A szövetségi alkotmánybírósághoz fordul a berlini vezetés menekültpolitikája miatt a legnagyobb német ellenzéki párt, az Alternatíva Németországnak (AfD). Az alkotmánybírósági eljárás “megváltoztathatja a világot, és meg is változtatja, ha sikeres lesz“, mert akkor a kancellárnak “semmi perc alatt” távoznia kell – hangoztatta a párt.
Angela Merkel német kancellár a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel közösen tartott sajtóértekezletén a szocsi Bocsarov Rucsejben 2018. május 18-án. (MTI/EPA/Szergej Csirikov)
Stephan Brandner kincstárnok pénteki berlini tájékoztatóján elmondta, hogy a párt szövetségi parlamenti (Bundestag-) frakciója április 14-én beadványt juttatott el az alkotmánybírósághoz, kérve annak megállapítását, hogy a jog uralma helyett alkotmányellenes módon a “jogtalanság uralma” valósult meg Németországban azzal, hogy Angela Merkel kancellár 2015. szeptember elején úgy döntött, nyitva hagyják a határt az országba Ausztria felől érkező menedékkérők előtt, és nem tagadják meg tőlük a belépést.
Az alkotmánybírósági eljárás “megváltoztathatja a világot, és meg is változtatja, ha sikeres lesz“, mert ha a testület az AfD álláspontjával egyezően megállapítja, hogy alkotmányellenes állapot állt be a szövetségi kormány menekültpolitikája miatt, akkor a kancellárnak “semmi perc alatt” távoznia kell – mondta az Angela Merkel vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU) és bajor testvérpártja, a Keresztényszociális Unió (CSU) szövetségétől jobbra álló párt tisztségviselője német hírportálok beszámolói szerint. Felidézte, hogy a “jogtalanság uralma” kifejezést Horst Seehofer jelenlegi belügyminiszter, volt bajor kormányfő, a CSU elnöke használta a Merkel-kormány menekütpolitikájával kapcsolatban. Stephan Brander elmondta, hogy “mi végrehajtjuk, amit Seehofer bejelentett, de nem vitt véghez“. Jürgen Braun, az AfD-frakció helyettes igazgatója hozzátette, hogy a kancellár nem kormányozhat diktátorként, neki is be kell tartania a törvényeket. Kiemelte, hogy a Bundestagnak kell meghoznia a döntéseket a közösség egészét érintő lényegi ügyekben, de a kormány nem vonta be a törvényhozást, így 2015 szeptembere óta rendkívüli állapot van az országban.
A szövetségi kormány 2015 szeptember elején a menekültügyet európai uniós (EU-s) szinten szabályozó úgynevezett Dublin III. rendelettel indokolta, hogy nem tagadják meg a menedékkérőktől a belépést annak ellenére, hogy ügyükben nem Németország, hanem az a tagállam illetékes, amelynek területén elérték az EU-t. A kormány a rendelet 17. cikkére hivatkozott, amely szerint “minden tagállam határozhat úgy, hogy megvizsgálja a valamely harmadik országbeli állampolgár, vagy egy hontalan személy által hozzá benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelmet akkor is, ha annak megvizsgálásáért az e rendeletben megállapított feltételek szerint nem felelős“.
Forrás/fotó: MTI
