Alsónána minden utcája szilárd útburkolattal és járdával rendelkezik. Villanyhálózat az 1950-es évek óta van. 1994-ben földgázhálózat épült, a lakosságnak 75 %-a földgázzal fűt. A vezetékes ivóvíz 1973-ban épült ki, a házak csaknem 100 %-a rákötött a vízellátó rendszerre. A szennyvízhálózat kiépítése 2003-ban fejeződött be. A kommunális hulladék elszállításáról az önkormányzat gondoskodik. 1994-ben megépült a telefonhálózat, ma már a lakosság nagyobb része rendelkezik vezetékes telefonnal. 1991 óta működik a helyi kábeltelevíziós rendszer. A hálózaton 15 program fogható, melyből 12 magyar nyelvű.
A községben társult oktatási intézmény működik, szeptembertől egy csoportos óvodával és részben osztott csoportokkal működő alsó tagozatos iskolával. Mind az óvodások, mind az iskolások számára egész napos elfoglaltságot és ellátást biztosítanak. Az intézmény pedagógiai programja a Zsolnai József nevéhez fűződő értékközvetítő és képességfejlesztő programra épül. A falu közművelődését a hagyományos rendezvények jelentik: bálok, ünnepi műsorok, majális, szüreti mulatság stb. A közművelődés nagyobb programjainak a 200 személyes művelődési ház ad helyet. A községi könyvtár állományában a könyveken kívül videokazetták is megtalálhatók.
A Nyugdíjas Klub kezdeményezésére gyűjteni kezdték a még fellelhető néprajzi tárgyakat és eszközöket, amelyek egy helyi múzeum alapját képezhetik. Településünkön működik a Galagonya Kézműves Tábor, ahol a gyerekek tölthetik el tartalmasan a szabadidejüket. A település egészségügyi szolgálatát háziorvos és védőnő látja el. Az orvosi rendelő kézi gyógyszertárral is fel van szerelve. A lakosság nagyobbrészt katolikus, kisebb arányban református és evangélikus. 1864-ben épült templomát az evangélikus egyház és a kitelepített németek felújították. A katolikus templom 1920-ig szerb templom volt. Alsónána érdekessége a község belterületén lévő Pincesor, mely közvetlenül a falu fölött fekszik. Három utcájában közel 150 pince található. Nem falazottak, hanem földbe vájt üregek, a lakosság szorgalmát és kitartását bizonyítják.
és múltja…
Alsónána történelme a XVIII. századtól követhető. Ekkor kétajkú a lakosság, rácok és német nemzetiségűek lakták. Mint hajdani szerb települést, Rácnának is hívták. Az első szerb telepesek 1725-ben érkeztek. 1790 táján öt német család települt a községbe, a többiek a szomszéd falvakból települtek át. A két világháború között a község határa 2273 kh volt ennek nagyobb hányada szántóterület, ezen kívül rét, legelő és meg nem művelt terület is tartozott a községhez. Az 1920-as évektől csökkenő létszám német nemzetiségű volt (92%), vallásfelekezetük szerint evangélikusok. Kívülük kb. száz görögkeleti vallású szerbet tartottak még számon a 315 lakóházú községben.
Az evangélikus népiskola három tanítóval működött. Volt egy görögkeleti iskola is, de a kis létszámú vallási közösség nem tudott saját tanítót tartani. Az egyesületi hagyományok az 1903-ban alakult dalegylethez, a Polgári Olvasókörhöz és a Német Népművelő Egyesülethez kötődtek. Ezeken kívül itt is működött Levente Egyesület, vadásztársaság, Önkéntes Tűzoltó Testület és Polgári Lövész Egyesület. Az első világháború után a rácokat, a második világháborút követően pedig a német ajkúakat is kitelepítették. Nyomukban több városból és községből (kb. 72 településről) költöztek családok Alsónánára. A kitelepítés után csak öt németajkú család maradt a községben, így a régi német nemzetiségű település megszűnt, hagyományai eltűntek.
Alsónána látványosságai:
* Evangélikus templom (1864)
* Pincehegy
* Katolikus templom
* Halastó-víztározó
* Szerb templom ikonosztáza
Cím: Kossuth u. 27.
Tel: +36 (74) 430-103
E-mail: [email protected]
Web: nportal.szekszard.hu/publikalas/index.aspx?
