A községet Külső-Somogyban, a Balatontól délre, Tabtól 18 km-re, a Kaposvár-Szántód közötti út szeli át. Andocsról el lehet jutni Karádon át Balatonlellére is. A Kaposvár-Siófok közötti vasútvonalhoz Nagytoldipusztán van állomása, a legközelebbi városokhoz jó az autóbusz-közlekedés is.
A környék a honfoglalás előtt is lakott volt, az 1332-37. évi pápai tizedjegyzékben már plébániával szerepelt. Az 1550-es években szállták meg a területet a törökök, akik elől a lakosság egy része elmenekült. A hódoltság idején az andocsi lakosságot a papi teendőket ellátó laikusok, a liceátusok segítették katolikus hitük megtartásában. A kolostor alapkövét 1725 májusában tették le, s 15 éven át épült a ma is látható barokk stílusban.
A gótikus kegykápolna a mostani templom szentélye lett.
A templomot Padányi Bíró Márton, veszprémi megyéspüspök szentelte fel 1747-ben, s ekkor építették a templomhajóhoz a három harangot magába foglaló harangtornyot.
Az andocsi kápolna már a török hódoltság idejétől látogatott búcsújáróhely, a hívek ezrével keresték fel a Mária-ünnepeken, Szent Ferenc és Szent Antal napján. A főbúcsú napja Nagyboldogasszony ünnepén, augusztus 15-én vált hagyománnyá. A ferences atyák beköltözésükkor a templombelsőben egy kopott oltáron három faszobrot találtak, melyek a Boldogságos Szüzet, Szent Katalint és Szent Dorottyát ábrázolták.
A templomhajó elején lévő dombormű a Szentháromságot ábrázolja, míg a hajó közepére egy vörös márványlappal borított kriptát állíttatott magának és feleségének Gál Gábor. A földszinti helyiségekben kapott helyet a Mária-ruhák múzeuma, ahol a már több mint kétszáz darabból álló gyűjteményt őrzik. 1747 óta öltöztetik a Mária-szobrot, amelynek a világ minden tájáról küldenek ruhákat.
Hagyománnyá vált a minden második péntek délelőtti szoboröltöztetés. A nagy látogatottság miatt növelni kellett a kegytemplom búcsúinak számát, ezért van pünkösdi, nagyboldogasszonyi főbúcsú, Őrangyalok búcsúja, Kisasszony és Mária nevenapi főbúcsú, valamint még négy búcsúnap.
A település 1726-tól a veszprémi püspökség birtoka volt.
A civil szerveződések sorát 1894-ben az iparoskör nyitotta meg, ezt követte az olvasókör, az önkéntes tűzoltók, majd a lövész és a leventeegyesület, valamint a KALOT. 1948-ig fennállt a hangya szövetkezet, az új gazdák hiteligényeinek kielégítését szolgálta a hitelszövetkezet, a szarvasmarha tartást pedig a tejszövetkezet. 1934-ben makadámút épült Karádig, és sportpályát avathattak a fiatalok.
Az 1872-től működő körjegyzőség önálló községi tanács lett 1950-ben, s ekkor alakult meg az első termelőszövetkezeti csoport Sztálin néven, majd két évvel később az Új Barázda. Az 1957-es újjászerveződés során létrejövő Új Élet Tsz egyesült a Németsürüpusztaival, majd 1973-ban beolvadt a karádi Búzakalász szövetkezetbe. A termelőszövetkezeti összevonásokat követte a közigazgatási rendezés, Andocsot Karádhoz csatolták. A település fejlődése lelassult. Az önálló közigazgatásért folytatott harcot 1988-ban koronázta siker, s ekkor lettek önállóak, ám a fontos közösségi épületeket ekkor már nem tudták létrehozni. A németsürüi külterületi lakott hely mellett Toldipusztát is Andocshoz csatolták.
A rendszerváltást követően megalakult önkormányzat igyekezett pótolni a kiesett éveket az infrastruktúra fejlődése terén.
1997-ben a fiatalok életre hívtak egy ifjúsági klubot.
A sportnak fontos szerepe van a közösség életében: testedző klub, sportkör működik, érdeklődés kíséri a labdarúgó csapat szerepléseit.
A mezőgazdaságból élők szakmai ismeretszerzését segíti a gazdaköri egyesület. Az idősebbekről szintén klub keretei között gondoskodik az önkormányzat. Az andocsi munkaképes korúak 15%-a munkanélküli. Többségük szakképzetlen, az önkormányzatnak a szűkös anyagiak miatt nincs lehetősége munkahelyteremtő beruházásra.
Fekvése
A község Szántód és Kaposvár között félúton fekszik, a hozzá legközelebb található várostól, Tabtól 18 kilométerre.
