Időről időre mindannyian megtapasztaljuk a levertséget. Egy kudarc, egy veszteség, a túlterheltség vagy akár az évszakváltás is okozhat átmeneti rosszkedvet. A depresszív hangulat azonban több lehet egyszerű szomorúságnál. Amikor a belső üresség, az érdeklődés elvesztése és a motiválatlanság tartósan jelen van, érdemes komolyan venni a jelzéseket.
Mi a különbség rosszkedv és depresszív hangulat között?
A hétköznapi rosszkedv általában konkrét okhoz köthető, és idővel enyhül. A depresszív hangulat ezzel szemben:
- tartós (hetekig fennállhat),
- nem mindig kapcsolódik egyértelmű kiváltó okhoz,
- kihat a mindennapi működésre.
Az érintett gyakran arról számol be, hogy „minden nehéz”, „semmihez nincs kedvem”, vagy hogy a korábban örömet adó tevékenységek elveszítették jelentőségüket. A koncentráció romlik, a döntéshozatal nehezebb, a jövő kilátástalannak tűnhet.
A depresszív hangulat testi jelei
A lelkiállapot szorosan összefügg a test működésével. A depresszív hangulat gyakran együtt jár:
- alvászavarokkal (álmatlanság vagy túlzott alvás),
- étvágyváltozással,
- krónikus fáradtsággal,
- fejfájással, emésztési panaszokkal.
Az idegrendszer és a hormonrendszer működése ilyenkor megváltozhat. A szerotonin- és dopaminszint egyensúlyának felborulása is szerepet játszhat a tünetek kialakulásában.
Mi állhat a háttérben?
A depresszív hangulat nem gyengeség, és nem „akaraterő kérdése”. Több tényező együttese vezethet hozzá:
- tartós stressz,
- feldolgozatlan veszteség,
- munkahelyi vagy párkapcsolati konfliktusok,
- genetikai hajlam,
- hormonális változások,
- krónikus betegségek.
Az is előfordul, hogy valaki kívülről sikeresnek tűnik, mégis belül tartós ürességet él meg. A társadalmi elvárások, a folyamatos teljesítménykényszer és a digitális túlterheltség mind hozzájárulhatnak a lelki kimerüléshez.
Mikor beszélünk depresszióról?
Amennyiben a depresszív hangulat legalább két héten át fennáll, és több tünet is társul hozzá – például örömvesztés, alvászavar, értéktelenség-érzés, koncentrációs nehézség –, akkor felmerülhet a klinikai depresszió gyanúja. Ilyen esetben szakember segítsége javasolt.
A diagnózist pszichiáter vagy klinikai szakpszichológus állítja fel, és a kezelés személyre szabott. Ez magában foglalhat pszichoterápiát, életmódbeli változtatásokat, szükség esetén gyógyszeres kezelést.
Mit lehet tenni enyhébb esetben?
Enyhébb depresszív hangulat esetén is fontos a tudatos beavatkozás. Segíthet:
- a rendszeres testmozgás,
- a strukturált napirend,
- a társas kapcsolatok ápolása,
- a képernyőidő csökkentése,
- a tudatos pihenés,
- a megfelelő alvás és táplálkozás.
A pszichológiai támogatás nem csak súlyos esetben hasznos. Egy szakember segíthet feltárni a háttérben álló mintákat és megküzdési stratégiákat.
Nem kell egyedül maradni
A depresszív hangulat sokszor csendben zajlik. Az érintettek gyakran nem beszélnek róla, mert szégyellik vagy attól tartanak, hogy nem értik meg őket. Pedig a lelki nehézségek ugyanúgy figyelmet és gondoskodást igényelnek, mint a testi betegségek.
Amikor a kilátástalanság érzése felerősödik, vagy önkárosító gondolatok jelennek meg, azonnali segítségre van szükség. Magyarországon ingyenesen hívható lelki segélyszolgálatok működnek, és sürgős esetben a 112-es segélyhívó is elérhető.
A depresszív hangulat nem végállapot. Megfelelő támogatással, szakmai segítséggel és türelemmel a javulás reális lehetőség. A legfontosabb lépés gyakran az első: felismerni, hogy segítséget kérni nem gyengeség, hanem felelős döntés.
