Településünkről
Településünk története Abaligetet kelta eredetű településnek tartják, de a barlangban talált bemosott tárgyak, állatcsontok és a velük azonos jellegű, külszínen talált használati eszközök együtt bizonyítják, hogy már a történelem előtti időkben lakott ember, ha nem is a barlangban, de az Abaligeti-barlang közvetlen környékén. A kora vaskor idején bukkant fel ezen a vidéken az első ismert nevű nép, az illyr nép. őket a kelták hódították meg, elfoglalták földváraikat és vegyültek egybe velük. A rómaiak Pannónia nevű tartományukban főként a keltáktól is lakott helyekre települtek. Így volt ez ennek a vidéknek az esetében is. Ebből a korból egy bronzból készült, ruhátlan Venus szobor, valamint hamvasztásos sírok kerültek elő. A rómaiak után a népvándorlás törzsei vonultak át a tájon. A hunok, germánok, avarok, szlávok után megérkeztek a honfoglaló magyarok. A falut az Aba nemzetség alapította a 11. században. Nevének előtagja – Aba – bolgár-török eredetű „atya” jelentésű személynév és ősi magyar nemzetségnév. Utótagja – liget – a „kisebb erdő” jelentésű szóból ered. Az írásos emlékekben 1332-ben bukkant fel először „Abaligethe” neve. A török hódoltság idején elnéptelenedett a vidék. A pécsi török ugyan megbecsülte a falvakat, ahonnan élelmet szolgáltattak a városba, de a mecseki völgyek magyar lakossága jórészt kipusztult, illetve kicserélődött.
Az 1721-es Visitacio canonica, amely természetesen az egyházi épületek állapotára terjedt ki, így ír: „Az elpusztult Báligethen (Abaligeten) van egy egészen tetszetősen épített kápolna Szent Magdolna tiszteletére. Északi falát időálló kőből, a többi részét égetett téglából építették, bolthajtásos szentélyével, oldalfalaival és tornyocskáival együtt egészen jó állapotban. Tetőszerkezete zsindely.” A lerombolt templomok körül a lakóházak is elpusztultak. A 18. század elején lassan indult meg az újjáépítés. A lerombolt falvak helyére zömmel német jobbágyok érkeztek több hullámban és Németország különböző tájairól. Letelepedésüket több évig tartó adókedvezmény könnyítette. A század közepén már a magyar népesség is jelen volt a faluban. A telepesek hosszú ideig megőrizték zárt közösségüket. A falu egyetlen utcáját a kocsmáig régen Magyar utcának, a kocsmától az alsó faluvégig Német utcának hívták. A község egyházi birtok volt, a pécsi papnevelde, illetve a pécsi egyházmegye káptalanja gyakorolta a földesúri jogot. 1799-ben 120 ház volt a faluban. A lakosság nagyobb része német, magyarok mindössze nyolc-kilenc házban laktak. A történelmi események – az 1848-as forradalom és szabadságharc, az első és a második világháború – errefelé is megmozgatták a környék falvainak népét. A két háború között számos gazdag, jómódú ember lakta ezt a vidéket. Állattartással, földműveléssel foglalkoztak. A szegényebbek a tehetősebb gazdákhoz, vagy távolabbi vidékekre járt részesaratónak. Voltak iparosok is, de az erdő, a kőfejtő is adott munkát. Különös kiváltság volt, ha valakit a vasútnál alkalmaztak. A II. világháborút követően sok embert kitelepítettek, elkobozták vagyonukat. Néhány év alatt nagyon megváltozott a település lakossági összetétele: a kiszökött, vagy kitelepített lakosság helyébe a Felvidékről, a Nyírségből, a Dél-Alföldről érkeztek csoportok és a letelepedést vállaló cigányság is megjelent.
2000-ben megjelent az Abaligeti Krónika millenniumi helytörténeti kiadvány a Tóvidék Egyesület gondozásában. Tóka József tanár sokáig kutatta a falumúltat, kézirata azonban elkallódott. Gábor Mária tanárnő a lakók segítségével értékes helytörténeti tárgyakat gyűjtött össze. Ennek az anyagnak a felhasználásával állandó helytörténeti kiállítást szeretnének berendezni a régi iskolában. A községnek jól működő óvodája, iskolája, teleháza, időseket gondozó otthona van. A Pécsi Többcélú Kistérségi Társuláshoz tartozó településnek jelentős idegenforgalmi hagyományai vannak.
