forrás: Kossuth Rádió/Közelről
Párizs, Belgium, Tunisz – városok, ahol robbantások történtek az elmúlt időszakban. Az Iszlám Állam néhány héttel ezelőtt azzal fenyegetőzött, hogy európai tengerparti üdülőhelyeken készül támadásokra. De milyen hatással van a terrorfenyegetettség a turizmusra? Idegenforgalmi szakemberek szerint már érezhetően átrendeződtek a turisztikai célpontok. Törökország, Tunézia és Egyiptom a legnagyobb vesztesek.
A nyaralás tervezésekor sokakban felmerült egy újabb szempont az úti cél kiválasztásakor: melyik a legbiztonságosabb? Tudományos felmérések is készültek már arról, hogy miként befolyásolja az idegenforgalmat az emberek biztonságtudata.
Szembesültünk azzal, hogy nemcsak másik kontinensen történhet terrorakció, hanem velünk is, ha a szomszéd fővárosba utazunk, ez pedig megingatta a biztonságérzetünket – mondta a Pannon Egyetem Nagykanizsai Kampuszának docense a Kossuth Rádió Közelről című műsorában. Habár a turizmusról mindenkinek a béke világa jut eszébe, Dr. Ernszt Ildikó szerint tisztában kell lennünk azzal, hogy sok negatív következménnyel járhat, bűncselekmények, terrorcselekmények is kapcsolódhatnak hozzá.
Mint mondta, a kormányzatoknak kiemelkedően fontos feladatuk, hogy garantálják a biztonságot, hiszen a turizmus lényeges nemzetgazdasági ágazat, jelentős bevételt indukál, és ha incidens történik, nyilvánvaló, hogy meg kell emelni a biztonsági szinteket.
Kormányzati szinten fontos az is, hogy az egyes államok csatlakozzanak nemzetközi egyezményekhez, amely garantálja azt, hogy az állam elhivatott a biztonság érdekében. Továbbá a nemzetközi együttműködés alapját is jelentik ezek a nemzetközi dokumentumok – szögezte le.
Van, aki sehová nem mer utazni, ám ennek a helyzetnek a megítélése egyénfüggő – mondta már Dr. Malét-Szabó Erika rendőr-alezredes, klinikai szakpszichológus, aki a Fejér-Megyei Rendőr-főkapitányság egészségügyi és pszichológiai alosztályának vezetője. Véleménye szerint lényeges szempont, hogy a turista hogyan dolgozza fel a világot, és milyenek az eddigi tapasztalatai.
A biztonságpercepció, vagyis a biztonságérzet jelentős mértékben szubjektív fogalom, és ahhoz, hogy egy helyet a turisták számára biztonságossá tudjunk tenni, ezeket a szempontokat figyelembe kell venni – fogalmazott a rendőr-alezredes.
Rövidtávú memória
Egy nemzetközi szervezet nemrégiben felmérést készített arról, hogy egy katasztrófa vagy terrorcselekmény után mennyi időnek kell eltelnie ahhoz, míg minden visszarendeződik az eredeti állapotába, és az eredmények meglepőek. A turizmus viszonylag hamar képes visszatérni a régi kerékvágásba egy-egy terrorcselekményt követően. Érdekes paradoxon, hogy úgy tűnik, a turistáknak igencsak rövidtávú a memóriája, ha terroreseményről van szó.
A kutatások azt mutatták, hogy körülbelül 13 hónapnyi idő elég ahhoz, hogy visszatérjünk a régi kerékvágásba, és különösen érdekes ez akkor, amikor összehasonlítjuk ezt más, biztonságot fenyegető tényezővel: míg egy betegség, járvány után 21 hónapnak, környezeti katasztrófát követően 24 hónapnak, politikai zavargásokat követően pedig 27 hónapnyi időnek kell eltelnie, hogy az élet visszatérjen a normális módba.
Többet utazunk autóval
Az utazásszervezők szerint is áthelyeződtek a nyaralási célpontok Európában: ezt mutatják a jelenlegi szállásfoglalások. Kevesebben utaznak repülővel, sokan inkább autós nyaralásra készülnek.
