Történet
A község neve feltehetően a „páhol” igéből származtatható. Dr. Szántó Imre, a falu monográfusa szerint a környéken működő tímár foglalkozásra, a nyersbőr „páholására” utalt, annak a -k többes szám jelével ellátott változata. ( Kép: A bőrpáholás, kikészítés eszközei) Ugyanis e környéken az évszázadok folyamán több település is létezett, mely hasonló tevékenységgel foglalkozott a közelben feltörő meleg vízre alapozva. Az „Alsópáhok” név csak 1622-ből ismeretes, bár valószínű, hogy előtte is létezett. A korábbi írásos emlékekben, mint „Hosszúpáh” szerepelt.
Szórványos régészeti leletek bizonyítják, hogy a terület már az őskorban is lakott volt. Kerültek elő leletek a rézkorból, bronzkorból, a kora vaskorból, megtalálhatók a vonaldíszes kerámia népének, s a péceli kultúrának a nyomai. (Kép: Leletek a településről, a Balatoni Múzeum anyagából)
Szintén régészeti leletekből ismerjük a falu középkori román templomának helyét, melyet Dr. Szántó Imre tárt fel 1948-ban. Ezt a templomot a források 1369-ben említik először, de feltehető, hogy a XI. században épült, s Szent Margit tiszteletére szentelték. Hasonlóan a többi kis román templomhoz. Egy hajóját félköríves szentély zárta le, 1778-ban pusztult el. Szintén elpusztult a területről ismert másik középkori templom, az 1354-ből való, s az 1369-ben épített Boldogságos Szűz tiszteletére szentelt templom, melynek utolsó említése 1763-ból ismert. Ez a templom a Zalavári-hát gerincén elhelyezkedő Boldogasszony Páh, a későbbi Nemesboldog-asszonyfa település temploma volt. A település később beolvadt Alsópáhokba. A település mai templomát is ebben az időszakban, 1770-ben kezdte el építtetni Koller veszprémi püspök, melynek titulusa a „Szent Kereszt felmagasztalása” lett. (Kép: az alsópáhoki és a nemesboldogasszonyfai templom)
A falu a középkorban a zalai vár földje volt. Első írásos említése egy 1259-ben kelt adománylevélben található, „Paah” néven. Az adománylevélben IV. Béla fia, István királyfi adományoz a falu területéből Csapó fia Andrásnak, kinek leszármazottai hosszú időn át birtokban maradtak a területen. Az adománylevélből derülnek ki a falu lakosainak főmegélhetési forrásai is: őstermelőként szőlészettel, állattenyésztéssel és földműveléssel foglalkoztak. 1350-ben adományként az Óbudai apácák kapják meg Hosszúpáht, de birtokos a Gerei Pethő család is. Ebben a XIV. században Keszthely városa birtokba veszi a Páhszigetet, melyet Zsigmond rendeletére 1405-ben foglalnak vissza. A XVI-XVII. században a község életére a törökkel és a végváriakkal folytatott küzdelem a jellemző. A terület az időszak elején a fehérvári prépostságé, de Fehérvár elvesztése után először a somogyvári apátság kap itt birtokot (1553) I. Ferdinándtól, hogy a török elleni küzdelemre megerősített monostort fenntartsa, majd hasonlóan a megye sok településéhez a veszprémi püspökség lesz birtokos a területen (1560), egészen a jobbágy felszabadításig. Jellemzően a határterületeken élő községekre, Alsópáhok lakosságára is súlyos terheket rótt a török jelenléte. 1566-tól éltek török uralom alatt, s így adózniuk kellett mind a töröknek, mind földesuruknak, a veszprémi püspöknek. A lakosság egy részét a török hurcolta el, s az adóterhek miatt sokan ki is költöztek a faluból, így annak lakossága nagyon megcsappant, sőt a török kor végén egy rövid időre el is néptelenedett. (1681). Az úrbér ebben az időszakban szokásjogon alapult, s a töröknek is fizetendő adókkal együtt nehezítette a lakosság életét. A XIX sz. elején a település lakossága 396 fő. Az 1848-as forradalomban az alsópáhoki lakosság is harcolt, 10 főt említenek. Emléküket őrzi az általános iskola falán, a centenáriumra készíttetett, márványtábla. Az 1857-es népszámlálás idejére lakosainak száma, több mint duplájára emelkedett, 879 főt számlált. (Kép: Kisnemesi ház, tükrös a XIX. sz.)
XIX. század második felében a település gazdasága fejlődött, állatállományuk megnövekedett. A falu területének 57%-át a veszprémi püspökség birtoka foglalta el, mely gátat szabott a termőterületek növelésének. Hévíz és Keszthely iparosodása viszont elősegítette a település fejlődését. Az 1891/92-es tanévben megindult az ötödik és hatodik osztály is az iskolában. 1890-től könyvtár működött a településen. A könyvtár irányítója Konkoly József tanító volt.
