Neve valószínűleg „ajak” száj, nyílás, rés, szűkület szóból alakult ki. Utalás található még a név eredetét tekintve Ajak Miklós birtokossal összefüggésben is. Az első említés 1290-es évekből származó oklevelekben található. A település nevének oklevélben való megjelenése 1299-ben a nagyváradi káptalan már Kis Ajakot és Nagy Ajakot említ. 1322-ből való adat szerint várbirtok volt. IV. László, mint a királyra szállott birtok felét Balogh-Semjén Mihálynak adományozta, de 1315-tól a Gut-Keled Várdai család birtoka. 1387-ben, Ajak Miklós jobbágyait János váradi püspök Nagyajakra költöztette át. A Várdai család három ága kihalt, így Várdai Kata és Nyáry Pál leánya Krisztina, Eszterházy Miklós felesége révén Szabolcs megye legnagyobb uradalma az Eszterházyak kezébe került, de a szétaprózódás már korábban is elkezdődött. IV. Béla és V. István királyok adományából Ajakot kunok is birtokoltak. A XVI. században népes hely volt. 1556-ban 22 tizedfizető jobbágy lakott itt. 1558-ban a Várdaiakkal szintén rokon Szakolyi Miklósnak 14 portáján kb. 55 jobbágy élt. A századvég háborús éveiben a népesség csökkent.
1720-ban csupán 14 lakott telke volt. Az 1772 úrbérrendezés során gróf Vandernoth a csebi Pogány, Krucsay, Jósa, Szögény és a csicseri Ormos családoknak 12 telkén 17 jobbágya, 1 házas és 6 házatlan zsellére lakott.
Forrás: http://www.ajak.hu/?module=news&action=show&nid=5370#MIDDLE
Cím: Ajak Ady Endre u. 2.
Tel: +36 (45) 455 055
E-mail: ajakhiv@freemail.hu
Web: http://www.ajak.hu