Látnivalók:
Cseppkőbarlang
Abaligeti-barlang
Üzemeltető: Duna-Dráva Nemzeti Park
Tel.: 72 498-766
A Mecsek egyik legismertebb és legnépszerűbb természeti látnivalója az Abaligeti-gyógybarlang. A víz eróziós tevékenysége által alakított formavilága következtében régebben a világ száz természeti csodája közé sorolták.
A folyamatos kutatások nyomán vált ismertté a gyalogosan, kényelmesen megtekinthető 466 méteres főág és a három, nehezen járható mellékág. A barlang, az emberi szem számára láthatatlanul, ma is változik. Erről a járat teljes hosszában folyó patak gondoskodik. Klímája, köszönhetően a 97 %-os páratartalmú levegőnek és a benne található gyulladáscsökkentő kalcium-ionoknak a légúti, allergiás és asztmatikus betegségekben szenvedőknek hoz enyhülést.
Nyitva tartás:
március 15-október 15.: naponta 9.00-18.00
október 16-március 14.: naponta 10.00-15.00
Az utolsó vezetés zárás előtt egy órával indul.
Ár: felnőtt: 800 Ft; diák, nyugdíjas: 600 Ft
kombinált jegy: felnőtt: 950 Ft, diák, nyugdíjas: 700 Ft
családi jegy: 3000 Ft (2 felnőtt + 2 vagy több gyermek)
Csoprtoknak a torlódások elkerülése végett előzetes bejelentkezés szükséges!
Gyógykúrán való részvételhez kedvezményes belépőjegy (300 Ft/fő) váltására indokolt esetben lehetőség van, ehhez Závoczky Szabolcs igazgató úr részére írásban eljutatott kérelem szükséges.
A gyógykúrára naponta reggel 8.00 és 9.00 között van lehetőség.
A Cseppkőbarlang története
A kagylós mészkőben kialakult cseppkőbarlang a Dél-Dunántúl leghosszabb patakos barlangja. A barlang a Katya-patak forrása. A mélyből előtörő víz egykor több malmot hajtott, ma a barlang vize táplálja Abaliget két mesterséges tavát.
A tudósok az abaligeti barlang korát félmillió évre becsülik. A triászból származó mészkőréteg a pleisztocén középső szakaszában keletkezett.
A barlang történetével kapcsolatos legrégebbi adatot az abaligeti plébánia iratai őrzik. A Decreta visitacionis című kéziratos feljegyzés, melynek vezetését 1829-ben kezdték meg, elmondja, hogy a barlangot 1768-ban fedezte fel Mattenheim József helybéli molnár. A hagyomány szerint vízimalma a Katya-patak partján állt. Feltűnt neki a rendszertelen vízhozam, és egy hosszabb száraz időszakban, amikor a malmot hajtó patak vize elapadt, a víz folyását követve bejutott a barlangba.
Ez a kézirat említi meg azt is, hogy a barlangot már a török utáni első plébános, Riedl Antal idejében Paplikának nevezték, minden bizonnyal azért, mert az abaligeti plébános a barlang elő-üregét pincének használta.
A barlangot tudományos igénnyel először Kölessy Vince, a káptalani birtok ispánja kutatta át 1819 nyarán. Elkészítette a barlang alaprajzát és keresztmetszetét. Dolgozata 1820-ban a Tudományos gyűjtemény című folyóiratban jelent meg. Ez az első hiteles és tudományos igényű barlangleírás.
Kölessy Vince dolgozata után sorra jelentek meg az Abaligeti-barlangról szóló leírások, amelyek magyar, német, francia nyelven ismertetik a barlang szépségeit.
A 19. század végén Wosinszky Mór, a szekszárdi múzeum igazgatója végzett a barlangban és környékén régészeti vizsgálatokat. Az Archeológiai Értesítőben megjelent dolgozatában írta le, milyen őskori leletekre bukkant a barlang környékén.
