Magyar nyelvterületen, magyarul már a 16. században kimondták a lelkiismeret szabadságát, miközben Európa még az egymásnak feszülő tanítások vallási türelmetlenségében égett – mondta Áder János köztársasági elnök kedden a németországi Wittenbergben a reformáció kezdetének 500. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen.
Mint mondta: alig több mint 50 évvel a wittenbergi események után 1578-ban a Torda városában tartott erdélyi országgyűlésben törvénybe iktatták, hogy mindenki maga választhatja meg felekezetét, így a vallásszabadság biztosítottá vált.
Így Erdélyben és egész Magyarországon természetessé vált, hogy uralkodói vagy tartományi vallás helyett akár egyetlen faluban is két-három gyülekezet temploma állt békében egymás mellett – tette hozzá. „A hit Istennek ajándéka” – fogalmazták meg Tordán, mondta a köztársasági elnök.
Hangsúlyozta: a sok tekintetben az evangélikus erdélyi szászoknak köszönhetően kimondott lelkiismereti szabadság hasonló felfogást jelentett, mint ahogyan a jelenkorban, a 21. században gondolkodnak a vallásszabadságról.
Közös a történet
A lutheri fordulat 500 éves történetére visszatekintve a magyaroknak könnyű felsorolni a reformáció „ajándékait”, amelyek között ott van a protestantizmus őszintesége, az örökös kérdezés joga, a „viták tüzében edzett” igazságkeresés, a vallás személyességének és a gondolat szabadságának biztosítása, de az anyanyelvű tanítás elterjedése, a nemzethez ragaszkodás megerősítése, és „német és magyar önazonosságunk kifejezésének képessége” is – mondta az államfő.
Kiemelte, hogy a 16. században több mint ezer magyarországi diák iratkozott be a Wittenbergi Egyetemre, megfordult a városban a magyar reformáció szinte minden jeles képviselője. Ez is mutatja, hogy a magyarok és „a velünk ezer éve kapcsolatban álló, ránk sokszor és sokféleképpen ható németek” közös története „a politikai, eszmei, kulturális és a hétköznapi párbeszéd ezernyi példájával” van tele.
Jól megérjük egymást
Mint mondta, a keresztény értékrendre épülő Európa békéjének szeretete a különállásokon felülemelkedni képes közösséggé teszi a magyarokat és a németeket.
„Együttműködésünk ősi forrása, hogy a Kárpát-medencében velünk élő német ajkú közösségek révén századok óta jól ismerjük és jól megértjük egymást. Segítők, együttműködők, szövetségesek voltunk és vagyunk” – hangsúlyozta Áder János.
A tolerancia „Európa lelke”
A tolerancia „Európa lelke” és a békés együttélés alapja – hangsúlyozta Angela Merkel német kancellár kedden Wittenbergben.
A kormányfő aláhúzta, hogy minden hívőt és vallási közösséget megilleti a vallás szabadsága és zavartalan gyakorlásának joga.
A vallásszabadságot meg kell védeni a vallási fanatizmustól, de az ellen is fel kell lépni, ha bármelyik vallást megvetik és becsmérlik – mondta a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusa.
A vallásszabadság és a tolerancia elválaszthatatlanul összekapcsolódik. Tolerancia nélkül nem létezhet „nyitott társadalom”, de a toleranciának határai is vannak, méghozzá ott, ahol az alaptörvényben garantált szabadságjogokat megsértik vagy „sárba tiporják” – mondta Angela Merkel.
Százezreket mozgatott meg
Luther Márton német szerzetes Wittenbergben indította el a reformációt az egyházi megújulást követelő téziseinek 1517. október 31-i meghirdetésével. A Berlin térségében fekvő Szász-Anhalt tartományi városban az évforduló alkalmából tartott ünnepséggel véget ért Németországban a reformáció emlékéve, amelynek kiállításai, konferenciái és egyéb eseményei százezreket vonzottak.
A wittenbergi városházán tartott záró ünnepségen több száz meghívott vendég vett részt, közük német és külföldi vallási vezetők, politikusok, diplomaták és tudósok.
Forrás: hirado.hu
