Fekvése
Alattyán Szolnoktól északra, Jászberénytől délkeletre, Jászapátitól délnyugatra fekszik. A 32-es úton közelíthető meg, Szolnok irányából Jászalsószentgyörgyön és Jánoshidán keresztül. Teljes területe sík, a tengerszint feletti magasság 90-91 méter. A település a Zagyva-folyó bal partján fekszik.
Neve
Neve török eredetű személynévből ered (Alîp-Tîyan), jelentése: „hős-sólyom”. Etimológiailag előtagja összefügg a magyar Alap és Alpár helynevekkel, utótagja pedig a turul köznévvel. (Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára, 1983)
Története
A települést a Váradi Regestrum említette először, 1212-ben, Olaptiuã néven. A 14. század végén a Kun család birtoka volt, később a Chyrke családé.
Területén avar kori temetőt tártak fel. A 15. században Kolbászszék dűlőben kun telep volt. A török hódoltság időszakát a falu túlélte, a felszabadító h borúk azonban nagy pusztulást okoztak.
1700 körül egy részbirtokos, a jánoshidai premontrei prépost morva telepeseket hozott be.
Látnivalók
Gecse Emlékház
2000. július 9-én Gecse Árpád festőművész születésének 100. évfordulóján, került megnyitásra az általa településre hagyott szülőháza, melyben számos alkotása (olajfestmény, grafika, szoborportré, oltárképek plakett került kiállításra). Gecse Árpád festőművész (nemesi származású, eredetileg Abaúj megyei kisbirtokos család leszármazottja) 1900. július 9-én született Alattyánon. A századforduló nagy nemzedékének tagja volt, és ő is, mint annyian, katonai pályára készült a Bécsújhelyi Katonai Akadémia hallgatójaként. Az igéretesnek tűnő katonai pálya helyett végül az alkotás rögös útját választotta, melyen a kor nagy mesterei voltak segítői, tanítói. Olyan ember volt ő már akkor is, aki nem elégedett meg az itthoni tanulással, hanem Ausztriába, Itáliába, majd Skandináviába utazott, hogy még több ismeretet, tapasztalatot szerezzen. Bármerre ment is, mégis mindig ugyanoda tért vissza. Kis faluját tiszta szívéből szerette, ragaszkodott a családi fészekhez, örökre hű maradt a Jászsághoz. Talán ezért is nevezték a „Jászság Festőjé”-nek, annak az embernek, aki az alföldi táj, és az alföldi emberek szerelmese volt. Művészi munkája mellett számos közéleti szerepet vállat. Emberi tartásával, bölcs megfontolt tanácsaival a legnehezebb időkben is segítette az itt élő emberek mindennapi életét.Alattyán egy híres, nagy művészt adott ennek az országnak. 1999. január 22-én hunyt el. Testét az Alattyáni temető családi sírhelye őrzi. Csaknem 1400 db gazdára talált olajfestménye szerte az országban és a világban – múzeumokban, közületeknél és műgyűjtők százainál – maradandóan hirdetik és őrzik Alattyán művészfiának emlékét. Erre hivatott az Emlékház is, hogy egy boldog ember, a Jászság festője életét, munkásságát, házát és környezetét mutassa meg az utókornak.(kép:alattyan_latnivalok_1.jpg, Gecse Emlékház)
Állandó kiállítások:
Az emlékház három utcai szobájában és az előszobában 75 négyzetméteres területen 66 db olajfestmény, több szobor, dombormű, plakett és grafika, a hat tárolóban a művész életét és munkásságát bemutató rajzok, iratok, fotók, katalógusok, stb. az intarziás ebédlőgarnitúra és az osztrák szalongarnitúra, s egyéb berendezési tárgyak a művész könyveivel, használati tárgyaival.
Emlékparkká lett temető
Egészen a második világháborúig nemcsak keresztény, hanem zsidó vallású emberek is éltek falunkban, a falusi élet akkori világának, mindennapi életének és ritmusának ők is ugyanolyan fontos részei voltak, mint minden más ember, aki valamikor is alattyáninak vallotta magát, s élt itt ezen a jászsági földön a Zagyva bal partján. Hosszú ideig az alattyáni zsidótemető emberhez, történelmi múlthoz méltatlan állapotban állt. 1999-ben született meg a gondolat, hogy emlékparkot lehetne létrehozni a valamikori temetőből. A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének anyagi támogatásával, valamint az önkormányzat fizikai dolgozóinak kivitelezésében ez megvalósult, minek eredményeként 1999 július 4-én az egykori alattyáni zsidótemetőt emlékparkká avattuk.
Szobrok, emlékművek
Évszázadok során egyházi jellegű emlékműveket, kegyeleti helyeket állítottak az itt élő emberek hálájuk és tiszteletük jeléül. Ezek között elsősorban feszületek, Mária szobor, (oszlopon) Szentháromság szobor, Nepomuki szent János szobra, és a korábban sajnos elpusztult Vendel szobor voltak a legismertebbek. Ezen kívül van a faluban egy, az 1948-49-es szabadságharc tiszteletére állított emléktábla, illetve az első és második világháború alattyáni áldozatainak emlékére emelt szobor is.
Cím: 5142 Szent István tér 1.
Tel: 57/461-011
E-mail: phalattyan@invitel.hu
Web: http://www.alattyan.hu/telepules/