Lébár Piroska, az egyik nagykanizsai utazási iroda vezetője azt mondta: az utasok megkérdezik foglaláskor, melyek a terrormentes övezetek, ám erre nem lehet jó választ adni, hiszen nemcsak arab országokban, de Európában is történtek terrortámadások. Az úti célok átrendeződtek: sokkal több autós utat foglaltak a nagykanizsai utazási irodánál, elsősorban Ausztria, Olaszország és Horvátország felé.
Törökország, Tunézia és Egyiptom a legnagyobb vesztesek
Tavaly tavasszal többen utaztak pünkösd és húsvét környékén, idén sokkal kevesebben – mondta Lébár Piroska, aki szerint ez azzal magyarázható, hogy Törökország, Tunézia és Egyiptom kiesett az úti célok közül, emellett most inkább vagy belföldre, vagy Horvátországba utaznak. A foglalt éjszakák száma is rövidült – tette hozzá.
Dr. Michalkó Gábor, egyetemi tanár, tudományos tanácsadó a műsorban arról beszélt, hogy a média nagy szerepet játszik a turizmust érintő változásokban. A világon több mint egymilliárd utazást regisztrálnak; a tavalyi év volt a csúcs, összesen mintegy egymilliárd kétszázmillió volt a nemzetközi utazásban résztvevők száma annak ellenére, hogy 2015-ben több terrorcselekmény is történt.
Ez azt jelenti, hogy továbbra is hozza azt a növekedési ütemet – évi 4 százalékot – a turizmus, amit a korábbi években, 2009 óta is tapasztaltak – fejtette ki Dr. Michalkó Gábor.
Emelkedik a turisták száma
Amennyiben komolyabb terroresemények nem történnek, akkor az idei évben a nemzetközi szervezetek további növekedést prognosztizálnak; a hosszú távú előrejelzések szerint 2030-ig egymilliárd nyolcszázmillióra emelkedik majd a nemzetközi turizmusban résztvevők száma – tette hozzá Dr. Michalkó Gábor. Hihetetlen potenciál van még Kínában, valamint Indiában, vagyis indiaiak és kínaiak fognak utazni a világban – magyarázta.
Franciaország ugyan érintett volt a terrortámadásokban, ennek ellenére 2015-ben újabb rekordot döntött a turizmus terén, ahogyan Törökország is, amely hosszú idő után ismét terrorcselekmények miatt került a hírekbe, és Oroszország is a TOP10-ben van. Elindult ugyanakkor egy folyamat, amelynek nagy vesztese Tunézia és Egyiptom: az utazók nem hiszik el, hogy a biztonságot ezekben az országokban tudják garantálni, habár az országok illetékesei mindent megtesznek, hogy jó kép alakuljon ki róluk. Hosszú idő kell ahhoz, hogy e két ország helyreálljon – vélte a szakember.
Az új-régi desztinációk közül ugyanakkor még mindig népszerű a mediterrán terület, hiszen máshova a nagyméretű tengerparti tömegturizmus nem is tud menni. Az utazás nem vált veszélyesebbé, csak többet beszélünk róla – szögezte le Dr. Michalkó Gábor.
Alapos átvizsgálásra számítsunk
A szakember arról is beszélt, hogy arra minden turistának fel kell készülni, hogy a csomagjaikat alaposabban fogják átvizsgálni, akár a repülőtérre tartó gépjárművek csomagtartójában is, és például idén az olimpia, vagy a franciaországi Eb esetén is nagyon alapos ellenőrzésben lesz része az odalátogatóknak.
Dr. Michalkó Gábor szerint Magyarország a vendégéjszakák számát tekintve emelkedést mutat, de azt nem lehet pontosan megállapítani, hogy minden ideutazó azért jön-e ide, mert például nem Tunéziába utazik el. Ugyanakkor elképzelhető – tette hozzá – , hogy sokan kivárnak, és nem utaznak tengerpartra, és ehelyett inkább Magyarországot választják.
