Fizetés nélküli szabadság: kinek kell járulékot fizetnie?
Munkavállaló fizetés nélküli szabadságot igényel. Járulékbevallási és -fizetési szempontból milyen kötelezettségei vannak a munkáltatónak és a munkavállalónak? Biztosított jogkörbe tartozik-e, vagy milyen feltételekkel tartozik biztosított körbe? Ha kell maga után fizetnie egészségbiztosítási járulékot, akkor azt hogyan teheti meg? Visszamenőlegesen lehet-e, kell-e járulékot fizetni? Milyen következményei vannak, ha nem fizeti maga után a meghatározott járulékot? Széles Imre tb-szakértőnk válaszolt.
A fizetés nélküli szabadság tartama alatt az 1997. évi LXXX. (Tbj.) törvény 8. paragrafusának a) pontja alapján szünetel a biztosítás, kivéve, ha
• a fizetés nélküli szabadság idejére csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, gyermekgondozást segítő ellátás, gyermekgondozási segély vagy gyermeknevelési támogatás kap, vagy
• a fizetés nélküli szabadságot tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén, illetve
• önkéntes tartalékos katonai szolgálat teljesítése céljából veszik igénybe
A biztosítás szünetelése azt jelenti, hogy az érintett magánszemély az adott időszakban nem tekintendő biztosítottnak, nem szerez szolgálati időt, és egészségügyi szolgáltatásra sem jogosult. Ráadásul ebben az esetben nem alkalmazandó az úgynevezett 45 napos szabály, tehát az egészségügyi szolgáltatás a fizetés nélküli szabadság első napjától nem illeti meg a munkavállalót.
Ebből következően a magánszemély a Tbj. 39. paragrafusának (2) bekezdése alapján egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett, amely teljesítése érdekében be kell jelentkeznie a NAV-hoz. A munkáltatónak a biztosítás szünetelésének időtartama alatt járulék-, szochofizetési kötelezettsége nincs, ugyanakkor a szüneteltetés tényét a T1041-es nyomtatványon be kell jelentenie.
Nekik küld értesítést a NAV a héten
Jövőre több mint 70 ezer vállalkozás spórolhat meg jelentős közterhet a kisvállalati adóra (kiva) váltással az adóhatóság számításai szerint, erről az érintetteket tájékoztatják is – mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti és adóügyekért felelős államtitkára az MTI-nek.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) segít a vállalkozásoknak a megfelelő adózási mód kiválasztásában: azok a vállalkozások, amelyek a kiva választásával a becsült számítások szerint legalább 10 százalékkal kevesebb adót fizetnének, a héten az ügyfélkapun keresztül kapják meg az erről szóló személyes tájékoztatást – fűzte hozzá Tállai András.
A NAV vezetője hangsúlyozta, hogy az adóhivatal szolgáltató jellege már nemcsak abban nyilvánul meg, hogy az idén mintegy 4 millió magánszemély szja-bevallását készítették el, és támogató jellegű ellenőrzéssel több mint 160 ezer adózót mentesítettek a szigorú szankciók alól, de abban is, hogy az adófajták közti választásban is segítik az ügyfeleket.
Tállai András kiemelte: a rendelkezésére álló adatok elemzése alapján a NAV személyes adótanácsot ad. A választásra jogosult cégek 2016. évi számviteli, bevallási és foglalkoztatási adataiból kiindulva kalkuláltak az adóhivatal elemzői, mintha a cég számviteli és egyéb adatai pontosan úgy alakulnának 2018-ban is, mint 2016-ban.
Ahol a rendelkezésre álló adatok ezt lehetővé tették, az adóhivatal számszerűsítette, hogy mennyit takaríthat meg a cég a kivával. A számítások szerint az érintett cégeknek átlagosan 560 ezer forinttal kellene kevesebb adót fizetni, ha 2018-tól a kisvállalati adó szerint adóznának.
Megjegyezte: a kivára év közben is áttérhetnek a cégek, de január 1-jétől a legegyszerűbb az átállás, éppen ezért minden cégnek érdemes még decemberben az NGM honlapján elérhető kiva-kalkulátorral kiszámolni, hogy mennyi közterhet takaríthatnak meg a kivával, vagy más speciális adózási móddal.
Azoknak a cégeknek is érdemes használniuk a kalkulátort, amelyek nem kapnak tájékoztatást, mert a NAV nem minden cégnél rendelkezik a becsléshez szükséges adatokkal, illetve változhattak a körülmények. Így például, ha valamelyik cég 2016-hoz képest több munkavállalót alkalmaz jövőre, akkor még több közterhet spórolhat meg. A kiva ugyanis a társasági adó mellett kiváltja a munkabért terhelő a szociális hozzájárulási adót és a szakképzési hozzájárulást is.
Forrás: MTI, NAV, adozona
Képek: Hirmagazin.eu
