó szocialisták a feministákat képviselik, a nők jogaiért harcolnak, velük szemben a koalíciós partner szélsőbaloldali Podemos a transzneműek érdekeiért lép fel. Az Európai Bizottság pedig hirtelen úgy döntött, hogy a legszélsőségesebb álláspont mellé áll.
Itt a dokumentum: Brüsszel az LMBTQ-propaganda miatt indított kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen
Brüsszel egyértelműen az LMBTQ-propaganda érdekében próbálja megbüntetni Magyarországot. A kötelezettségszegési eljárásokat megindító Európai Bíróság ugyanis azt állítja, hogy a kiskorúakat célzó LMBTQ-propaganda szembesíti az embereket az élethelyzetek sokrétűségével, így kedvezően befolyásolhatja a gyermekek fejlődését. Az uniós szerv egyúttal kifogásolja, hogy a magyar kormány a jogszabállyal kizárja a gyermekek számára hozzáférhető tartalmakból az LMBTQ-aktivistákat. A nemzetközi genderlobbi teljesen behálózta Brüsszelt: akárcsak a migrációs válság idején, a bizottság ezúttal is erőszakosan akarja megváltoztatni Magyarország álláspontját. Csakhogy ez nem lesz könnyű, hiszen a magyarok népszavazáson dönthetnek a gyermekek jövőjéről. Az Európai Bizottság 54 oldalas dokumentumot küldött a kötelezettségszegési eljárásról, erre később külön is visszatérünk.
Július 15-én az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárásokat indított Magyarország ellen az LMBTQ-lobbi érdekében. Brüsszel azt is kifogásolta, hogy a magyar hatóságok arra szólították fel a Meseország mindenkié című könyv kiadóját, hogy a borítón tüntesse fel, hogy a könyv „a hagyományos nemi szerepektől eltérő viselkedést” mutat be.
Ismét megtámadták Magyarországot
Az Országgyűlés még júniusban szavazta meg az új, a gyermekek védelmét tovább erősítő törvénycsomagot, amit az LMBTQ-lobbi hatása alatt álló hazai és nemzetközi baloldal azonnal össztűz alá vett. Pedig a jogszabály csupán egyetlen dolgot garantál a legfiatalabbaknak: biztonságos gyermekkort. Az új szabályozás értelmében létrejön egy név szerint kereshető pedofil-nyilvántartás, valamint a Büntető Törvénykönyv vonatkozó részei is szigorodnak.
A jogszabály az élet más területén is védelmet kíván nyújtani a legfiatalabbnak, így a jövőben nem lesz megengedett, hogy a 18 éven aluliak számára a szexuális fejlődésről szóló foglalkozások, a reklámok és a különféle műsorok a nem megváltoztatására, valamint a homoszexualitás népszerűsítésére irányuljanak.
Az Európai Bizottság ebbe próbál belekötni, ami azért furcsa, mert a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvény eddig is tiltotta a fent részletezett tevékenységet, a gyermekvédelmi törvény csupán módosította ezt. Magyarán az uniós bürokraták ezúttal is koholt vádakkal próbálkoznak, akárcsak a migrációs vita idején. A cél jól érzékelhetően ugyanaz, mint akkor:
MAGYARORSZÁGOT TÉRDRE KÉNYSZERÍTENI ANNAK ÉRDEKÉBEN, HOGY ÁLLÁSPONTJÁT MEGVÁLTOZTASSA, EZÚTTAL A GYERMEKEK VÉDELMÉNEK ÜGYÉBEN.
Bár a fentiekből teljesen egyértelmű, hogy a legújabb, összehangolt támadás mögött a nemzetközi LMBTQ-lobbi nyomásgyakorlása áll, a hazai baloldal ezt nem ismeri el. Ehelyett ködösítésbe kezdtek, a baloldali politikusok és médiájuk mindenről beszél, csak a lényegről nem.
Éppen ezért érdemes megnézni, hogy az Európai Bizottság mivel indokolta a Magyarország megbüntetését célzó kötelezettségszegési eljárások megindítását.
