Eggyel csökkent idén a magyarországi adónemek száma, miután a jövedéki adó újraszabályozásának köszönhetően formálisan megszűnt az energiaadó. Így is összesen 58 féle adó nyomja a lakosság és a vállalkozók vállát a Jalsovszky Ügyvédi Iroda összesítése szerint.
Más kérdés, hogy – miként azt a jövedéki adó esete is mutatja – számos jogszabályban ma már több, egymástól eltérő jellegű adó is felfedezhető. Példa erre a helyi adókról szóló törvény idén január 1-jétől hatályos módosítása, amely az építményadó keretei között bevezette a „plakátadót”. A reklámhordozót mint új adótárgyat nevesítik, amelyre az önkormányzatok négyzetméterenként legfeljebb 12 ezer forintos adót kiszabhatnak. Mivel azonban a „plakátadónak” sem a tárgya (ingatlan), sem az alapja (terület) nem tér el jelentősen az építményadóétól, ezért nem tekinthető külön adófajtának.
Miből mennyit?
Áfa: nő a hatékonyság
A bevételi listát továbbra is az áfa vezeti: ebből az adónemből 2017-ben több mint 3500 milliárd forint bevétele származott a költségvetésnek. Az előző évhez képest úgy nőtt 7 százalékkal az áfabevétel, hogy közben folyamatosan bővül a kedvezményes termékek, szolgáltatások listája. Míg ennek részben oka lehet a növekvő fogyasztás és a némiképp emelkedő infláció is, legalább ilyen fontos tényező a hatékonyabb beszedés. Az online számlázás évközi bevezetése újabb lökést adhat az áfabevételek növekedésének.
Tao: kicsi a bors, de erős
2017-től a korábbi 10, illetve 19 százalékos sávos mértékről mindössze 9 százalékosra csökkent a társasági adó mértéke. Mindeközben az abból származó bevétel (kb. 625 milliárd forint) az előző évihez képest relatíve kismértékben, 8,5 százalékkal csökkent, és messze fölötte van a 2015-ös bevételi adatoknak. Ránézésre tehát a kevesebb lehet több is. Ugyanakkor a 2018-as, 40 százalékkal alacsonyabb bevételi előirányzat (kb. 363 milliárd forint) azt jelzi, hogy az időszakos, vélhetően a növekedési adóhitelből származó tételek jelentősebben torzítják az adatokat.
Eva, kata, kiva: átrendeződés folyamatban
A kisadókat áttekintve szembetűnő, hogy tavaly először több bevétel (kb. 98 milliárd forint) származott katából,mint evából (kb. 64 milliárd forint), miközben a kivából származó bevételek (kb. 22 milliárd forint) a megelőző évhez képest 65 százalékkal nőttek.
Úgy tűnik, hogy az adókormányzat intenzív marketingkampánya lassan beérik, és az adózók megértik, megszeretik az új, egyszerűsített adónemeket. Ugyanakkor a 2003-ban bevezetett evából még annak ellenére is jóval több bevétel származik, mint a kivából, hogy kifejezett adómegtakarítás már nemigen érhető el vele a társasági adóhoz képest.
Láthatatlan mikroadók
Az adórendszer értékeléséhez továbbra is érdemes kiemelten figyelni a kisadók vagy akár az értelmezhetetlenül kevés bevételt hozó adók sorsát. Ebben a körben nincs változás, a háztartási alkalmazottak után fizetendő díj a 2017. év előzetes adatai alapján is hozta a negatív rekordot: ezúttal 29 millió forint bevételt termelt egy év alatt.
Hova tovább?
A jövő akár izgalmasan is alakulhat az adófajták szempontjából. A választásra készülő egyes pártok ugyanis az adófajták csökkentését tűzték zászlajukra; miközben programjaikban legalább 9 új adónem ötlete is felmerül. Így nem kizárt, hogy jövőre olyan új adónemekkel találkozhatunk, mint a „spekulációs adó” vagy az „üvegházgázadó”, esetleg a „lakatlansági díj”.
Mi számít adónak? A magyarországi adófajták számának felméréséhez természetesen nem mindegy, hogy mi minősül adónak. A mindennapi tapasztalat, továbbá az adózási elmélet egyaránt egyértelműsítik, hogy nem minden, az állam irányában fennálló fizetési kötelezettség tekinthető adónak. Egyrészt vannak olyan befizetési kötelezettségek, amelyek közvetlenül meghatározott szolgáltatásokra vagy előnyökre jogosítanak – ezek nem adók. Így például eljárási díj nem minősülhet adónak, miként például az autópálya-használati díj sem. Ugyanígy a klasszikus társadalombiztosítási járulékok sem adók, mert azok tipikusan maximáltak, vagyis mértékük elvben igazodik az értük kapott szolgáltatáshoz. Más kérdés, hogy ma Magyarországon a tb-járulékok már nem így működnek, így ezeket – egy kivételével – adónak tekintettük. A bírságok, pótdíjak és egyéb szankciók sem minősülhetnek adónak, bármennyire is ilyen érzése van az egyszeri befizetőnek. Másik oldalról ugyanakkor adónak tekinthetők bizonyos befizetések, amelyeket ugyan nem közvetlenül az államnak kell leróni, de mégis államilag kikényszerített olyan befizetésekről van szó, amelyek ellenszolgáltatásra nem jogosítanak. Tipikus példája ennek a kötelező kamarai regisztrációs díj. |
Adónemek 2018
A forgalmazó és a befektetési alap különadója |
Kisvállalati adó |
A magánszemély egyes jövedelmeinek különadója |
Környezetterhelési díj |
Általános forgalmi adó |
Környezetvédelmi termékdíj |
Baleseti adó |
Közművezetékek adója |
Bányajáradék |
Kulturális adó |
Biztosítási adó |
Magánszemélyek kommunális adója |
Cégautóadó |
Munkaerőpiaci járulék |
Ebrendészeti hozzájárulás |
Népegészségügyi termékadó |
Egészségügyi hozzájárulás |
Nukleáris hozzájárulás |
Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás |
Nyugdíjjárulék |
Egyszerűsített vállalkozói adó |
Pénzbeni egészségbiztosítási járulék |
Élelmiszerlánc-felügyeleti díj |
Pénzügyi szervezetek különadója |
Energiaellátók jövedelemadója |
Pénzügyi tranzakciós illeték |
Építményadó |
Regisztrációs adó |
Erdővédelmi járulék |
Rehabilitációs hozzájárulás |
Földvédelmi járulék |
Reklámadó |
Gépjárműadó |
Szakképzési hozzájárulás |
Gyógyszerforgalmazók különadói |
Személyi jövedelemadó |
Háztartási munka regisztrációs díja |
Szerencsejáték-felügyeleti díj |
Helyi iparűzési adó |
Szociális hozzájárulási adó |
Hitelintézetek különadója |
Táppénz-hozzájárulás |
Hulladéklerakási járulék |
Társasági adó |
Idegenforgalmi adó |
Távközlési adó |
Illeték |
Telekadó |
Innovációs járulék |
Települési adó |
Játékadó |
Természetbeni egészségbiztosítási járulék |
Jövedéki adó |
Turizmusfejlesztési hozzájárulás |
Kamarai hozzájárulás |
Vám |
Kisadózó vállalkozások tételes adója |
Vízkészletjárulék |
Forrás: adozona.hu
Képek: hirakma, topceg