Az agy működésében tapasztalható kisebb-nagyobb zavarokért olykor csak „banális” ok, például valamely vitamin hiánya a felelős.
A képességeikhez mérten rosszabb teljesítményt nyújtó iskolások vizsgálata során amerikai kutatók úgy találták, hogy a problémák felléptekor, csakúgy, mint a hasonló tünetekkel rendelkező tavaszi fáradtság jelentkezésekor is érdemes a vitaminpótlásra gondolni.
Megfelelő vitaminpótlás – jobb teljesítmény
Az amerikai gyerekek körében végzett vizsgálatok szerint leginkább a vashiány okozhat tanulási nehézséget. Ennek „tünetei” a figyelem csökkenése, a kevésbé összetett vagy céltudatos, szűkebb figyelmi idő, a csökkent állóképesség, a kisebb önkéntes aktivitás – a megfelelő pótlás hatására a panaszok javultak, vagy akár el is múltak. Az agy és az idegrendszer megfelelő működéséhez különösen fontos tápanyagok: a tiamin, a niacin, a B6, B12 vitaminok, a réz, a jód, a vas, a magnézium, a mangán, a kén, a cink. Igen gyakori, hogy az étrend alacsony tápanyagszintje nem teszi lehetővé az agy megfelelő működését. A jóltápláltság (és ez a kiegyensúlyozott, egészséges, teljes értékű étkezést jelenti) mindig fontos, de különösen a fizikai, szellemi fejlődés ideje alatt. Több vizsgálat kimutatta, hogy még a csekély mértékű vitaminhiány is jelentős mértékben befolyásolhatja a tanulást, a viselkedést. Így a tavaszi fáradság jelei, tünetei is csökkenthetők, a teljesítményünk javítható, ha komolyan vesszük a vitaminpótlást.
Vitaminhiány miatt betegség
A vitaminok és ásványi anyagok jelentősége az enzimek és koenzimek alkotórészeként játszott szerepükkel függ össze. Az enzimek a szervezetben zajló kémiai folyamatok gyorsításában részt vevő molekulák, a koenzimek segítői. Az a közös feladatuk, hogy kémiai kötések létrehozásával vagy felbontásával bizonyos molekulákat összekapcsoljanak vagy szétválasszanak. A legtöbb enzim fehérjéből, valamennyi ásványi anyagból és esetleg vitaminból áll, és ha valamely utóbbi anyag hiányzik belőle, nem tud megfelelően működni. A legtöbb koenzim vitaminokból és/vagy ásványi anyagokból áll, az adott enzim pedig megfelelő koenzimtársa nélkül hatástalan. A C-vitamin például koenzimként működik egy adott kollagén előállításában szerepet játszó enzim mellett, hiányában a kollagén szintézisének zavara miatt fogínyvérzés léphet fel, sérülékennyé válik a bőr felülete és a nehezen gyógyulnak a sebek – vagyis skorbut jelentkezik.
Alapszabályok az egészségért
A lakosság többsége nem elegendő mennyiségben fogyaszt vitaminokat és ásványi anyagokat, ám a hiány általában nem olyan mértékű, hogy hiánybetegség formájában látható legyen. Igen ritka a skorbut, de viszonylag gyakori az enyhe vitaminhiány, ennek pontos kimutatására azonban ritkán szokott sor kerülni, mivel sokféle drága laboratóriumi vizsgálatra lenne szükség. Jónéhány amerikai szakember úgy véli, hogy megéri akár egész életen át szedni az adott vitaminokat. Azt javasolják, hogy a táplálékkiegészítés programjának kidolgozásánál három fontos szabályt tartsunk be (természetesen a kiegyensúlyozott táplálkozásra, a mozgásra és a szabad levegőn való tartózkodásra alapozva):
– szedjünk komplex vitamin- és ásványianyag-készítményt,
– külön is vigyünk be antioxidánst,
– fogyasszunk naponta egy evőkanál lenmagolajat.
A komplex vitamin- és ásványianyag-készítmények fogyasztásával kapcsolatban nem szabad túlzásokba esnünk. Elsődleges a kiegyensúlyozott táplálkozásból kellene fedezni a szükséges tápanyagokat, de egyes tartós vagy átmeneti időszakokban a kiegészítés szükségessé válhat. Ilyen például a dohányzás, a legyengült immunrendszer, a változókor, a fogamzásgátló-szedés, a stresszes időszakok és a tavaszi fáradtság.
Antioxidánsok a tartós frissességért
A szabad gyökök erős reakciókészségű molekulák, az általuk okozott úgynevezett oxidációs károsodásoknak szerepük van a korai öregedésben és több kórfolyamat (daganat, szívbetegség) beindulásában. Az antioxidánsok segítenek kivédeni a szabad gyökök okozta károsodást. A béta-karotin, a szelén, az E-, a C-vitamin mind antioxidánsok, fogyasztásuk természetesen úton a legoptimálisabb. Ideális forrásaik: sárgarépa, zeller, brokkoli, karfiol, fokhagyma, joghurt, halolaj, tojás, máj, citrusfélék, teljes kiőrlésű gabonák, tengeri halak, búzacsíra.
A lenmagolaj csodája
Napi kalóriabevitelünknek legfeljebb 30 %-ban volna szabad zsírokból (ezen belül is többszörösen telítetlenekből) származnia. Csakhogy az emberek 80 %-a túl sok zsírt, viszont túl kevés úgynevezett esszenciális zsírsavat visz be, holott ezek jótékony hatását több mint 60-féle betegségben igazolták. Nemcsak a szív- és érrendszeri, és a daganatos betegségekben, de szklerózis multiplexben, az autoimmun- és ízületi betegségekben, az allergiás és gyulladásos panaszokban szenvedőknek is ajánlják. A lenmagolaj a többszörösen telítetlen (omega-3) zsírsavak leggazdagabb forrása. Fontos tudni, hogy hő hatására károsodik, ezért nem főzni kell vele, hanem a már kész ételhez hozzáadni.
Mindennapi tanácsok fáradtság ellen
– Minél többet mozogjunk a szabad levegőn!
– Mindennap fogyasszunk friss, nyers zöldséget, gyümölcsöt – lehetőleg szezonálist!
– Igyunk minél több tiszta vizet!
– Több alkalommal együnk keveset!
– Aludjunk legalább napi 7-8 órát!
Forrás: Orvostkeresek.hu