Támadás az LMBTQ-jogok miatt
A Brüsszel által július 15-én közzétett dokumentumnak eleve azt a címet adták, hogy „Az Európai Unió alapvető értékei: a Bizottság jogi lépéseket tesz Magyarország és Lengyelország ellen a LMBTIQ-személyek alapvető jogainak megsértése miatt”, amiből jól kirajzolódik a lényeg. Ahogy a lenti ábrán látható, a szövegtörzsben még azt is egyértelművé tették, hogy szerintük Magyarországon betiltották az LMBTQ-tartalmakat, ami képtelen hazugság, hiszen a felnőtt emberek bármikor fogyaszthatnak ilyeneket.
Brüsszel egyébként annyira az LMBTQ-propagandisták oldalára állt, hogy a szövegben egyenesen azt állítja, hogy az LMBTQ-tartalmak megjelenítése nem káros a gyermekek jóllétére, és összhangban áll az érdekeikkel.
Mutatjuk az angol nyelven elérhető eredeti dokumentumot:
Emlékezetes, Orbán Viktor a Magyar Rádió péntek reggeli interjújában azt mondta, a magyar kormány 54 oldalas levelet kapott a kötelezettségszegési eljárásról. Ebben 54 oldalon keresztül azt követelik, hogy változtassuk meg a gyermekvédelmi törvényt.
Az Origo információi szerint a dokumentumban azt állítják, hogy a gyermekvédelmi törvényben foglalt korlátozások negatív hatással vannak az LMBTQ-személyek véleménynyilvánítási képességeire. Brüsszel döbbenetes módon azt kifogásolja, hogy a jogszabállyal
KIZÁRJÁK A GYERMEKEK SZÁMÁRA ELÉRHETŐ TARTALMAKBÓL AZ LMBTQ-PROPAGANDISTÁKAT.
Ezzel még nincs vége a sornak: az Európai Unió álláspontja szerint a magyar szabályok növelik az LMBTQ-személyekkel szembeni elfogultságot a társadalomban, sőt, teret engednek a megbélyegzésüknek. A kommunikációs összhang ezúttal is megfigyelhető a nemzetközi és a hazai baloldal között: az uniós szervnek szintén az az egyik érve, hogy a jogszabály összemossa, és így ugyanolyan veszélyesnek tartja az LMBTQ-személyeket és a pedofilokat – ami egyértelmű hazugság.
Mind közül talán az a legdöbbenetesebb gondolatmenete a bizottságnak, hogy ez a fajta kommunikáció kedvezően befolyásolhatja a gyermekek fejlődését (!), ami megszüntetheti az LMBTQ gyermekek, felnőttek és családok megbélyegzését. Brüsszel tehát egyértelműen azt követeli, hogy a gyerekek körében is propagálni lehessen a nemváltoztatást, mert ez kedvezően befolyásolja a fiatalkoróak fejlődését.
Népszavazással a nemzetközi lobbi ellen
Az irtózatos nemzetközi nyomás és az LMBTQ-lobbi látványos brüsszeli térnyerése után a kormány úgy döntött, hogy a magyar emberek véleményét kikérve népszavazást kezdeményez a témában. A cél ugyanaz, mint a migrációs viták és a betelepítési kvóták erőltetése idején: megüzenni Brüsszelnek, hogy Magyarország nem azt az utat kívánja járni, mint amit az országra szeretnének erőltetni.
A referendumot a tervek szerint legkésőbb jövő év elején tartják meg. A magyarok ekkor véleményt nyilváníthatnak arról, szeretnék-e, hogy a kiskorúak szembekerüljenek az LMBTQ-propagandával az oktatási intézményekben, illetve a médiában. Így többek között arról dönthetnek, elérhetővé tennék-e gyermekeiknek a nemváltoztató műtéteket. Ez azért is aktuális, mert a Momentum a napokban azzal kezdett el kampányolni, hogy kormányon lehetővé tennék a biológiai nem megváltoztatására irányuló beavatkozásokat.
Mondani sem kell, a népszavazás tétje hatalmas, hiszen azon a magyar gyermekek jövőjéről születik döntés. A kormány a következő kérdésekben tart népszavazást:
- Támogatja-e ön, hogy kiskorú gyermekeknek köznevelési intézményben a szülő hozzájárulása nélkül szexuális irányultságokat bemutató foglalkozást tartsanak?