Az új termelési ágak megjelenését a gyáripar igényeinek megváltozása okozta. 1907 és 1910 között 26 ember hagyta el a falut, kivándorlásuk célja a munkavállalás volt Amerikában. Az első világháborúban 46 páhoki férfi halt meg és 13 fő lett hadirokkant. 1920 és 1924 évi törvények alapján 81 főnek osztottak ki 1-1 kh földet. A földosztással csak a törpebirtokosok számát növelték és nem nyílt lehetőség az egyre kisebbé váló birtokok megnagyobbítására. Az 1920-as években egy gőzmalom, két szatócsüzlet, négy kocsma és tíz kisiparos működött a községben. 1928-ban tejszövetkezet alakult. 1943-ban megalakult a Gazdakör. A második világháború idején 170 fő vonult be a településről, az áldozatok számát 20 körülire becsülik. 1969-től közös községi tanács székhelye lett, társközsége Felsőpáhok, majd 1977-től Nemesbük is. 1979-ben visszacsatolták Zala megyéhez. Az 1990-es évek végén leváltak a társ községek is, így a falu megindulhatott az önálló fejlődés útján. ( Kép: Templom előtti tér, iskola, orvosi rendelő)
Az 1980 – 90-es években a község jelentős fejlődést mutatott. 1984 – 85-ben új orvosi rendelőt és szolgálati lakást építettek, s 1989-ben felépült a falu új iskolája, valamint 1991-ben a tornacsarnok. Hévíz fejlődése, a turizmus megjelenése a kezdetektől hatással volt a településre. Az utóbbi évtized látványos fejlődését is a turizmus indukálta. A község telefon-, víz- és szennyvíz, valamint gázellátottsága a csillagpontos internet és kábeltelevíziós hálózat kiépítése megoldott. A turizmus hatása érződik a falukép megváltozásán is. A rendezettség, a modern szolgáltatások a nyugat-európai falvak színvonalára emelik a községet. A fürdővárosba látogató vendégek egy része itt száll meg, ezzel a lakosság számára plusz bevételt jelent.
Látnivalók
Alsópáhoktól 5 km-re van a Kis-Balatoni Tájvédelmi Körzet.A tájvédelmi körzet, a maga páratlan flórájával, és faunájával lehetőséget kínál a horgászatnak is. E terület közelében található Kápolnapusztán, Európa egyetlen bivalyrezervátuma.A környékbeli erdők értékes vadállománya az itt működő vadásztársaságok lehetőséget biztosítanak arra, hogy az idelátogató vadászok élményekben és különleges trófeákban gazdagodva térhessenek haza.
Alsópáhoktól 4 km-re található a FLY BALATON repülőtér, amely lehetővé teszi a község megközelítését akár repülőgéppel is.Községünkből az Európában egyedülálló hévízi tavon kívül jól megközelíthetők a 10 km-re lévő kehidakustányi, valamint a 20 km-re lévő zalakarosi termálfürdők is.Alsópáhokon az utóbbi évtizedben jelentős mértékben nőtt az idegenforgalom.
A községben lévő idegenforgalmi szálláslelőhelyek száma eléri az 1300-at. 1996-ban készült el a KOLPING Családi Hotel, az ausburgi KOLPING szervezet beruházásában. A tájba illő emberközeli épületegyüttes 400 férőhelyével biztosítja a nyugodt feltételeket a pihenni vágyók részére. Az idegenforgalmi szállás férőhelyek száma, meghaladja az állandó lakosok számát. Magyarországon nem sok település mondhatja ezt magáról.
A községben mintegy 4 km hosszúságban húzódnak a szőlők, pincék. E dombvonulatról csodálatos panoráma nyílik a keszthelyi öbölre és Hévízre. A községnek ez a része egyúttal remek lehetőséget nyújt a túrázásra is. A szőlőhegyen vezető utak alkalmasak kerékpározásra és „nordic walking” túrákra is. Az üdülőkörzetünkben folyamatosan épülnek a kerékpárutak, újabb lehetőséget teremtve ezzel az aktív pihenésre.
Az esztétikus falukép kialakítása érdekében folyamatosan történik a járdák felújítása és a virágosítás. Valamennyi szállásadónk gondoskodik arról, hogy amíg Ön kikapcsolódik, pihen gépkocsija és személyes tárgyai megfelelő biztonságban legyenek.Jöjjön el hozzánk, és személyesen győződjön meg Hévíz, Keszthely és környezetének csodálatos és páratlan természeti szépségeiről, kulturális, művészeti értékeiről, vendégszeretetünkről, mérsékelt árú szálláslehetőségeiről, amelyet Alsópáhok nyújt Önnek.
Cím: 8394 Fő út 65.
Tel: +36 (83) 344 001
E-mail: polgarmester@alsopahok.hu
Web: http://www.alsopahok.hu/