Az 1920-as években a figyelem a barlang növény- és állatvilágára is kiterjedt. Bokor Elemér 1923-ban korszerű térképet készített a barlangról. A barlang élővilágának vizsgálatában Gebhardt Antal érte el a legnagyobb eredményeket. Kutatási eredményei az 1930-as évektől jelentek meg a folyóiratokban, tudományos közleményben. 1959-ben jelent meg a barlangról szóló átfogó ismertetése, amelyet Oppe Sándorral együtt írt.
A barlang mintegy 466 m hosszú, átlagmagassága 3 m, szélessége 2 m. A főfolyosóból nyíló mindhárom oldalág keskeny, nehezen járható.
Klímája kiegyenlített – a páratartalom 97%-os, az átlaghőmérséklet 12,6 oC – , kiválóan alkalmas légúti megbetegedések – krónikus bronchitisz, asztma, légcsőhurut – gyógykezelésére. A barlangot a közelmúltban gyógy-barlanggá nyilvánították.
A barlang állatvilágát sokan tanulmányozták. Ennek eredményeként 1934-ben már 190 állatfajt mutattak ki és írtak le, köztük a vak víziászkát, százlábúakat, több aprófutonc fajt. A barlang jelentős denevérpihenő. A téli időszakban a zavarást jól tűrő kis- és nagy patkósdenevérek százai figyelhetők meg. A napjainkban történő felmérések mintegy 19, a barlangban szaporodó, vagy ott telelő fajt határoztak meg.
A világítás hatására kialakult lámpaflóra kutatását az 1960-as évek végén kezdték meg. 15 mohafajt határoztak meg, de már páfrányok is éltek a lámpák körül. A szakszerűtlen, elavult világítási rendszer következtében elburjánzott lámpaflóra vizsgálatát és a környezetidegen növények eltávolítását a 90-es években megkezdték, de a rossz világítás miatt rövid idő alatt visszatelepült a vegetáció. A barlang 2001-ben befejezett teljes rekonstrukciója után ismét elvégezték a növénytelenítést. A csökkentett fényerőnek, a lámpatestek jobb elhelyezésének, a szakaszolásnak és az éves karbantartásnak köszönhetően várhatóan visszaszorul a lámpaflóra.
A gyógyulni vágyók mellett turisták, iskolai csoportok keresik fel a cseppkőbarlangot.
PAJTA MÚZEUM
Abaliget, Kossuth u. 14.
Abaligeten falusias környezetben, nyitott portán lévő gazdasági épületben található. Régen használatos bútorok, tárgyak, mindennapos használati eszközök, mezőgazdasági eszközök gyűjteményes kiállítása.
Megtekinthető: a hét minden napján 10-17 óráig
Telefon: 06 20 3789-777
Tavak
TavakA barlangból kifolyó patak vizének elgátolásával két mesterséges tavat alakítottak ki 1959-ben. A kisebb, közvetlenül a barlang bejáratánál lévő tóban csónakázni, vízi biciklizni lehet, a gépkocsi parkolóhoz vezető út túloldalán lévő nagyobb tó a horgászok kedvelt helye.
Denevérmúzeum
Denevérmúzeum
Üzemeltető: Duna-Dráva Nemzeti Park, Tel.: 72 498-684
Az abaligeti Denevérmúzeum 2004-ben nyílt meg és egyedülálló tematikus bemutatóhelye a denevérek kevéssé ismert és misztikusnak tűnő világának. Az eltérő élőhelyek szerint, nagyszerű kialakítással, látványosan és valósághűen mutatja be a denevéreket. Megismerjük a denevérkutatás történetét, eszközeit és ez alapján denevérek főbb magyarországi tartózkodási helyeit és vándorlási útvonalát is.
Nyitva tartás:
március 15-október 15.: naponta 9.00-18.00
október 16-március 14.: naponta 10.00-15.00
Ár: felnőtt: 300 Ft; diák, nyugdíjas: 200 Ft
kombinált jegy: felnőtt: 950 Ft, diák, nyugdíjas: 700 Ft
családi jegy: 3000 Ft (2 felnőtt + 2 vagy több gyermek)
Cím: Abaliget Kossuth u. 87
Tel: +36 (72) 498 704
E-mail: abaliget.onkormanyzat@dravanet.hu
Web: http://www.abaliget.hu/drupal/?q=node/1