- Támogatja-e ön, hogy kiskorú gyermekek számára nemi átalakító kezeléseket népszerűsítsenek?
- Támogatja-e ön, hogy kiskorú gyermekek számára is elérhetőek legyenek a nemátalakító kezelések?
- Támogatja-e ön, hogy kiskorú gyermekeknek fejlődésüket befolyásoló szexuális médiatartalmakat korlátozás nélkül mutassanak be?
- Támogatja-e ön, hogy kiskorú gyermekeknek a nem megváltoztatását bemutató médiatartalmakat jelenítsenek meg?
Nem véletlenül ezekben a kérdésekben lehet dönteni, hiszen az LMBTQ-propaganda látványosan teret nyert az Egyesült Államokban és Európa egyes részein, és egyre több országot próbál bevenni.
Rossz nemzetközi példák
Ahogy korábbi cikkünkben már foglalkoztunk vele, az LMBTQ-őrület európai és tengerentúli erősödését számos eset bizonyítja.
Svédországban 2008 és 2018 között 1500 százalékkal nőtt a transzneműek száma a 13–17 éves gyermekek körében. A társadalomban most kezdett mindez lecsapódni, éppen ezért egyre inkább nő az ellenállás a kiskorúaknál engedélyezett nemátalakító műtétek miatt. Mostanra már azt is egyre többen elismerik, hogy az átalakításokra lehetőséget nyújtó rendelkezéseket az LMBTQ-lobbi nyomására fogadta el a svéd parlament.
Szintén a skandináv országon eluralkodó LMBTQ-terror erejét mutatja, hogy a svéd bíróság arra hivatkozva enyhítette egy migránsokat erőszakoló LMBTQ-aktivista büntetését, hogy az illetőt kirúgták a munkahelyéről. Az északi országban már annyira rossz a helyzet, hogy az LMBTQ-aktivisták akadály nélkül léphetnek be az óvodákba és az iskolákba.
Egészen elképesztő szinten tart a genderőrület Németországban, ahol egyes helyeken már arra tanítják a kisiskolásokat, hogyan kérhetik a nemváltoztatást. Bizonyos civil szervezetek ugyanis már az általános iskolákban elkezdik az ezzel kapcsolatos propaganda terjesztését. Európa több országában is lehetővé tették a 18 év alattiak számára az úgynevezett nemátalakító műtéteket. Spanyolországban például nemrég fogadták el azt a törvényt, amelynek következtében a kiskorúak megváltoztathatják a nemüket.
A terror a tengerentúlon is tombol: az amerikai Oregonban azért rúgtak ki két tanárt, mert ellenezték, hogy az intézményi LMBTQ-szabályoknak megfelelően olyan személyes névmáson kellett volna hívniuk a diákokat, amit ők elvárnak.
A minap számolt be arról a brit The Guardian, hogy a skóciai Dumfriesban egy iskolai nyári táborban a 11-18 év közötti fiúk arról tanulhatnak többek között, hogyan hozzanak létre egy új személyiséget maguknak. Emellett a tervek szerint beavatják őket abba, hogyan sminkeljék magukat, valamint felvilágosítják őket az LMBTQ-mozgalom történelméről is. Nagy-Britanniában már naponta legalább egy gyerek változtatja meg a nemét. Nagy részük a 14-15 évesek közül kerül ki, de nem ritka, hogy 10 éveseket műtenek meg.
Világbotrány lett abból, hogy a bíróság feltételes elzárással büntette azt a kanadai férfit, aki nem engedte 14 éves lánya nemváltoztató műtétjét. Arról nem is beszélve, hogy már mindennaposak lettek az érzékenyítő és a kiskorúakat fejlődését negatívan befolyásoló tartalmak a különféle médiumokban. Erre jó példa, hogy az Amazon támogatásával készülő új Hamupipőke filmben a Tündérkeresztanyát Billy Porter fekete homoszexuális férfi alakítja majd.
magyarnemzet, origo
Képek: ujszo, blikk, origo, 24, budapestpride,