Története
Az 1332–1337-es pápai tizedjegyzék szerint akkor már plébánia működött a faluban. A 16. században 3 részét említik a források, Egyházas-Andocsot (a toldi pálosok tulajdona), Nemes-Andocsot (ennek világi urai voltak), valamint Kápolnás-Andocsot (a lövöldi perjelé volt). A hódoltság idején lakossága erősen lecsökkent, a jezsuita Mindszentek-temploma is használaton kívül volt, bár az ott taláható Mária-szobor épségben maradt. Ez a tény tette a települést híres búcsújáró hellyé.
1726-ban a veszprémi püspökség birtokába került.
Andocs településrészei Németsűrűpuszta és Nagytoldipuszta, melyek korábban önálló községek voltak.
A korábbi állítással ellentétben Sárdy János színész, operaénekes, akinek kántortanító volt a végzettsége, nem Andocson, hanem a nem túl távoli Nagykónyiban született, s nyolc éves volt, amikor szüleivel a híres Mária-kegyhelyre, Andocsra költözött.
Nevezetességei
* Barokk kegytemplom, XIV. századból való szentéllyel:
Az egykori középkori település plébánia templomát az 1332-1337-es pápai tizedjegyzék említi először. A templom 16. századi átépítése során kapta a terület egyik legszebb hálóboltozatos szentélyét, amely a kolostortemplom legfontosabb eleme. A török hódoltságot követően a jezsuita rendhez tartozó Horváth János plébános talált rá a romos plébánia templomra és az épségben maradt Szűz Mária szoborra. Andocs és temploma a 17. századtól búcsújáróhely. A jezsuita rendet követő Ferences rend 1721-ben kolostort épített a plébániatemplom mellett, amely két év múlva tűzvész áldozata lett. A ferences rendiek által megőrzött és a tűzvészt is túlélt 3 szobor ma is láthatóak a templom főoltárán. 1725-ben kezdték el építeni az új kolostort, amelyben megőrizték a középkori szentélyt. Az új kolostort és templomot 1747-ben szentelték fel. A zarándokhely legfontosabb elemét a Szűz Mária szobrot, Széchenyi Katalin grófnő díszes ruhába öltöztette. Innen számítható az a szokás, hogy a szobor hálaadásként újabb és újabb öltözékekkel gazdagodik. Ma már több mint 258 öltözéke van, amely a Mária múzeum kiállítási anyagaként megtekinthető. [1]
* Mária-ruhák Múzeuma:
A környéken egyedülálló gyűjtemény ma már több mint kétszáz darabból álló ruhatár. Az első palástot Széchenyi Katalin grófnő 1747-ben ajándékozta a kegyszobornak, példáját sokan követték.
A múzeum a Mária-kegyszobor templomával egybeépült egykori kolostorban található. A Máriához imádkozó hívők adományozták a színpompás hímzésekkel (gyakran népies motívumokkal) díszített palástokat. Ezekkel minden második hét péntekjén, hagyományos rituálé keretében öltöztetik fel a Mária-szobrot.
Bejelentkezéssel látogatható.
* Szentháromság-szobor:
A szobrot az idegenből visszatértek állíttatták 1907-ben. A XX. század elejének kivándorlási lázában Andocsot száztizenegyen hagyták el.
* Római katolikus templom (Nagyboldogasszony):
A gótikus előzmények után az 1700-as években barokk hajóval bővített templom már az 1600-as években zarándokhely volt. Több csodás jelenség fűződik az andocsi Máriához. A kegyszobrot minden második hét péntekjén felöltöztetik.
A községben már az 1332-37-es pápai tizedjegyzék szerint plébánia működött. A történeti tények szerint a török hódoltság idején a lakosság egy része elmenekült a faluból, így elárvult a jezsuiták által fenntartott Mindenszentek temploma és a plébánia is. A lepusztult épületegyüttesben egyedül a Szűzanya szobra maradt épségben. A csodának számító jelenséget felismerte Horváth Miklós jezsuita atya, és 1665-1681 között Andocsot híres búcsújáró hellyé fejlesztette.
Az 1721-ben épült rendház alig hét év múlva leégett, de a mellette álló gótikus kápolna épségben maradt – ez újabb csodás jelenség -, és ez lett a szentélye a barokk hajóval kibővített mostani, 1747-ben felszentelt, a XX. század elején részben megújított templomnak.
A kápolna és a templom tehát több mint három évszázada ezrek által látogatott búcsújáró hely. A fő búcsút augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján tartják, ezen kívül még kilenc ünnepen érkeznek zarándokok a faluba.
A kegytemplommal egybeépített egykori kolostor földszintjén látható a Mária-ruhák Múzeuma.
* Kolostor:
A veszprémi püspök 1721-ben építtetett rendházat a ferenceseknek, de az leégett. Az új, barokk stílusú rendházat 1740-ben vették birtokukba a szerzetesek. Ma itt található a Mária-ruhák Múzeuma.
Az épületben ma a római katolikus plébánia és általános iskola működik, földszintjén kapott helyet a Mária-ruhák Múzeuma.
Cím: Szabadság tér 1.
Tel: +36 (84) 572-022
E-mail: [email protected]
Web: www.falvak.hu/andocs
