forrás: MTI
Megszerezte a brit EU-tagságról tartott népszavazás voksainak többségét a kilépést pártoló tábor, így véglegessé vált győzelme. A győzelemhez 16,8 millió szavazatra volt szükség, és a Brexitre leadott voksok száma a péntek reggeli hivatalos adatok szerint átlépte ezt a számot.
Az eredmények alapján a választók 52 százaléka szavazott a kilépésre, 48 százalék a bennmaradásra. Nagy-Britannia 43 éve, 1973-ban csatlakozott az Európai Unió elődszervezetéhez, a Európai Gazdasági Közösséghez. Két évvel később is tartottak egy népszavazást arról, hogy Nagy-Britannia az EGK tagja maradjon-e, de akkor a brit választók kétharmada a bennmaradásra voksolt.
Előzmény:
A BBC legfrissebb előrejelzése szerint a kilépés hívei nyerték meg a brit EU-tagságról rendezett népszavazást. A font mélypontra zuhant. Nigel Farage, az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártjának (UKIP) vezetője lemondásra szólította fel David Cameron konzervatív párti miniszterelnököt.
A BBC péntek reggeli előrejelzése szerint a Brexit-tábor, vagyis a kilépés hívei nyerték meg a brit EU-tagságról rendezett népszavazást. Hasonló következtetésre jutottak az ITV kereskedelmi televízió szakértői. A brit közszolgálati médium számításai szerint a végeredmény 52:48 százalékos megoszlás lesz a Brexit-párt javára. A SkyNews és a CNN már tényként közölte a hírt.
Farage lemondásra szólította fel Cameront
A font három évtizedes mélypontra zuhant. Nigel Farage, a brit EU-tagság feladásáért kampányoló legnagyobb brit politikai párt, az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártjának (UKIP) vezetője péntek reggel azonnali lemondásra szólította fel David Cameron konzervatív párti miniszterelnököt arra az esetre, ha a Brexit-tábor, vagyis a kilépés hívei győznek.
Nigel Farage, az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártjának (UKIP) vezetője. EPA/HANNAH MCKAY
Közép-európai idő szerint reggel fél 6-ig a 382 választókörzetből 299 jelentette be a szavazás helyi eredményét, és ezek alapján a Brexit-tábor 52 százalékos többségben járt.
A szavazóhelyiségek csütörtök esti zárása után a legnagyobb brit közvélemény-kutató cég, a YouGoV által közzétett felmérés még azt valószínűsítette, hogy országosan a bennmaradásra a választók 52 százaléka, a kilépésre 48 százalék voksolhatott.
Egy másik nagy brit közvélemény-kutató, az Ipsos MORI még szélesebb, 54:46 százalékos megoszlást valószínűsített az EU-párti tábor javára csütörtök éjjel közzétett felmérésében.
A referendum első nagy meglepetésével az északkelet-angliai Newcastle szolgált, amelynek választópolgárai közül 65 404-en szavaztak a bennmaradásra, és 63 598-an a kilépésre, vagyis az EU-párti tábor itt épphogy 50 százalék feletti eredményt ért el. Newcastle-t a brit választási szakértők előzetesen a népszavazás várható kimenetelének egyik meghatározó választókörzeteként tartották nyilván, és sokkal jobb eredményt vártak a bennmaradást pártoló tábornak.
Nigel Farage, a UKIP vezetője, aki két évtizede kampányol azért, hogy Nagy-Britannia lépjen ki az Európai Unióból, péntek reggeli nyilatkozatában kijelentette: David Cameronnak “azonnal” le kell mondania kormányfői tisztségéről, ha a népszavazást a Brexit-tábor nyeri. Farage szerint június 23-a “Nagy-Britannia függetlenségi napjaként fog bevonulni a történelembe”.
A szavazóhelyiségek zárása után a kormányzó Konzervatív Párt 84 képviselője – köztük az összes kabinettag – mindazonáltal nyílt levelet tett közzé David Cameronnak címezve, kérve a kormányfőt, hogy a népszavazás kimenetelétől függetlenül maradjon tisztségében, mivel érvelésük szerint “ez a kötelessége”. Boris Johnson, London konzervatív párti előző polgármestere és Michael Gove igazságügyi miniszter is aláírta a levelet, jóllehet mindketten a kilépésért kampányoló tábor frontemberei voltak.
David Cameron brit miniszterelnök. EPA/FACUNDO ARRIZABALAGA
Cameron hivatalos álláspontja a kampányban az volt, hogy Nagy-Britanniának az EU-ban kell maradnia.
A jogosultak 72,1 százaléka adta le szavazatát
Az európai uniós tagságról tartott brit népszavazáson a választásra jogosultak 72,1 százaléka adta le szavazatát – derült ki a 382 választókörzet által péntek hajnalban közölt adatokból.
Korábban szakértők úgy vélték, a magas részvétel a bennmaradást támogatóknak kedvez. Mindazonáltal a 382 választókörzetből több mint 270 már a voksolás eredményét is közölte, és a kilépést támogatók a voksok 51,4 százalékával vezetnek, ami mintegy hatszázezer voks előnyt jelent, és a legtöbb fogadóiroda is most már azt tartja valószínűbbnek, hogy az Egyesült Királyság kilép az Európai Unióból.
16,4 millió szavazat elég lehet a győzelemhez
A becsült részvételi adatok alapján 16 410 000 szavazatra lesz szükség ahhoz, hogy eldőljön, az Európai Unió tagja marad-e az Egyesült Királyság – jelentette a BBC brit közszolgálati televízió.
John Curtice választási szakértő a BBC honlapján úgy számolt, hogy a részvételi arány végül 72 százalék körül alakul majd, s a 46 501 241 választásra jogosultból ez alapján állapította meg, hogy hány szavazat megszerzése kell ahhoz, hogy az egyik oldal győzelme kijelenthető legyen.
Egyelőre a 382 választókörzetből 15-ből jelentették a helyi eredményeket, s szinte minden egyes új bejelentéssel megfordult a rendkívül szoros eredmény. Az eddig összeszámolt szavazólapok átlagosan 68,2 százalékos részvételt jeleznek ebben a 15 körzetben.
Orbán Viktor: Európának le kell vonnia a tanulságot a bírálatokból
A brit népszavazás eredményétől függetlenül Európának le kell vonnia a tanulságot az állampolgárok millióinak bírálatából, amelyet több tagállamban is megfogalmaznak – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Bild című német lapnak nyilatkozva. Az újság pénteki számában megjelenő interjúból a dpa német hírügynökség ismertetett előzetesen részleteket.
David Cameron brit miniszterelnök (b) fogadja Orbán Viktor magyar kormányfőt a londoni miniszterelnöki rezidencia előtt 2013-ban. MTI/EPA/Facundo Arrizabalaga
A magyar kormányfő – mint a dpa kiemelte – még a referendum eredményének közzététele előtt adott interjúban alapvető uniós reformokat sürgetett.
Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy az Európai Uniónak mélyreható identitásváltásra van szüksége, és ez mindenekelőtt az Európai Bizottságra vonatkozik.
A magyar kormányfő több követelést is megfogalmazott az unióval és a brüsszeli bizottsággal szemben.
Hangsúlyozta, hogy az Európai Uniónak ismét ragaszkodnia kell a szerződések tiszteletben tartásához, ahelyett, hogy egyes tagállamok számára különleges jogokat biztosítsanak és a szerződésszegést egyszerűen tudomásul vegyék. Hangsúlyozta továbbá, az unió külső határainak szigorúbb védelmére van szükség.
