Aggteleki Nemzeti Park
Aggteleki Karsztvidék
Alsó-hegy, Baglyok-szakadéka
A Szabó-pallagi-zsomboly – közismertebb nevén a Baglyok Szakadéka – az Észak-Borsodi-karszton, a Bódva, a Ménes- és a szlovákiai Torna-patak által bezárt háromszögben elhelyezkedő Alsó-hegyen található. Az országhatárral kettészelt fennsík több mint száz ismert barlangját főként zsombolyok, illetve néhány víznyelő képviselik. A magyar oldal legjelentősebb, a száz méteres mélységet elérő vagy meghaladó objektumai a Baglyok Szakadéka mellett a Vecsem-bükki-zsomboly (a terület jelenleg legmélyebb zsombolya, -236 m), az Almási-zsomboly (-100 m), a Meteor-barlang (-131 m) és a Kopaszgaly-oldali 2. sz. víznyelőbarlang (404-es barlang, -110 m); míg a szlovák oldalon egyedül az Óriás-zsomboly (-100m).
Maga a Baglyok Szakadéka az úgynevezett Szilasi-(vagy Nagy-) fennsíkon, a Szabó-pallagi vadászháztól az Országos Kék turistajelzés mentén 300 m-re K-re, az úttól D-re fekvő töbör alsó harmadában nyílik 490 méter tengerszint feletti magasságban, tekintélyt parancsoló bejárati szádával.
A zsomboly kutatásának története
A Szabó-pallagi-zsomboly első említése Strömpl Gábor dr. nevéhez fűződik, aki 1911 nyarán összeírta az Abaúj-Gömöri barlangvidék akkor ismert barlangjait, s a Szilasi-fennsíkon találhatók jegyzékében 56-os sorszámmal szerepeltet egy Szabó-pallagi zsomboly nevű üreget (STRÖMPL,1912).
A barlangba 1927 nyarán ereszkedett le először ember, amikor Pongrácz Ernő komjáti földbirtokos meghívására a Budapesti Egyetemi Turista Egyesület néhány tagja (Kessler H., Beliczay A., Frank J., Kiss Gy.) bejárták az Alsó-hegy legmélyebb zsombolyait, így a Baglyok Szakadékát is.
Az akkori felmérés szerint a bejárati akna mélysége 63 méternek adódott, első bejárói továbbkutatásra nem találták érdemesnek (KESSLER 1927). Hosszú szünet után, a hazai barlangkutatásnak az ötvenes években történt fellendülését követően terelődött ismét a zsombolyra a figyelem. Az 1957. évi expedíció még mindössze csak a bejárásra szorítkozhatott, s a kenderkötelek és hágcsók elázása akkor csaknem balesethez vezetett. 1961-ben a Vörös Meteor barlangkutatói keresték fel Újra a barlangot, s a bejárati akna alján található szűk hasadékon robbantással próbáltak áthatolni (KÓSA 1964). 1964 nyarán a szűkület alatti rész kivételével elkészítették a zsomboly térképét, s 1968-ban végre elkészült az alsó szakaszt is ábrázoló felmérés (KÓSA 1968) is. Akkori 76 m-es mélységével a Baglyok Szakadéka az Alsó-hegy negyedik legmélyebb zsombolya volt.
A további feltár sok csak a korszerű egyköteles technika magyarországi megjelenését követően váltak lehetővé: a vertikális aknák bejárásának ezen módját Magyarországon az elsők között alkalmazó Lukács László 1978-ban – miután rábukkant a bejárati aknában -30 m-en nyíló ablakra – elsőként jelezte, hogy a barlang mélysége meghaladja a száz métert. Sajnos nem sokkal később bekövetkezett halála miatt ezt már nem publikálhatta, s a zsomboly továbbkutatása egy időre feledésbe is merült.
Egy túrázó naplójából:
Az Almási-zsomboly után , hogy egy kis technikás barlangot is lássunk, a Baglyok-szakadékába vittek minket. Bonyolultabb, nagy odafigyelést igénylő az útvonal. Itt már nem csak ereszkedés-mászás van. Volt itt is majomhíd továbbá átlengések, ablakon átmászás. A barlang bejárása itt sem ment egy túra alatt. A nevezetes „Mozdony”-tól még lejjebb ereszkedtünk egy kiálló „sziklahegyre” a semmi közepén, majd visszafordultunk. Az Almásival ellentétben itt nagyon látványos a tágas bejárati szakasz, amelyet jól megvilágít a kinti fény.
Forrás:Wikipédia; Képek: Google;
Korrektúra: www.hirmagazin.eu;
Cím: Alsó-hegy Baglyok-szakadéka
Tel: 0036705322177
E-mail: szerkesztoseg@hirmagazin.eu
Web: www.hirmagazin.eu
